Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 15 éve

Változás előtt áll a Gyes, Gyed

Még ebben a kormányzati ciklusban - 2010 előtt - változhat a gyes rendszere. - Akármilyen intézkedés történik, ha az nem párosul a kettő-négy éves gyermekek napközbeni gondozására hivatott intézmények jelentős növelésével, minőségének javításával, akkor az nem lehet sikeres - jelentette ki Koltai Luca, a Budapest Esély - FKFSZ Kht. innovációs igazgatóhelyettese.

Még ebben a kormányzati ciklusban - 2010 előtt - változhat a gyes rendszere. A módosítás értelmében két év alatt fizetnék ki a három évre járó pénzt. Ez a hír robbantotta ki azt a vitát, amely felszínre hozta, milyen ellentétek vannak a szakmabeliek és a lakosság körében. Azzal mindenki tisztában van, hogy a gyerekvállalási kedv és a gyermekes anyák elhelyezkedése szempontjából az OECD-országok között a lista végén kullog Magyarország. Magyar sajátosság továbbá az is, hogy a távoli, nyugati országok gyakorlatait szeretjük célul kitűzni abban a hitben, hogy az biztosan jó, ám ez nem mindig van így. És itt a legújabb "magyar találmány": a kormány utalványrendszert vezetne be jövőre egyes gyermekgondozási szolgáltatások esetében. Az oviutalványt a szülők a leghátrányosabb kistérségben vehetnék igénybe. Bölcsődei, óvodai, illetve családi napközis ellátást kaphatnának így a rászoruló szülők gyermekei.


Az anyák nemet mondanának



A Medián szerint a kismamák 60 százaléka támogatná azt a módosítást, mely szerint két év alatt fizetnék ki a három évre járó pénzt a kismamáknak/kispapáknak. A válaszadók többsége azonban úgy véli, ez a változtatás nem növelné a gyermekvállalási kedvet, illetve a kisgyerekes anyák munkába állását sem segítené. A Szonda Ipsos felmérése pedig arra világít rá, hogy hazánk lakossága ellene van a módosításnak, és minél hosszabb ideig tartaná otthon az anyukákat. Koltai Luca, a Budapest Esély - FKFSZ Kht. innovációs igazgatóhelyettese szerint ennek oka a berögződött klasszikus gyermeknevelés eszményképében keresendő, ám ha ilyen sok ember gondolja ezt, akkor nem a szülői hozzáállás rossz. A magyarokba berögződött klasszikus gyermeknevelés hatásáról Juhász Krisztina, egy multinacionális vállalat HR koordinátora úgy gondolja, hogy mindenképpen nagy befolyással bír a "három évig otthon kell maradni a gyermekkel" gyakorlat, és sok kismama nem tudja, hogyan is válna be egy újabb rendszer. Ebben az esetben fontos lenne kikérni gyermekpszichológusok, szakértők véleményét, illetve nagyban segíteni a könnyebb visszatérést a munkába a fejlett bölcsődei, óvodai szolgáltatások által. A megoldásról sokan sokfélét gondolnak. Ezért érdemes rögtön a legelején, azaz a gyes és a gyed kialakulásánál kezdeni, hogy megérthessük az ok-okozati összefüggéseket, miért tartunk ma itt.


Megszületik a gyes és a gyed



A gyermektámogató rendszer (GYTR) 15-20 éve, a rendszerváltást követően jött létre annak érdekében, hogy valamit kezdjenek az utcákat ellepő nők tömegeivel, akik gazdasági szempontból feleslegessé váltak. Ebbe a rendszerbe menekültek sokan és e köré építettek ki egy társadalmi elfogadást. Ez mára gyökeresen megváltozott, teljesen más gazdasági környezetben élünk, ma már szükség van a nőkre a munkaerőpiacon. Egy adott kutatási eredmény értelmezésekor azt sem szabad elfelejteni, hogy a társadalomnak akadhatnak olyan tagjai, akik - anya, vagy gyermek - azzal, hogy kevesebb ideig maradnak otthon, nemhogy rosszat, de adott esetben, és a gyermekek esetében is pozitív hatással bír. Hiszen ezen társadalmi rétegekből származó emberek sok családban nem kapják meg a megfelelő színtű nevelést, a szociális fejlődésre való lehetőséget és sokszor még az ellátást sem.

