Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 6 hónapja

A külföldi HR-es a személyiségre kíváncsi

Légy „tárgyilagos, de szerény” vagy „add el önmagad”? Mi a CV és a resume közötti különbség? Milyen egy motivációs levél Európában és Amerikában? Sokak szerint a munkavállalók kiválasztásában egyre inkább dominál az amerikai gondolkodásmód. De vajon tényleg efelé haladunk-e? Az Angloville nyelvi tréning cég a magyar és angolszász álláspályázatok közötti különbségeket mérte fel.

Az Angloville cégcsoport a régió több országában, köztük Magyarországon is szervezett bentlakásos nyelvi programjain évi több ezer angolszász mentor vesz részt. A vállalat az ő tapasztalataik alapján gyűjtötte össze a magyar és az angolszász kultúrában jellemző álláspályázatok közötti legfontosabb különbségeket. Bár jelentős eltérések tapasztalhatók a pályázatok között aszerint, hogy mely iparágban zajlik a keresés, általában elmondható, hogy mind az önéletrajz hossza, formátuma, és struktúrája, mind a motivációs levél szerepe és tartalma tekintetében különbözik a magyarországi és az angolszász gyakorlat.

Önéletrajz típusa

Az önéletrajz jellemzően az a dokumentum, amely bármely országban először kerül a kiválasztást végző HR-es elé. A legtöbb esetben, ez az egyetlen esélye a jelöltnek, hogy kitűnjön a több száz jelentkező közül. Ezért rendkívül fontos tudni, hogy milyen típusú önéletrajzot kell írni az adott helyzetben. Ez függ attól, hogy milyen országban, kultúrában kívánja a jelölt betölteni egy állást, és persze a megcélzott vállalat konkrét elvárásaitól is. Nem is olyan régen még a folytonos szövegként megírt leíró önéletrajz sem volt ritka, de ma már ezt szinte egyáltalán nem használják. Manapság a nyugati országokban az amerikai típusú önéletrajz a legelterjedtebb, azonban Európában, és így Magyarországon is gyakran használják az egységes európai formátumot, az Europass-t. Sőt, akad olyan munkáltató, ahol kifejezetten az Europass formátumot preferálják. Mi a különbség tehát az önéletrajz típusok között és mikor használandók az egyes fajták?

„Amerikai típusú” önéletrajz

Fontos tisztázni, hogy miközben Európában a legtöbben CV-ként (curriculum vitae) hivatkoznak általánosságban minden önéletrajzra, addig Amerikában nagy különbség van a CV a resume között. Ahogy az Angloville egyik egyetemi tanárként dolgozó brit mentora elmondta „az amerikai CV egy részletes, hosszabb terjedelmű dokumentum, melyet legtöbbször tudósok, akadémikusok és kutatók szoktak használni arra, hogy teljes tudományos pályafutásokat bemutassák (curriculum vitae = életút).” Az USA-ban és Kanadában is a resume kifejezést használják az itthon legtöbbet használt rövid önéletrajzra. A legtöbb álláspályázatnál ezt kérik a szakmai előéletét rövid megismeréséhez. „Az Egyesült Királyság, Írország, Ausztrália esetében legtöbbször CV-t kérnek, ám ez hossz és részletesség tekintetében ma már inkább az amerikai CV és resume közé esik.”

Az Európai Unió szabványa alapján készült Europass önéletrajzot szinte kizárólag a kontinentális Európában használják. Bár kétségtelen előnye, hogy egységes formátumot jelent minden jelentkező esetében, kevés HR-es preferálja, mivel első pillantásra nehezen áttekinthető, és jellemzően hosszabb terjedelmet eredményez mint egy resume (vagy európai CV). Egy amerikai cég „recruitere” nagy valószínűséggel rögtön kiszórna egy ilyen jelentkezést. Ezért is fontos például, hogy angolszász hátterű multihoz történő jelentkezés esetén, ha előfordulhat, hogy a pályázati anyagot egy külföldi HR-es is látja, a jelölt resume típusú, tehát rövid CV-t adjon be.

Önéletrajz hossza

Az európai CV egy maximum 2-3 oldalas dokumentum a teljesen kezdők, illetve a valamivel tapasztaltabb jelentkezők esetében is. Legfeljebb akkor hosszabb valamivel, ha egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberről van szó, de ilyen esetben sem szoktak négy oldalnál hosszabb CV-t készíteni.

