Szerző: Filius Ágnes Megjelent: 3 éve

A magyar iskola jellemzői: "féldrill és slendriánság"

A mai magyar iskola hangulatában katonás, de működését tekintve messze nem hatékony. Az ott tanító, többnyire idősebb nők pedig a biztosnak vélt állás miatt hajlandók abban a szocializációs térben benne maradni, ami „kiöli” belőlük az innovációra való hajlandóságot. Az iskoláról, mint munkahelyről, és az ott tanítók korlátairól, lehetőségeiről beszélgettünk Ligeti György szociológussal.

Elkeseredett pedagógusokról, fáradt, frusztrált gyerekekről, és omladozó iskolaépületekről lehet mindenfelé olvasni, és a saját bőrén is hasonlókat tapasztal az, akinek gyereke, rokona az állami közoktatásban vesz részt. Az államnak a közoktatás ez az egyik legkiterjedtebb szolgáltatása. Szinte mindenki érintett a működésében. A deficitek az egész társadalmat átjárják, és – sajnos, csak külföldi példa alapján- de a sikerek is a teljes gazdaságot emelik magasabb szintre. Az iskolának, mint munkahelynek, és a benne dolgozók közérzetének pillanatfelvételét beszéltük meg Ligeti György, szociológussal.

A társadalom lassabban változik, mint ahogy a politikai garnitúrák cserélődnek

Ligeti György
Számtalan helyen olvasható, de a napi, gyakorlati tapasztalatból is hozzáférhető információ az, hogy milyen egysíkú lett az oktatásban részt vevő pedagógusok kor- és nemi összetétele. Szinte csak 50 éves vagy annál idősebb nők alkotják a tanári gárdákat. Ennek azonban, önmagában nem kellene problémát jelentenie.

„A nyugati világban a nők munkaerő-piaci megjelenése, azaz a XIX. század vége óta kialakult egy tévhit. Azt szeretjük hinni, ha egy ágazatban a nők jelenléte megnő, akkor ott valamilyen kedvezőtlen változás, többnyire helyzetromlás következett be”- kezdi az iskolarendszerről szóló beszélgetésünket Ligeti György. Ezért kezdték el az „elnőiesedés” fogalmát használni azok, akik szerint a pedagógusi pálya azzal, hogy több nő található egy iskolában, mint férfi, egyfajta alacsonyabb státuszú pályává vált. Holott egyáltalán nem biztos, hogy ez ezért alakult ki.

Ez utóbbi - mármint az, hogy több nő dolgozik pedagógusként, mint férfi – tény. De több tényező okozza ezt. Egyrészt több nő kerül be a felsőoktatásba, és végez tanári szakokon. Másrészt, ami a meghatározóbb, hogy talán a nőknek nagyobb az a fajta tűrőképessége, ami az iskolai munkához manapság szükséges. Ezt a kompetenciát Ligeti György két faktorhoz köti. Egyrészt jobban bírják a monotonitást, ami a mostani iskolai adminisztrációval jár. Ugyanis rengeteg adminisztrációs teendője van ma egy iskolai pedagógusnak. Több mint pedagógiai munkája. Másrészt azokat a speciális feltételeket is jobban viselik az iskolában tanító nők, ami a megélhetéshez kapcsolódik.

Biztos, vagy annak hitt munkahelyek

Ligeti György szerint a mai pedagógusok vélhetőleg olyan háztartásokban élnek, ahol a második kereset (a férjé, vagy élettársé) bizonytalan. „Bármi is történik az iskolában, a járulékok fizetve vannak, és minden hónap tizedikéig megérkezik a számlára a pénz”- sorolja a szakember az „iskola-munkahely” melletti fontos érveket.

Ez azonban nem igazi biztonságot adó tétel. Csak annak látszik. „Igazi, biztos munkahely nem létezik”- mondja a szociológus. Az iskola sem az. Csak éppen az emberek bizonytalanság-tűrési képessége nagyon különböző. Egy kisvállalkozásban dolgozó házas-/élettárs munkahelyi helyzetét figyelve ijesztőnek tűnhet az a sok változás, és alkalmazkodási kényszer, amit egy ott dolgozótól elvárnak. Ehhez képest az iskolai munkahely jóval lassabban változik, és legalább a hónap végéig előre lehet látni.

Azt egyébként a szakember is hozzátette, hogy egészen más lenne a légkör az iskolákban, ha magasabb bizonytalanság-tűrési képességű pedagógusok foglalkoznának a gyerekekkel.

A magyar iskolarendszer alapja: katonaság

A vesztes első világháború és a trianoni békerendszer elfogadása után speciális helyzetbe került a magyar állam. Rengeteg hazatérő, leszerelt katonatiszt állt munka nélkül, akikről az államnak kellett gondoskodnia. Jobb híján általános iskolai tanítókká képezték át gyorsan őket, és küldték szét vidékre és a fővárosba tanítani ezeket az embereket. Az ő általuk gyakorolt kommunikációs stílus, a katonás hangnem az, ami meghatározóvá vált a tömeges közoktatásban. Ma is ez a - Ligeti György szavaival - „féldrill és slendriánság” határozza meg a működését az iskoláknak. Arra a szociológus kifejezetten felhívja a figyelmet, hogy véletlenül se keverjük össze a porosz iskolával a magyart, mert annak „nyomába sem ér” az itteni működés.

Ezt a stílust vette át a következő 90 évben minden politikai akaratot kifejező kormányzat. „Rájöttek, hogy a lakosság az alsó tagozat kézben tartásával korlátlanul kontrollálhatóvá tehető” – mondja a kutató.

A közeg tartja meg a pedagógust az iskolában

Azt, hogy miért dolgozik ma valaki egy iskolában, személyiségfüggő. A struktúra adott, a tevékenység is. „Át kell adni a mindenféle, nagyon különböző környezetből érkező tanulóknak az anyagot”- foglalta ezt össze röviden a szakember. Azonban kellően sem az elsőre, sem az utóbbira nincsenek felkészülve a pedagógusok.

Ligeti György 10 éven át pedagógusoknak tartott tréning-sorozatot. Azt figyelte meg, hogy míg az általános iskola megkezdésének lehetőségét, az iskolaérettséget, hét faktoron keresztül vizsgálják, addig ugyanez a hét szempont - amennyiben a felnőtt, pályán lévő pedagógusokat néznék - nem teljesülne. „Nemcsak a figyelem, a koncentráció, a feladata megtervezése, és kivitelezése nem megy, de a csoportos munkavégzés sem”- állítja.

Nagy hibája a mai állami iskolának, hogy a gyerekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenységet nem egyeztetik intézményen belül. Egyáltalán nincs tudásmegosztás. Nincs kultúrája, nincs helye, és ideje sem ennek a tudásmegosztásnak.

Szinte az egyetlen elvárás az iskolákban a pedagógusoktól a feltétlen szabálykövetés, amelyért az igazgató felel, és a büntetés kilátásba helyezésével teszi ezt meg. A fizetés emiatt nem a munka minőségével, mennyiségével arányos, hanem egészen más szempontok határozzák meg.

„Sok pedagógus azt hiszi, hogy amikor magára zárja az osztályterem ajtaját, az alkotói szabadsága érvényesülni tud. De ez nem igaz, hiszen alkalmazott értelmiségről van szó, akinek öncenzúráznia kell magát, ha meg akarja tartani az állását.”- mondja a szakember.

A pedagógus-társadalom összetétele: réteghelyzet tükröződése

Azt, hogy ki megy ma pedagógusi pályára nagyon sok minden határoz meg. Nemcsak a „mennyim van”, hanem a „milyen módon szereztem azt meg” is meghatározza a közérzetet. Nemcsak alacsony a pedagógus-fizetés, hanem a pedagógusokkal szembeni bánás-, és beszédmód sem tisztelettudó.

Ráadásul, ha a szakmai közösségében konfliktusba keveredik, akkor egyedül marad, mert valahogy most ez is olyan szakmává vált, amelynek a tagjai nem állnak ki egymásért.

A pályaválasztás során pedig a család réteghelyzete is meghatározó. Míg korábban az alsó középosztály a tehetséges gyerekeit a megyeközpont tanárképző főiskolájára küldte, addig most – éppen a jövedelmi helyzet miatt - már nem támogatja ezt az utat.

A fiatal pedig azt látja, hogy az egyénekkel, csoportokkal való olyan típusú munka, hogy közben tehetséget bontakoztasson ki, vagy felzárkózással segítsen, egyre kevésbé van jelen a mai pedagógusok munkájában.

Nem jó, ha „extra” az iskola!

A középosztálybeli szülők egymás sarkát tapossák, kiskapukat keresve, hogy a gyerekeiket a „jó” iskolákba juthassanak be. De Ligeti György szerint nem jó az extra iskola, mert a kimeneti követelmény egységes, és annak kell megfelelni. Csak annyira van szükség, amennyit ez a követelményrendszer előír, és egységnyi idő alatt nem férhet bele más is a képzési folyamatba.

Ugyanilyen szempontok alapján nem jó, ha „extra” a pedagógus. Hiszen, mit is jelent ez? Gyorsabban tanít? Akkor gyakorlatilag egy „ego-versenybe” száll be, és kényszeríti egy nem létező dátumhoz való alkalmazkodásra a gyerekeket.

Maga a pedagógus szakma a legmagasabb teljesítménynek azt tartja, ha valaki meg tudja tanítani a már meglévő tudást. Ehhez azonban innovációra van szükség, hiszen például egy bántalmazott, vagy egy éhes gyereket először „oktatható” állapotba kell hozni. Erről az innovációs képességről azonban nem vesz a szakma tudomást.

Minden iskolában, helyi szinten kellene konszenzusra jutni abban, hogy milyen tevékenység szerint jó egy pedagógus által végzett munka. Nagyok lesznek a különbségek, hiszen mást jelent egy kis, borsodi faluban, és megint mást a Rózsadomb tetején a jó tanár.

Amikor valaki elindul a tanári pálya felé, nyilván a saját tapasztalatai is mozgatják. A főiskolán még sok minden van a fejében, de a munkába álláskor szembe kerül azzal a struktúrával, ami az önmegvalósítását korlátozza. Ekkor sokan mindenféle kiutat keresnek. A pályakezdők nagy része elhagyja a pályát, és sok esetben az országot is.

Az oktatás, és annak intézménye, az iskola a legnagyobb, a társadalmat leginkább átjáró társadalmi alrendszer. Nagyon lassan mozdul, lassan mozgatható. „Legyünk hozzá türelemmel!” – zárja a beszélgetést Ligeti György.
Follow hrportal_hu on Twitter

A kormány a szakmák jegyzékének egyszerűsítésén dolgozik

A kormány átláthatóvá akarja tenni a szakképzés rendszerét, ezért a következő időszakban egyszerűsítik és egyértelműsítik a szakmák jegyzékét - mondta Palkovics László az innovációs és technológiai miniszter az Európai Szakképzési Hét zárórendezvényén.tovább..

További cikkek
Együtt lépnek a V4-ek az osztrák családtámogatás csökkentése ellen

A visegrádi négyek és több ország közösen lép fel az Ausztriában külföldi munkavállalóknak fizetett családtámogatások csökkentése ellen, az... Teljes cikk

Lemondott a brit Brexit-ügyi miniszter

Nem tudja "jó lelkiismerettel" támogatni a Brexit feltételrendszeréről szóló, a kormány által jóváhagyott megállapodás-tervezetet - indokolta... Teljes cikk

Nem használ munkájához számítógépet a kiberbiztonságért is felelős japán miniszter

Nem használ munkájához számítógépet az egyebek közt a kiberbiztonságért is felelős japán miniszter - derült ki Szakurada Jositakának a japán... Teljes cikk

Megnyugodhatnak az Angliában dolgozó magyarok

A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló, szerda este közzétett megállapodás-tervezet szerint megkötések nélkül... Teljes cikk

Vitatják, miért kell a gazdagoknak kedvezni

A lengyel alkotmánybíróság helyteleníti a leggazdagabbak számára hátrányos társadalombiztosítási módosításokat. A megtámadott előírások... Teljes cikk