A magyar anya nem pezsgőzik és nem dolgozik a gyerek hároméves koráig

A téma azért került ismét előtérbe, mert Marissa Mayer, a Yahoo vezérigazgatója bejelentette, hogy ikreket vár, akik decemberben születnek meg. Mayer hamar azt is leszögezte, hogy csak néhány hétre marad távol a munkahelyétől. Ez a befektetőket feltehetően megnyugtatta, ugyanakkor azonnal éles vitákat is szított.

Állam, gazdaság, család, gyerek: kinek az érdekét nézzük?

Sok nyugat-európai országban hat hónapig vagy annál is rövidebb ideig támogatják az anya otthonmaradását. A skandináv országokban a két szülő megosztja a gyerek körüli teendőket, tehát bevonják az apát is és általában egy-másfél évig maradnak otthon. (Lásd táblázat.) Nagyon eltérően kezelik az anya munkába állását a világon, amelynek történeti, gazdasági és ideológiai meghatározottsága is van. „A családpolitika alakításában az is fontos, hogy ki van éppen kormányon és mit gondolnak a pártok a családról, az apák szerepéről, vagy arról, hogy mi élénkíti a gazdaságot, mi a jó a gyereknek” - fogalmazott a HR Portálnak Szikra Dorottya, az MTA kutatója, szociálpolitikus.

Amerikában, bár ez államonként eltérhet, 12 hét fizetetlen szabadság jár az anyukáknak. Azzal, hogy a kormány nem fizet az otthonmaradásért, azt sugallja, hogy a gyerekvállalás magánügy, az államnak nincsen abban feladata és nem akar anyagi támogatással, vagy másképp ebbe beleszólni. Ebben az országban például nem létezik a magyar értelemben vett családi pótlék sem - magyarázza a szociálpolitikus.

Lényeges azonban kiemelni: az anyukák az angolszász országokban sokszor nem teljes munkaidőben kezdenek el dolgozni néhány hónapos kisbabájuk mellől, hanem rugalmas munkaidőben, például heti két-három napot, és nem biztos, hogy tizenkét hét után. Széles tere van a munkáltatóval való megállapodásnak is. Miként a magánbiztosítás kötése is lehetőséget nyújthat a jobb helyzetűeknek a hosszabb otthonmaradásra. Az angolszász országokban tehát számítanak az anyákra a munkaerőpiacon és nem akarják őket otthon tartani. A munkáltatók erre nyitottabbak, nem olyan merev rendszerek működnek a munkaerőpiacon, mint hazánkban.

Bemerevedett, rugalmatlan a magyar rendszer

Nálunk az anya munkaerőpiacra való visszatérésénél a gyerekek életkora a mindenek előtt szem előtt tartandó szempont. Annak ellenére él ez a téveszme, amelynek kialakulásáról itt írtunk, hogy tudjuk, a nők karrierjében a legnagyobb törés a gyerekvállaláshoz köthető. Gyakori, hogy a kisgyermekes munkavállaló nem tud ugyanabba a pozícióba visszatérni a szülési szabadság után és a munkáltatók a mai gyorsan változó világban nem tudnak mit kezdeni egy 3 éves „szünetet” tartó kollégával, akinek az ismeretei közben elavulnak, vagy legalábbis frissítésre szorulnak. Sajnos azonban nem eléggé rugalmas a társadalom és a munkaerőpiac, foglalkoztatási helyzetről nem is szólva. Kevesen dolgoznak távmunkában vagy részmunkaidőben.

Itt tennénk hozzá, hogy az elmúlt években történetek azért pozitív változások, de valahogy nem látszik tisztán, mit akar pontosan elérni a kormány. A Fidesz-KDNP családpolitikájának fókuszában a gyerekszám növelése áll, és ezt a hagyományos családmodell megerősítésével képzelik el, ahol az anyák hosszabb ideig otthon vannak. Ugyanakkor, főleg 2014 óta, az anyák munkába állását is támogatják. Ennek érdekében az elmúlt években bevezették a gyed extrát, a diplomás gyedet, a járulékkedvezményeket, növelték a bölcsődék számát, részmunkát érintő új intézkedéseket. Sőt, a munkába visszatérő anyák jövő januártól a gyerek egyéves kora helyett már a gyermekük 6 hónapos korától igénybe vehetik a gyed extrát.

„Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy Magyarországon a választás lehetősége a valóságban csupán a közép- és felső osztálybéli, tehát a jó kereső családoknak adott” - emelte ki Szikra Dorottya. A jó munkaerő-piaci pozícióban lévő nők választhatják a magas szintű csecsemőgondozási díjat, a gyedet, és dönthetnek úgy, hogy igénybe veszik a gyed extrát miközben visszatérnek állásukba. A rosszabb helyzetűeknek marad a 2008 óta változatlanul 28.500 forintos gyes és a munkaerő-piaci kilátástalanság. A jobb anyagi helyzetű szülők többnyire olyan helyen laknak, ahol van bölcsőde (városokban) vagy meg tudják fizetni a magánbölcsőde, családi napközi szolgáltatásait, amit a szegényebb családok kevésbé engedhetnek meg maguknak. A nagyszülők segítségére pedig nem mindenki számíthat.

Megengedheti-e magának egy főnök, hogy szülési szabadságra menjen?

Répáczki RitaA HR Portál által megkérdezett két anyuka elképzelhetetlennek tartja a fenti, vagy éppen az amerikai modellt. A gyerek egy éves kora körüli néhány órás otthoni munkát és a másfél év kor körüli visszatérést azonban támogatták, megélték. „Hazánkban jellemzően fél-egy évre minden kismama előtérbe helyezi az anyaságot, az amerikai modell jellemzői kevéssé tipikusak” - mondta Répáczki Rita, a BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék egyetemi adjunktusa, pszichológus, coach. Akad azért az ellenkezőjére is példa. Iglódi-Csató Judit, a Tesco-Global Áruházak emberi erőforrás és kommunikációs igazgatója például egy konferencián úgy fogalmazott, „egy vezető nem engedheti meg magának azt, hogy egy éven túl otthon maradjon a gyerekkel.” A második gyermekénél három hónap után tért vissza dolgozni, részmunkaidőben. Bíró Tímea, a Focus Consulting ügyvezető igazgatója pedig egy évig maradt otthon kisfiával. A fontosabb döntésekben azonban még akkor is részt vett. Részmunkaidőben tért vissza a munka világába, s ehhez minden számba jöhető segítséget igénybe vett: a család, a babysitter, gyermekellátó intézmény.

Az ő példájuk is bizonyítja, hogy a felsővezetői léttel együtt járó anyagi háttér és döntési lehetőség a gyerek számára ideális körülmények (pl. a tárgyaló mellett kialakított szoptatós szoba, babysitter, rugalmas munkaidő) megteremtésére ad módot. Ezért a Yahoo vezetője fölött sem érdemes pálcát törni a portálunk által megkérdezett szakemberek szerint. Az MTA kutatója úgy látja, a vezető nem hagyja magára a gyerekét. „Ez a helyzet sokban különbözik attól, mintha egy fizikai munkát végző anya bemenne a gyárba napi 8-10 órás munkát végezni és a kisgyermekét egy alacsony színvonalú ellátás gondjaira bízná. A gyermek akkor sérülhet, ha nem megfelelő kezekben van. Itt azonban szó sincs erről. Magyarországon is egyre elfogadottabb, ha egy kismama otthonról indít vállalkozást és a családi teendői mellett intézi a vállalkozása dolgait" - fogalmazott portálunknak Szikra Dorottya.

„A vezetői pozícióban kevéssé van lehetőség hosszas elvonulásra egy szülés esetén, ugyanakkor a vezetőnek rugalmasabb a munkaköre, nagyobb a szabadsága, aminek köszönhetően több lehetősége van összehangolni a munkát és a gyermekgondozást. Így a „dolgozó” vagy az „anya” szerepet párhuzamosan is tudja gyakorolni” - fogalmazott Dr. Répáczki Rita.

Vekerdy megtörte a csendet és a merev rendszert

A „visszatérésnek” tehát nincs ideális időpontja, mivel rengeteg mindentől függ, főként attól, az anya mit érez annak, és mit enged meg a munkaköre, milyenek a körülmények, a lehetőségek. Azonban sokunkban felmerül kétség, nem sérül-e mindeközben a gyerek, ha az anya túl korán tér vissza dolgozni. Miként portálunk megtudta, enyhült a gyermekpszichológusok álláspontja e tekintetben, amely Vekerdy Tamás, pszichológus, író nyilatkozatában is tetten érhető. A Caféblogon így beszélt erről: „Van olyan anya, aki boldogan marad otthon a kicsivel, és olyan is, aki néhány hónap múlva megőrül, mint zöld özvegy a lakótelepen, hiszen mindenkitől távol utál élni, de azért a külső elvárások miatt hősiesen kitart. Pedig ez hülyeség. Ha ő úgy gondolja, hogy vissza kellene mennie dolgozni, akkor menjen.”

Vekerdy Tamás az új ajánlásról is beszélt: „Amerikában szülés után nagyon korán kell visszamenni dolgozni, nagyjából három hónap elteltével, vizsgálták, hogy a bölcsőde ilyen kicsi korban hogyan hat a gyerekekre. Az az ajánlás született, hogy ha egy mód van rá, az első életévben még ne adják bölcsődébe a babákat. Ez nem azt jelenti, hogy maradjon otthon az anya, akkor is, ha nem lehet, vagy nem akar. Egy jó bébiszitter vagy nagyszülő is megteszi. A második életév betöltése után viszont kimondottan serkentő a bölcsőde. Például a gyerek beszédkészségét fejleszti, ami a szilárd gondolkodás alapja. De azt is hozzáteszik, hogy a gyerek ebben a helyzetben kissé agresszívebb lesz.”

Hol van az apa?

Tehát ha az anya dolgozni akar, dolgozzon. A gyerekre majd vigyáz valamelyik családtag, például az édesapa. Róla, mintha teljesen megfeledkeztek volna a Yahoo-ügy kapcsán, pedig kulcsfigura ebben a témában. „Ha aktív az apuka, és távollétét tolerálja a munkaerőpiac, akkor az ő szerepvállalása mindegyik fél érdeke lehet. Hiszen az apa, minden feladatot el tud látni a gyermek körül, ami biológiailag nem köti hozzá. Miért ne mehetne vissza az anya dolgozni úgy, hogy az apa marad otthon a gyerekkel egy pár hónapig? A legújabb pszichológiai kutatások is azt igazolják, szeretetteljes kötődés megléte a fontos, nem az anya személye” - fogalmazott Szikra Dorottya.

„Az első pár hét mindenképp kritikus, és kb. hat hét kell a szervezetnek is, mire regenerálódik a szülés után. Bizonyos funkciók szempontjából a gyermeknek kizárólag az anyára van szüksége (pl. a szoptatás idején), és a kötődés kialakulása szempontjából nagyon fontos az első időszak. Ugyanakkor az sem jó, ha a gyermek csakis az anyához kötődik. Jó az, ha megtanulja, hogy időszakosan „anyapótlókkal” is be kell érnie. Fontos, hogy kialakuljon egy rendszer, amihez a gyermek is tud igazodni, és tudja, hogy mikor számíthat az anyára” - mondta Répáczki Rita.

A pszichológus is kiemelte a támogató környezet fontosságát, ami alatt nemcsak a munkahelyi környezet támogatását (bababarát iroda, IT támogatás a virtuális kapcsolattartás érdekében, on-line meetingek, munkahelyhez közeli, vagy a munkahely által működtetett bölcsőde stb.) érti, hanem a családi szálak megmozgatását is.

„Az apának is jó, a gyerek fejlődése szempontjából is kedvező hatású és a család együtt maradása szempontjából pedig kulcskérdés. Tudniillik, ha nem az anyára terhelünk rá minden családdal kapcsolatos teendőt, a kapcsolatok is tartósabbak maradnak. Nem úgy tűnik, hogy a magyar nőknek jó lenne az, hogy csak ők foglalkoznak a családi teendőkkel, hiszen itthon jóval magasabb a válások száma, mint a környező országokban, és ezek többségét a nők kezdeményezik” - mondta Szikra Dorottya.

Példát vehetnénk a skandináv országokról, ahol mindkét szülő kiveszi a részét a gyereknevelésből. Tegyük hozzá, hogy ott egy kiváló támogató rendszer működik. „Három hónap után visszamehet az anya dolgozni részmunkaidőben. Pár hétig-hónapig az apa van otthon, aztán jöhetnek a nagyszülők. Egy-másfél éves kor után pedig a bölcsőde. Ha a családtagok megoszthatják a feladatokat, és ez mindenkinek előnyös lehet” - állítja az MTA kutatója.

A gyermek igényeit is vegyük figyelembe

Répáczki Rita megfogalmazta azt, ami a Yahoo-vezér története kapcsán elsőként felmerül a többségben: az anya mindig is kiemelt személy a gyermek számára. Hozzátette: de számos olyan funkció van, aminek tekintetében bárki más is tud gondoskodni a gyermekről. Nem mindegy az sem, mit értünk „visszatérés” alatt, milyen arányban osztja meg magát az anya a munka és a magánélet között. „Hiszen Mayer sem mondott le anyai szerepéről, funkcióiról, felelősségéről, csupán arra tesz kísérletet, hogy a számára két nagyon fontos területet összehangolja” - emelte ki. A pszichológus felhívta a figyelmet arra is, hogy az összes szereplő közül a gyermek a leginkább kiszolgáltatott, hiszen ő nem tudja megfogalmazni, mi lenne számára az ideális. „Ebből kifolyólag az anya, a család felelőssége többszörös, és a gyermek igényeire is figyelve kell meghozniuk a döntést – többek között – az anya visszatérésére vonatkozóan is” - mondta a pszichológus.