Ezzel szemben Amerikában a két típus a két végletet testesíti meg. A resume nemigen szokott több lenni egy oldalnál, ugyanis valóban csak a legszükségesebb információkat tartalmazza tömören megfogalmazva. Egy korábban üzleti területen dolgozó, de ma már visszavonult amerikai mentor az Angloville-nek úgy fogalmazott, hogy „aki nem képes one-page resume-t, vagyis egyoldalas önéletrajzot összerakni, legyen bármilyen tapasztalt szakember, eleve nem alkalmas a pozícióra. Ez jelzi ugyanis, mennyire tudja kiemelni a lényeget, strukturálni a gondolatait, ami kritikus képesség egy vezető esetében”. Az amerikai CV, ehhez képest egy meglehetősen hosszú, részletes dokumentum, melynél nem ritka a 8-10 oldalas terjedelem. A cél ugyanis az, hogy egy teljesen átfogó képet adjon a jelentkezőről.

Önéletrajz formátuma

Természetes, hogy az egyes önéletrajz típusok küllemre sem egyformák, hiszen mást hangsúlyoznak ki. Az Europass önéletrajz legfontosabb formai jellemzője, hogy középre igazított, emiatt sokan nehezen áttekinthetőnek tartják. Ezt a típust elsősorban uniós intézményekhez való jelentkezéskor szokták alkalmazni, illetve akkor, ha ezt valahol külön kérik, minden más esetben átlagos európai CV-t várnak. A tanulmányokat, illetve a korábbi munkahelyeket fordított kronológiai sorrendben, a legutolsótól a legkorábbi felé haladva szokás feltüntetni.

Amerikában az eredményeken a fókusz

Az amerikai resume-k esetében jellemző a közvetlen hangnem. A cél az áttekinthetőség és a tájékoztatás, ezért írója mindig a tömörségre törekszik. Ennek a típusnak a szerkezete teljes mértékben vázlatos, nincs olyan része, amit teljes mondatokban fejtenének ki. Fontos azonban, hogy a tapasztalatok bemutatásánál jó pontokat lehet szerezni a konkrét elért eredmények kiemelésével, egyes szám első személyben. Egy olyan állás esetében, ahol fontosak a vezetői képességek, a magabiztos fellépés, a saját sikerek ilyen fajta tudatos kiemelését általában pozitívan értékelik. Egy európai CV esetén ez ugyanakkor túlzott önmarketingnek tűnhet. Az amerikai (hosszú) CV-k sokkal hivatalosabb hangvételűek mint a resume-k, viszont jóval részletesebbek, a korábbi jelentősebb kutatásokat és projekteket gyakran hosszan, egy-egy bekezdésben fejtik ki bennük.

Önéletrajz képpel vagy anélkül?

Az európai CV-k esetében a jelöltek gyakran csatolnak fényképet, az Europass kitöltésénél is van ilyen lehetőség, sőt sok álláspályázatnál kifejezetten kérik ezt. Ez, jó esetben, egy professzionális portrét jelent a dokumentum tetején.

A legtöbb angolszász kultúrában, így nem csak az USA-ban, de az Egyesült Királyságban is - akár CV-ről, akár resuméről legyen szó - soha nem jelenik meg kép. Ahogy egy szintén az Angloville programon mentorként közreműködő ausztrál pár elmondta „ez arra az okra vezethető vissza, hogy ezekben az országokban különösen érzékenyek mindenféle hátrányos megkülönböztetésre, így ennek a lehetőségét is szeretnék elkerülni.” A sokszor törvényi szintű szabályra a külföldön állást keresőknek rendkívül fontos odafigyelnie. Az egyedüli kivételt ez alól a színészek és a modellek önéletrajzai képezik érthető okokból.

Személyes adatok

Európában teljes mértékben elfogadott, ha egy jelentkező megadja személyes adatait önéletrajzában (családi állapot, életkor, gyermekek száma, érdeklődési kör), de ez sohasem kötelező, mindenkinek a saját döntése. Sokan már a dokumentum legtetején, rögtön a név alatt közlik ezeket az információkat.

Az USA-ban - bármilyen állásjelentkezéshez szükséges dokumentumról is beszélünk - nagyon amatőr lépésnek számít bármilyen személyes információ megadása. Ezalól egyedül a nem a kivétel, mivel sok esetben a név alapján nem lehet megállapítani, hogy férfi vagy női jelentkezőről van szó. Ennek ellenére a nem megadása is teljes mértékben az álláskeresőre van bízva. Az Egyesült Királyság ilyen szempontból köztes ország, ahol a pályázó megadhat születési vagy családi állapot adatokat, ha úgy gondolja, ez segíti a pozitív elbírálást, de ezt a munkáltató külön nem kérheti.