A gyermektámogatási rendszer ma már csak részben tekinthető a munkától való átmeneti távollétet támogató programcsomagnak. A GYTR a munkához szokott iskolázott nők számára megmaradt annak, ami 1990 előtt volt: a fejlett világ egyik bőkezű készpénzes támogatási (fizetett otthonlétet támogató) rendszerének. Az érettségizett és diplomás nők nagyobb része két évig magas összegű keresetarányos juttatást kap, és több mint nyolcvan százalékuk további egy évig igénybe veszi a gyest is. Ugyanakkor a GYTR munkanélküli és szociális segélyezési funkciókat is ellát a munkaerőpiachoz lazán kötődő és/vagy rossz munkapiaci helyzetben lévő társadalmi rétegek esetében.


A gyermektámogató rendszer negatív hatásai



Mindeközben van egy hátulütője ennek a rendszernek, mégpedig az, hogy tartós otthonmaradásra ösztönöz, kényszerít. Mindez ráadásul társul egyfajta negatív társadalmi hozzáállással, ha az anya idő előtt munkába "mer" állni. Nemcsak a pénzügyi szabályozók és a hiányzó intézmények miatt teremt kényszert otthonmaradásra a jelenlegi rendszer, hanem mert ezt megerősítő, és a munkavállalást tovább nehezítő gyakorlatot alakít ki. Az irodalom és az áttekintett tények alapján egyet kell érteni az OECD és más nemzetközi szervezetek által megfogalmazott kritikáival, melyek szerint a gyermektámogató-rendszer ad hoc módon, politikai és ideológiai indíttatású lépések sorozatával jött létre, anélkül, hogy a céljairól, a költségeiről, hasznairól és koherenciájáról tárgyszerű vita folyt volna - olvasható a Bálint Mónika és Köllő János nevéhez kötődő Gyermeknevelési támogatások a munkaerő felvételben című anyagban.

Létrehozásakor a magyar GYTR is a meglévő állás fenntartását ígérte (a világban elterjedt "job-protected parental leave" rendszerek egyikeként), ám ez szép lassan "elfelejtődött", és nem véletlenül. Átlagosan közel négyéves, két gyermek esetén több mint ötéves kihagyás után gyakran nincs esély a munkahelyre történő visszavétel hatósági vagy bírósági kikényszerítésére: a munkahely már megszűnt, átszervezték, átalakult, a munka tartalma megváltozott. A gyesen lévők nagyobb gyerekeinek bölcsődei, sőt esetenként óvodai felvételét is azzal utasítják vissza, hogy az anya "úgyis gyesen van", és mint mindenki jól tudja, ott is maradhat hosszú évekig. Ez is tűrt, az adott feltételek között ésszerű, az egyén választási lehetőségeit azonban súlyosan korlátozó gyakorlattá válhatott egy olyan rendszerben, ami a sokéves otthonlét pénzügyi támogatását tekinti fő feladatának.


A változás mindig nehéz



Koltai Luca úgy véli, az sem lehet megoldás, ha otthon tartjuk a gyereket nevelőket, de az sem, ha munkára kötelezzük őket. - A középút ott kezdődik, amikor elhagyjuk a "kötelező" kifejezést, és választási lehetőséget kínálunk helyette, egy demokráciában így kellene működnie a gyermektámogatási rendszernek - vallja a szakember, aki szerint össze kellene egyeztetni a kettőt. Sajnos a mai rendszerben választani kell a szülőnek karrier és a családalapítás között. A statisztikákból, kutatásokból kitűnik, hogy jelenleg sok pénzt költ az állam a gyes és a gyed kifizetésére, amellyel távol tartják a kismamákat/kispapákat a munkaerőpiactól anélkül, hogy figyelembe vennék: a szülő nem három évet tölt otthon, hanem többet, átlagosan négy évet - hangsúlyozza Koltai Luca. A szakember hozzátette: nem a támogatás és a munka kerülése miatt teszik mindezt, hanem azért, mert nem tudnak elhelyezkedni ennyi kihagyott év után, elavulttá válik szakmájuk, kiesnek a munkaerőpiac ritmusából, vérkeringéséből. - Az a lényeg, hogy ne kényszerből kelljen egyik vagy másik utat választania a kismamának. Jelenleg sajnos nincs meg ez az átmenet - vallja az innovációs igazgatóhelyettes.


A választási lehetőségen sok múlik



Arra a kérdésre, hogy valóban jobb megoldás-e a gyes/gyed idejének csökkentése a munkaerőpiacra való visszatérés, elhelyezkedés a gyermekvállalás szemszögéből, Koltai Luca azt válaszolta, hogy ez abszolút nem a gyes kifizetésének módjától, idejétől függ. Addig ugyanis, amíg nem készül el egy olyan gyermekellátó rendszer, amely támogatja ezt, hiába vezetik be a szabad munkavállalást, ha egyszer nincs bölcsőde, óvoda és a foglalkoztatók nem tárt karokkal, hanem szájelhúzással, diszkriminálva fogadják a gyerekes álláskeresőket.

A dolgozó gyereket vállalók esetében a munkavállalási költségek csökkentésével, a gyerekek napközbeni elhelyezését segítő intézmények fejlesztésével, és az elhelyezkedési esélyeket javító programokkal rövidíteni lehetne az otthonlét idejét, és mérsékelni a kimaradással járó emberi tőkeveszteséget. A piacképes csoportok (és az adófizetők) helyzetét javíthatná egy olyan rendszer, ami valamivel rövidebb ideig támogatja az otthonlétet, és a kisgyermek harmadik életévében a munkavállalást segítő támogatásokat (bölcsőde-utalvány, utazási támogatás, átképzés) nyújtana, esetleg kiegészülve a gyesről visszatérők rugalmas munkaidejű foglalkoztatását elősegítő szubvencióval - a készpénzes támogatásokon elért megtakarítás terhére. Ez választási lehetőséget teremtene.

Ami a támogatottak másik csoportját illeti, mint láttuk, a GYTR-ben több mint a duplájára, az alacsony iskolázottságúak körében a háromszorosára nőtt a korábban nem dolgozók számaránya. Számukra és a magas munkanélküliséggel sújtott, elzárt településen élők számára a GYTR nem az átmeneti otthonlétet támogató rendszert jelent, hanem - a gyermek cseperedésével fokozódó mértékben - munkanélküli vagy szociális segélyt. A szakemberek úgy gondolják a választott forma az ő esetükben is távol áll az ideálistól.


Ahogy egy HR-es kismama látja



Juhász Krisztina mindenképpen egyetért a kormányzat azon tervével, hogy két év alatt fizetnék ki a három évre járó pénzt. De figyelembe kell venni, hogy pszichológiai szempontból azt tanácsolják az anyáknak, hogy ha tudnak, maradjanak otthon három évig, ezért az ideális megoldás az lehetne, ha az összevonást választhatóvá tennék - tette hozzá a humán erőforrás szakember, aki éppen első gyermekét várja.

Krisztina úgy véli, nincs egyértelmű válasz arra, hogy az otthonmaradás vagy a munkára kötelezés a jobb megoldás, mindez attól függ, kinek az érdekeit nézzük. A gyermek szempontjából az az ideális, ha az anya mellette marad, a munkáltatónak jobb, ha már egy olyan munkaerőt kap, akinek három éven felüli gyermeke van. Az anya szemszögéből pedig az a jobb, ha nem kényszerből kell választania gyermek és munkahely között, hanem saját belátása szerint dönthet. Azok a szülők vannak a legnehezebb helyzetben, akik nem kerülnek be egyik bölcsődébe sem és kénytelenek magánbölcsődék, dadusok gondjaira bízni csemetéjüket, plusz anyagi terheket bevállalva.


Gyes/Gyed egyénre szabva



Juhász Krisztina úgy látja, hogy azok az édesanyák, akiknek fontos a karrierjük, ma már nem maradnak otthon három évig, így esetükben nem oszt, nem szoroz az új rendszer bevezetése. Ezzel kapcsolatban Koltai Luca úgy vélekedett, hogy ez az életút, a végzettség, a kor, a családi és anyagi háttér, munkatapasztalat függvénye, mely egyénenként változó. - Itt az a kérdés, van-e választási lehetősége - igény szerint - az illetőnek, utal vissza az előzőkre az igazgatóhelyettes, aki szerint ez lehetne a kulcs a karrierjükről lemondani nem kívánó nőknek, akiket jelenleg sokéves otthonlétre kényszerít a gyermekintézmények hiánya. Például az a diplomás, akinek fontos a karrierje, és nehezen tornázta fel magát egy bizonyos pozícióba, nem fogja elnyújtani az otthon eltöltött időszakot, ha teheti, hiszen tudja, hogy az idő növekedésével arányosan csökken a munkaerőpiacra, pláne adott pozícióba való visszatérési esélye - teszi hozzá.


Milyen gyakorlatot érdemes tehát követni?



Koltai Luca elmesélte azt a kutatási eredményt, mely szerint a legtöbb külföldi országban hat hónap, vagy annál is kevesebb ideig támogatják az anya otthonmaradását. Kirívó példa a svéd rendszer, melynek vezérfonala, hogy a dolgozó nőket támogassa a gyermeknevelésben, jól kiépített bölcsődei hálózattal, az otthonlét kötelező (a támogatás feltételéül szabott) megosztásával a szülők között, az egyénhez (és nem a családhoz) kötött támogatásokkal, valamint a nemek közötti egyenlőséget (és nem a hagyományos feleség- és anyaszerepet) hangsúlyozó közbeszéd erősítésével. Érdekesség, hogy ezzel a számukra teljesen fordított rendszerrel érték el a gyermekvállalási kedv és az elhelyezkedett nők arányának növekedését.


Apa új szerepben



Magyarországon még csak a családok 5-6 százaléka dönt amellett, hogy nem az anya, hanem az apa megy gyedre vagy gyesre és marad otthon a kisgyermekkel. Van azonban néhány európai ország, ahol az állam arra ösztönzi az apákat, ők is maradjanak otthon gyermekükkel. Svédországban például 60 napot kifejezetten az apáknak tartanak fenn, akik ezalatt fizetésük 80 százalékát kapják. Finnországban 12 napot kapnak az "erősebb nem" tagjai a fizetés 66 százaléka mellett. Ausztriában és Olaszországban a "gyes" idejének egy részét ugyancsak apáknak tartják fenn, igaz alacsonyabb pénzbeli juttatással. Németországban ebben az évben módosítottak a gyermektámogatási rendszeren. Csak akkor kapható támogatás a teljes, 14 hónapos időszakon át, ha ebből 2 hónapot az apa használ ki. Hogy anyagilag is ösztönözzék az apákat, ezért erre az időre az előző havi nettó fizetésének 67 százalékát folyósítják.


Embertelen gyermektámogató rendszerek



Természetesen át lehet esni a ló túlsó oldalára is, vegyük például azt a külföldi példát, amelyik három hónap után visszaküldi az anyát dolgozni. A HR koordinátor szerint semmiképpen sem jobb ez a nyugati gyakorlat. "Embertelennek tartom. Nem tudom, hogy bírják elviselni azt a rendszert az anyák, bár gyanítom, hogy több a lehetőség a részmunkaidőre vagy az úgynevezett "job sharing" lehetőségre" - vallja a szakember.

- Egy dolgot érdemes megjegyezni: akármilyen intézkedés történik, ha az nem párosul a kettő-négy éves gyermekek napközbeni gondozására hivatott intézmények - bölcsőde, családi napközi, fejlesztő központok - fogadóképességének jelentős növelésével, minőségének javításával, akkor az nem lehet sikeres - mondja ki a zárszót az igazgatóhelyettes.


Kutatások tanulságai



Magyarország költ a legtöbbet a kisgyerekes szülők otthonlétét támogató transzferekre. A magyar kiadási szint az OECD-átlag háromszorosa, az osztrák érték duplája. Három évnél fiatalabb gyerekek kevés része jár bölcsödébe. Az anyák foglalkoztatása Magyarországon a legalacsonyabb. A kutatások szerint nincs szó arról, hogy a szülési kedv kizárólag az anya hosszú távolétét támogató programokkal emelhető. Az édesanya korai visszatérése a munkába hátráltatja a gyerek fejlődését, másfél éves kor után viszont nincs negatív következménye a munkába állásnak. A DexWard 2007-es kutatásából kitűnik, hogy azon anyák, akik soha nem dolgoztak, azoknak a gyereke lassabban fejlődött. Az anyaság és gyermektámogatásoknak a gyermek fejlődésére gyakorolt hatásáról Magyarországon semmilyen, kvantitatív eredményekre jutó empirikus kutatás nem folyt.

Egy kis szociálpolitika

A termékenységi idősorok egyszerű szemrevételezése alapján megfogalmazható, hogy a gyes (1967) illetve a gyed (1984, 2000) bevezetése növelte a szülési kedvet (Tárkányi 2006), vagy legalábbis befolyásolta a szülések ütemezését. A Bokros-csomag a gyed eltörlésével és a gyes jövedelemvizsgálathoz kötésével szűkítette, az előzetes munkaviszony feltételének eltörlésével azonban jelentősen tágította a jogosultak körét. Az 1996-98-ban érvényben volt rendszer lényegében szociális segélyként tekintett a gyesre és gyetre. Az Orbán-kormány előbb alanyi jogúvá tette a gyest és a gyetet (1999) majd újból bevezette a gyedet (2000). Ugyanakkor a közelmúlt kormányai igyekeztek enyhíteni a választási kényszert a munkavállalás és az inaktív otthonlét között. A munkavégzést a gyed alatt mindvégig tiltották, a gyes alatt azonban részmunkaidőben engedélyezték, a gyermek másfél éves korától, 1990-től kezdve. Fokozatosan lehetővé vált a teljes munkaidős foglalkoztatás is, otthoni munkavégzés esetén 1999-től, feltétel nélkül pedig 2006 januárjától. Ez utóbbi lépéssel a gyes közgazdasági értelemben megszűnt, ma csak a jogi szabályozásban van különbség a családi pótlék és a gyes között, a gyermek hároméves koráig bőkezűbb támogatást nyújtó családi pótlék jött létre. Kifejezetten a munkától való átmeneti távollétet finanszírozó programnak ma már csak a gyed (valamint az itt nem vizsgált terhességi-gyermekágyi segély, tgyás) tekinthető.


Forrás: Bálint Mónika - Köllő János: Gyermeknevelési támogatások a munkaerő felvételben

Gyimóthy Éva, HR Portal
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek kevésbé, mint a régió többi országában?

Közel 20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz - ennek kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével... Teljes cikk

Kiemelten fontos a magyar munkavállalók megtalálása és felvétele

Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk

Hogy lehet bevonni még 300 ezer embert a munka világába?

A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk