A külföldi munkavállalók helyzete a Brexit után
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA Brexit nagymértékben érinteni fogja az Egyesült Királyságban élő és dolgozó magyar állampolgárok helyzetét. Ila-Horváth Eszter, a KCG Partners Ügyvédi Társulás szakértőjének segítségével annak a kérdésnek jártunk utána, hogy a tárgyalások 2019 februári állása szerint a Brexit után várhatóan hogyan módosulnak a külföldi munkavállalók tartózkodásra vonatkozó szabályok.
Háttér
A 2016-ban tartott népszavazás eredményeként a brit kormány 2017. március 29-én értesítést küldött az Európai Tanácsnak arról, hogy az Egyesült Királyság ki kíván lépni az Európai Unióból. Tekintettel arra, hogy a kilépési szándék bejelentéstől számított két év elteltével az uniós jog a kilépő államra többé nem alkalmazható, a Brexit várható dátuma 2019. március 29. napja, azonban figyelembe véve a tárgyalások jelenlegi állását, így különösen azt, hogy a kilépési megállapodást még nem fogadták el, elképzelhető, hogy a kilépés határideje kitolódik.
Jelenlegi szabályok
A kilépés időpontjáig az Egyesült Királyság az Európai Unió teljes jogú tagja marad, így addig nincs változás a hazájuktól eltérő államban élő és munkát vállaló polgárok jogaiban és kötelezettségeiben.
A jelenlegi szabályok szerint az EGT állampolgárok 3 hónapig korlátozás nélkül tartózkodhatnak hazájuktól eltérő tagállamban. Ezen időtartamot meghaladóan pedig akkor, ha keresőtevékenységet vagy tanulmányokat folytatnak és teljes körű egészségbiztosítással, valamint elegendő forrással rendelkeznek, vagyis rendelkeznek annyi pénzzel, amennyiből ők és családtagjaik meg tudnak élni, így nem jelentenek terhet a fogadó ország szociális ellátórendszerére.
A hazájuktól eltérő államban élő EGT állampolgároknak nem kell tartózkodási engedélyt igényelniük; helyette tartózkodásukat az illetékes hatóságnál be kell bejelenteniük. Magyarországon a bejelentésről a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal regisztrációs igazolást állít ki.
Az Egyesült Királyság és az unió jövőbeli kapcsolataira vonatkozó szabályokat a tárgyalások eredményeként létrejövő kilépési megállapodás tartalmazhatja, amelyben rögzíthetik az állampolgárok tartózkodására és munkavállalására vonatkozó szabályokat is.
A kilépési megállapodás jelenlegi (a britek által el nem fogadott) tervezete szerint az unió és az Egyesült Királyság biztosítja az uniós és brit állampolgárok tartózkodási jogának kölcsönös védelmét. Ez azt jelenti, hogy a megállapodásban az unió és az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalnak annak biztosítására, hogy átmeneti időszak végén, a hazájuktól eltérő államban élő polgárok továbbra is azonos feltételek mellett a fogadó országban maradhatnak.
A megállapodás másik lényeges eleme lenne, hogy a kilépést követően, a 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak veszi kezdetét, és ezalatt a jelenlegi szabályozás változatlan maradna.
Ez az előzetes megállapodás egyelőre még nem kötelező erejű, véglegessé a kilépési megállapodás mindkét oldalról történő jóváhagyását követően válhat. Ennek megfelelően a tartózkodásra és munkavállalásra vonatkozó szabályok még nagyban függnek a kilépési megállapodás létrejöttétől és annak végleges tartalmától.
A Brexitet követően az Egyesült Királyságban élő uniós (magyar) állampolgároknak várhatóan regisztrálniuk kell a brit hatóságoknál. Ennek megfelelően letelepedett jogállás vagy ideiglenes tartózkodási engedély lesz majd várhatóan szükséges ahhoz, hogy az uniós polgárok továbbra is szabadon tartózkodhassanak az Egyesült Királyság területén, munkát vállalhassanak és igénybe vehessék a közszolgáltatásokat.
A tervek szerint az uniós állampolgárok egy online regisztrációs eljárás keretében letelepedett jogállást kérvényezhetnek („settled status”), amennyiben 2020. december 31-én öt éve jogszerűen és folyamatosan az Egyesült Királyságban tartózkodnak.
Akik 2020. december 31-ig még nem töltöttek el öt évet az ország területén, azok a regisztrációt követően ideiglenes tartózkodási engedélyt („pre-settled status”) kaphatnak, hogy elérhessék a letelepedett jogálláshoz szükséges ötéves időtartamot (mikor ez megtörténik, akkor kérvényezhetik a letelepedett jogállást). A fenti két státusz jelenleg még nem igényelhető, a várakozások szerint a kilépés idejére állhat fel az elektronikus regisztrációs rendszer. A kérelmek benyújtására várhatóan 2021. június 30-ig lesz lehetőség.
A 2020. december 31. után (vagyis a tervezett átmeneti időszakot követően) érkező uniós polgárokra vonatkozó szabályokról egyelőre még nincs információ. Rájuk majd a Brexit nyomán hatályba lépő új bevándorlási rendszer jelenleg még nem ismert szabályai fognak vonatkozni.
Általánosságban elmondható, hogy a Brexitet követően azok a brit állampolgárok részesülhetnek védelemben, akik jogszerűen tartózkodnak Magyarország területén a kilépés időpontjában; vagyis akik a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál a regisztrációs kötelezettségüknek eleget tettek.
Annak érdekében, hogy a brit állampolgárok még a kilépés várható időpontja (2019. március 29.) előtt teljesíthessék regisztrációs kötelezettségüket, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal elkülönített ügyfélfogadást működtet számukra (minden szerdán 10-12-között, a 1117 Budapest, Budafoki út 60. alatt található ügyfélszolgálaton).
A Brexitet követően az unió, így Magyarország területén tartózkodó brit állampolgároknak valószínűleg letelepedési státuszt kell majd igényelniük. A státusz igénylésére az átmeneti időszak lejártát követően 6 hónapig lesz lehetőség (2021. június 30-ig). Az eljárásra vonatkozó részletszabályokat a tagállamok saját hatáskörben állapíthatják majd meg. Magyarországon azonban még nem került nyilvánosságra, hogy a Brexittel összefüggésben, hogyan fognak módosulni a jelenlegi tartózkodási engedéllyel kapcsolatos eljárások.
Amennyiben nem jön létre megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, az egyes tagállamok és az Egyesült Királyság között létrejövő kétoldalú megállapodásokban kerülhetnek kölcsönösen rendezésre a tartózkodásra és munkavállalásra vonatkozó szabályok.
A tartózkodási jogra vonatkozó szabályozás nagyban függ a kilépési megállapodás létrejöttétől és annak végleges tartalmától - magyarázza Ila-Horváth Eszter, a KCG Partners szakértője. Általánosságban azonban elmondható, hogy a Brexitet követően kizárólag azok az állampolgárok részesülhetnek védelemben, akik - a jelenlegi szabályozás szerint - jogszerűen tartózkodnak és végeznek munkát a kilépés időpontjában a hazájuktól eltérő államban.
Fotó: Pixabay.com
A 2016-ban tartott népszavazás eredményeként a brit kormány 2017. március 29-én értesítést küldött az Európai Tanácsnak arról, hogy az Egyesült Királyság ki kíván lépni az Európai Unióból. Tekintettel arra, hogy a kilépési szándék bejelentéstől számított két év elteltével az uniós jog a kilépő államra többé nem alkalmazható, a Brexit várható dátuma 2019. március 29. napja, azonban figyelembe véve a tárgyalások jelenlegi állását, így különösen azt, hogy a kilépési megállapodást még nem fogadták el, elképzelhető, hogy a kilépés határideje kitolódik.
Jelenlegi szabályok
A kilépés időpontjáig az Egyesült Királyság az Európai Unió teljes jogú tagja marad, így addig nincs változás a hazájuktól eltérő államban élő és munkát vállaló polgárok jogaiban és kötelezettségeiben.
A jelenlegi szabályok szerint az EGT állampolgárok 3 hónapig korlátozás nélkül tartózkodhatnak hazájuktól eltérő tagállamban. Ezen időtartamot meghaladóan pedig akkor, ha keresőtevékenységet vagy tanulmányokat folytatnak és teljes körű egészségbiztosítással, valamint elegendő forrással rendelkeznek, vagyis rendelkeznek annyi pénzzel, amennyiből ők és családtagjaik meg tudnak élni, így nem jelentenek terhet a fogadó ország szociális ellátórendszerére.
A hazájuktól eltérő államban élő EGT állampolgároknak nem kell tartózkodási engedélyt igényelniük; helyette tartózkodásukat az illetékes hatóságnál be kell bejelenteniük. Magyarországon a bejelentésről a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal regisztrációs igazolást állít ki.
„Brexit deal”
Az Egyesült Királyság és az unió jövőbeli kapcsolataira vonatkozó szabályokat a tárgyalások eredményeként létrejövő kilépési megállapodás tartalmazhatja, amelyben rögzíthetik az állampolgárok tartózkodására és munkavállalására vonatkozó szabályokat is.
A kilépési megállapodás jelenlegi (a britek által el nem fogadott) tervezete szerint az unió és az Egyesült Királyság biztosítja az uniós és brit állampolgárok tartózkodási jogának kölcsönös védelmét. Ez azt jelenti, hogy a megállapodásban az unió és az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalnak annak biztosítására, hogy átmeneti időszak végén, a hazájuktól eltérő államban élő polgárok továbbra is azonos feltételek mellett a fogadó országban maradhatnak.
A megállapodás másik lényeges eleme lenne, hogy a kilépést követően, a 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak veszi kezdetét, és ezalatt a jelenlegi szabályozás változatlan maradna.
Ez az előzetes megállapodás egyelőre még nem kötelező erejű, véglegessé a kilépési megállapodás mindkét oldalról történő jóváhagyását követően válhat. Ennek megfelelően a tartózkodásra és munkavállalásra vonatkozó szabályok még nagyban függnek a kilépési megállapodás létrejöttétől és annak végleges tartalmától.
Magyar állampolgárok az Egyesült Királyságban
A Brexitet követően az Egyesült Királyságban élő uniós (magyar) állampolgároknak várhatóan regisztrálniuk kell a brit hatóságoknál. Ennek megfelelően letelepedett jogállás vagy ideiglenes tartózkodási engedély lesz majd várhatóan szükséges ahhoz, hogy az uniós polgárok továbbra is szabadon tartózkodhassanak az Egyesült Királyság területén, munkát vállalhassanak és igénybe vehessék a közszolgáltatásokat.
A tervek szerint az uniós állampolgárok egy online regisztrációs eljárás keretében letelepedett jogállást kérvényezhetnek („settled status”), amennyiben 2020. december 31-én öt éve jogszerűen és folyamatosan az Egyesült Királyságban tartózkodnak.
Akik 2020. december 31-ig még nem töltöttek el öt évet az ország területén, azok a regisztrációt követően ideiglenes tartózkodási engedélyt („pre-settled status”) kaphatnak, hogy elérhessék a letelepedett jogálláshoz szükséges ötéves időtartamot (mikor ez megtörténik, akkor kérvényezhetik a letelepedett jogállást). A fenti két státusz jelenleg még nem igényelhető, a várakozások szerint a kilépés idejére állhat fel az elektronikus regisztrációs rendszer. A kérelmek benyújtására várhatóan 2021. június 30-ig lesz lehetőség.
A 2020. december 31. után (vagyis a tervezett átmeneti időszakot követően) érkező uniós polgárokra vonatkozó szabályokról egyelőre még nincs információ. Rájuk majd a Brexit nyomán hatályba lépő új bevándorlási rendszer jelenleg még nem ismert szabályai fognak vonatkozni.
Brit állampolgárok Magyarországon
Általánosságban elmondható, hogy a Brexitet követően azok a brit állampolgárok részesülhetnek védelemben, akik jogszerűen tartózkodnak Magyarország területén a kilépés időpontjában; vagyis akik a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál a regisztrációs kötelezettségüknek eleget tettek.
Annak érdekében, hogy a brit állampolgárok még a kilépés várható időpontja (2019. március 29.) előtt teljesíthessék regisztrációs kötelezettségüket, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal elkülönített ügyfélfogadást működtet számukra (minden szerdán 10-12-között, a 1117 Budapest, Budafoki út 60. alatt található ügyfélszolgálaton).
A Brexitet követően az unió, így Magyarország területén tartózkodó brit állampolgároknak valószínűleg letelepedési státuszt kell majd igényelniük. A státusz igénylésére az átmeneti időszak lejártát követően 6 hónapig lesz lehetőség (2021. június 30-ig). Az eljárásra vonatkozó részletszabályokat a tagállamok saját hatáskörben állapíthatják majd meg. Magyarországon azonban még nem került nyilvánosságra, hogy a Brexittel összefüggésben, hogyan fognak módosulni a jelenlegi tartózkodási engedéllyel kapcsolatos eljárások.
„No deal scenario”
Amennyiben nem jön létre megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, az egyes tagállamok és az Egyesült Királyság között létrejövő kétoldalú megállapodásokban kerülhetnek kölcsönösen rendezésre a tartózkodásra és munkavállalásra vonatkozó szabályok.
Összegzés
A tartózkodási jogra vonatkozó szabályozás nagyban függ a kilépési megállapodás létrejöttétől és annak végleges tartalmától - magyarázza Ila-Horváth Eszter, a KCG Partners szakértője. Általánosságban azonban elmondható, hogy a Brexitet követően kizárólag azok az állampolgárok részesülhetnek védelemben, akik - a jelenlegi szabályozás szerint - jogszerűen tartózkodnak és végeznek munkát a kilépés időpontjában a hazájuktól eltérő államban.
Fotó: Pixabay.com
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

HR katasztrófa romkom jelmezben: a Munkahelyi románc