Tanulmányok, szakmai tapasztalatok, nyelvtudás

Magyarországon kevésbé szokás minden állás pályázathoz külön személyre szabott önéletrajzot készíteni. Az álláskeresőknek általában csak egy aktuális önéletrajza van, és ezt küldi el az egyes nyitott pozíciókra. Éppen ezért több olyan információ is szerepelhet a CV-ben, ami az adott álláshoz kevésbé releváns, viszont bizonyíthatja a jelentkező sokoldalúságát. Az önéletrajz általában tartalmazza az összes oktatási intézményt, amelyben írója tanult, emellett pedig a rövidebb tréningeket, OKJ-s képzéseket és szakmai programokat is, amelyekben részt vett. Gyakran a felsőfokú mellett a középiskolai tanulmányokat és részletesebben kifejtik a jelentkezők.

Egy amerikai resumében más a helyzet ezen a téren is. A munkaadók csak a releváns tapasztalatokról szeretnének olvasni, azokról is csak röviden, nincs szükség az egyetemi oktatás, pláne nem a középiskolai részletezésére - ez utóbbi sokszor fel sem tüntetik. Éppen ezért fontos az önéletrajz adott álláshoz igazítása, vagy, ahogy egy sokféle munkahelyen megfordult fiatal floridai Angloville mentor fogalmazott „ahány helyre beadtam a jelentkezésem, annyi resume-t írtam. Az aktív álláskeresős időszakban ez bizony kemény munka volt.” Ebben a kultúrában fontos még, hogy akinek van önkéntes tapasztalata vagy katonaként szolgált, az ezt mindenképpen feltünteti, az USA-ban ezeknek ugyanis hatalmas jelentősége lehet a pályázó rátermettségének, jellemének értékelésénél. Így például az üzleti életben kifejezetten keresik az egyedi vezetői képességeket szerzett volt katonatiszteket.

A nyelvtudást Európában általában az egységes európai referencia keret szerint szokás jelölni (A1-től C2-ig), hiszen az minden HR-es számára könnyen értelmezhető. Amerikában nincs egyértelmű szabályrendszer a nyelvtudás kifejezésére, ezért figyelni kell a világos megfogalmazásra. Vannak bizonyos kifejezések, melyeket a leggyakrabban használnak, ezért a legcélszerűbb ezek segítségével meghatározni a nyelvtudást. A kezdőtől az anyanyelvi szintig ezek a következők: elementary proficiency, limited working proficiency, professional working proficiency, full working proficiency és native or bilingual proficiency. Míg itthon gyakran szerepelnek az önéletrajzban a jelölt megszerzett nyelvvizsgái, az angolszász kultúrában ez egyáltalán nem releváns információ. Amire kíváncsiak a kiválasztás során, az a tényleges nyelvtudás szintje, nem pedig a „papír” megléte.

Szükség van-e motivációs levélre?

Az angolszász szokást követve ma már szinte mindenhol bevett szokás a motivációs levél írása egy állásra való jelentkezéskor, még akkor is, ha ezt külön nem kérik. Ez egy kiváló lehetőség, hogy a száraz tényadatok mellett a pályázó megmutassa személyiségét, kommunikációs készségeit, és ezzel kitűnjön a jelentkezők tömegéből.

Motivációs levél szerepe

A motivációs levelet Magyarországon, és Európában is elsősorban az önéletrajzban leírtak kifejtésére, kiegészítésére használják, vagyis a korábbi tapasztalatokat és a személyes motivációt írják le közvetlen, de mégis udvarias stílusban. Mivel itt az önéletrajz is viszonylag sok információt tartalmaz, a jelentkezőnek ezek közül van lehetősége kiválasztani az általa legfontosabbnak ítélteket, hogy részletesebben is ismertesse azokat.

Ezzel szemben az amerikai kultúrával rendelkező országokban egyértelműen a jelentkező személyén van a hangsúly. A pályázón múlik, hogy mit és hogyan kíván megosztani, nincsenek a motivációs levélre vonatkozó megkötések vagy elvárások. Az önéletrajz kiegészítése helyett a motivációs levél célja itt inkább az, hogy az álláskeresőt, mint embert bemutatása. A HR-es azt fogja keresni ebben, hogy szívesen dolgozna-e egy olyan mentalitású kollégával, mint a levél írója, hogyan illeszkedik a pályázó a vállalati kultúrába.

Motivációs levél tartalma

Európában sokkal kötöttebb a motivációs levél tartalma, mint az angolszász állás pályázatok esetén. Ez a dokumentum egy lehetőség, hogy az önéletrajz vázlatos, gondosan szerkesztett formája mellett a jelentkező stílusával is megpróbálja felkelteni a recruiter figyelmét. Fontos, hogy mindig a konkrét állásról szól, így gyakran tartalmazza, hogy a jelentkező hol találkozott az álláshirdetéssel. Egy jó jelölt a hirdetésre reflektálva, hasonló kifejezéseket használva írhat a motivációról, hogy a miért pont ez a pozíció keltette fel az érdeklődését. Elmondható, hogy Európában a motivációs levél inkább egy reklámeszköz, mely stílusával igyekszik megragadni a kiválasztást végző figyelmét.

Egy angolszász motivációs levél ugyanakkor inkább a jelentkező új oldaláról történő bemutatására koncentrál, a szerző itt nem csak a stílusával, de a tartalommal is kreatív lehet. Karrier tanácsadók százai biztatják a jelentkezőket az egyediségre, hogy merjenek merészek lenni, és esetleg szokatlan módon írni. Valóban, a mentorok tapasztalat is az, hogy „napokkal a pályázatok átolvasása után, csak azokra emlékszem, akik valamiért különlegesnek tűntek a cover letter alapján, akár úgy is, hogy túl mertek lépni a szimpla állásra jelentkező szerepén” - mondja a brit mentor, aki kutatási projektjeihez korábban számos doktorandusz hallgatót vett fel. Az állás kiírója részéről a cél kevésbé az, hogy megtudja, mit gondol a jelentkező az adott állásról, és miért akarja betölteni, sokkal inkább az, hogy megismerje a jelöltet, mint embert. Természetesen az angolszász motivációs levélben is érdemes megemlíteni néhány korábbi eredményt, de a hangsúly a gondolkodásmód és az életfelfogás bemutatásán van, lehetőleg minél élvezetesebb stílusban.

Összegzés

A fenti különbségeket figyelembe véve, egyértelmű, mennyire fontos ügyelni arra, hogy mindig az adott vállalat és ország kultúrájának megfelelő módon készüljön egy állás pályázat. Ugyanakkor a HR-esek is könnyebben elkerülhetik félreértéseket, és egy esetlegesen jó jelölt elutasítását, ha tisztában vannak azzal, mi az oka, hogy egy más kultúrából érkező pályázó a megszokottól eltérő formájú és tartalmú jelentkezést küld el.

Horváth Alex
A cikk szerzője az Angloville bentlakásos üzleti angol programokat szervező vállalat ügyvezetője


További hasznos információk:
Az 5 leggyakoribb angol állásinterjú kérdés
Angolnyelvű önéletrajz - hasznos kifejezések
Hasznos kifejezések angol motivációs levélhez
Hogyan használjuk üzleti angoltudásunkat egy telefonkonferencia közben?
Follow hrportal_hu on Twitter

Megoldás a munkaerőhiányra - adut kaphatnak a munkáltatók

Az utóbbi időszakban sorra érkeznek a hírek a munkaerőhiányról, amely egyre több ágazatban okoz nehézséget. Ugyanígy a dolgozók megtartása is egyre komolyabb kihívást jelenthet. Erre azonban több megoldás is létezik, például, ha a munkáltatók támogatják a dolgozók pénztári takarékoskodását. Az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagság ugyanis amellett, hogy biztos alapokat nyújt a jövőben, a “hiányzó generáció” szempontjából is kulcsfontosságú. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége a pénztári megoldások kapcsán egy új kedvezményrendszert dolgozott ki, amelynek alapját a munkáltatók és az egyének közösen vállalt megtakarítása biztosítaná.tovább..

    További cikkek
    Új hotelmenedzser a The Ritz-Carlton Budapest élén

    Engelbrecht Kinga személyében új hotelmenedzsert neveztek ki a budapesti The Ritz-Carlton élére, aki a szállodaigazgatói posztot is betölti az új... Teljes cikk

    Megoldás a munkaerőhiányra - adut kaphatnak a munkáltatók

    Az utóbbi időszakban sorra érkeznek a hírek a munkaerőhiányról, amely egyre több ágazatban okoz nehézséget. Ugyanígy a dolgozók megtartása is... Teljes cikk

    Új HR-vezető csatlakozott a PwC Magyarország csapatához

    A PwC Magyarország új HR-vezetőt nevezett ki: Bresztyenszky Éva főállású anyaszerepből érkezett a cég humánerőforrás csapatának vezetői... Teljes cikk

    Új programmal terjeszti ki szabadságolási rendszerét a Schneider Electric

    A vállalat úttörőként biztosít plusz fizetett szabadnapokat szülési szabadság, ápolási távollét vagy gyászidő esetén. A világszerte több mint... Teljes cikk

    Európai Bizottság: felgyorsult a bérnövekedés és könnyebb visszatérni a munkaerőpiacra

    Az Európai Unió valamennyi tagországában gyorsult a bérnövekedés és könnyebb visszatérni a munkaerőpiacra, a tagállamok közötti... Teljes cikk

    Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár