A munkáltatóknak érdemes már most átgondolni a 2014-es cafeteriát

Sport és kultúra

A sport- és kulturális szolgáltatásra szóló belépők adókedvezménye megmarad 2014-ben is. A változás ezen a téren abban nyilvánul meg, hogy míg korábban a sport- és kultúra utalványok együttes adható adómentes értéke 50 ezer forint volt, addig januártól a kettőt különválasztják: a sportutalvány adható mértékének nem lesz felső korlátja, a kultúra esetében - immár önmagában - megmarad az 50 ezer forintos határ. Ha ezt a lehetőséget a munkáltató kihasználja, akkor igen jelentős juttatást adhat munkavállalóinak.

Mikor kell adózni utána?

Andrási Jánosné szerint gyakran felmerülő adózási kérdés, hogy az utalványok után mikor kell adózni? Személyi jövedelemadó szempontjából mikor szerzek jövedelmet? A főosztályvezető elmondta, hogy akkor, amikor a magánszemély kezébe adja a munkáltató az utalványt. "Ugyanis amikor olyan szolgáltatást biztosítok, amit nem én mint munkáltató nyújtok, akkor a magánszemély a kezébe adással szerez tulajdont. Amíg nem adtam a kezébe, nem adtam semmit, azaz a jövedelemszerzés időpontja, amikor átadom az adott utalványt a munkavállalónak" - mondta el az adóhatóság osztályvezetője. Azonban az a tény, hogy a munkavállaló mikor váltja be az utalványt, azaz mikor megy el színházba az adózás szempontjából teljesen másodlagos: ha a munkáltató januárban átadja, február elején kell utána adóznia - akkor is, ha az adott koncert például márciusban van.

Évforduló környékén szokott felmerülni az a kérdés, hogy a 2013-ban vásárolt utalvány kiosztható-e a következő évben? Az osztályvezető szerint igen, amennyiben az adott utalványok megfelelnek a 2014. évi adózás szabályainak - ilyenkor természetesen 2014-ben kell majd leadózni azokat.

A sportbelépők és a kulturális juttatások három módon adhatók: vagy a munkáltató megveszi a színházbérletet és átadja a dolgozónak, vagy utalványt ad neki, vagy a munkavállaló számlát kér az adott eseményről a cég nevére és a munkáltató ezt utólag kifizeti neki. Fontos kiegészítés, hogy nem minősül sporteseménynek a céges sportnap, amikor két kolléga hullahoppozik, másik kettő pedig focizik.

Készpénzre nem váltható

Az utalványok esetében fel szokott merülni a készpénzre váltás kérdése: a munkavállalók általában jobban szeretik a pénzt. Andrási Jánosné szerint több szempontból is helytelen ez a hozzáállás: egyrészt az utalványoknak nem a bér részét kellene képeznie, nem kellene beleszámolni a fizetésbe, hiszen ennek valami plusznak kellene lennie, amivel a munkavállaló például a kultúra utalvány esetében kikapcsolódhat. Mégis, sok munkavállaló, annak ellenére, hogy ez nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlásnak, rendszeresen készpénzre váltja az utalványt. Ez annyit jelent, hogy papíron kapnak ugyan béren kívüli juttatást a dolgozók, de csak azért, mert a fizetés egy részét így kedvezőbb adózással lehet átadni nekik. A NAV igyekszik ezen módszert beszüntetni, próbálják megakadályozni a készpénzre váltást. Hiszen készpénzre váltani kizárólag a munkáltató válthatja a már lejárt utalványokat. Ezt 2014-re egy új jogszabályi kiegészítés is megerősíti majd.

Marad az szja és az eho

A béren kívüli juttatások adótartalma nem változott. Az Szja törvény 71. §-a nevesíti azokat a még mindig kedvezményes adózású - a törvény alkalmazásában béren kívüli juttatásnak minősülő - juttatásokat, amelyek után a munkáltatót 16 százalék személyi jövedelemadó- és 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. Mindkét közteher (szja, eho) alapja a jövedelem 1,19-szerese. A 71. § hatálya alá tartozó juttatások közterhe tehát 35,7 százalék - ebben tehát 2014-ben sem lesz változás. Ebbe az adózási körben tartozik az Erzsébet-utalvány, a SZÉP-kártya, a helyi bérlet, az önkéntes pénztárak és az iskolakezdési támogatás is.

Andrási Jánosné elmondta, hogy 2014-ben az étkezési utalványok, a SZÉP-kártya, az iskolakezdési támogatás, a helyi bérlet támogatása nem fog változni. Ez utóbbival kapcsolatban fontosnak tartotta elmondani, hogy vannak munkakörök, ahol helytelenül adják béren kívüli juttatás formájában a helyi bérletet: ilyenek a védőnők, a postások, akiknek munkájukból adódóan kell utazni - számukra nem cafeteriaként jelenik meg ez a juttatás, hanem az utazási lehetőség biztosításaként.

Ajándékozás

A csekély mértékű ajándék a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű, 2013-ban maximum 9800 forint értékű termék, szolgáltatás - ilyet évente három alkalommal lehet adómentesen juttatni, de csak meghatározott célokra (többek között elhunyt munkavállaló hozzátartozójának, szakszervezet a tagjainak, de a nőnapi ajándékozást is ezzel szokták megoldani a munkáltatók). A csekély értékű ajándék kedvezményes adózása akkor biztosított, ha a juttató a juttatásokról - arról hogy kinek a részére, milyen összegben, hány alkalommal adott - nyilvántartást vezet.

A karácsonyi parti ára reprezentációs költségként elszámolható, hiszen ez a saját munkavállalók felé reprezentációnak számít.

Az adóhatóság szakembere végül felhívta a figyelmet arra, hogy az év végi prémium nem fizethető ki béren kívüli juttatásként.

Béren kívüli juttatások dokumentációja

Fata László, cafeteria szakértő szerint nem árt már most átgondolni, hogy milyen juttatásokat akar adni 2014-ben a munkáltató, ehhez milyen dokumentumokra lesz szüksége, milyen adminisztrációs feladatokat kell végrehajtania. Előadásában azt tekintette át, hogy melyik cafeteria elemhez, mely dokumentumokat kell beszereznie a munkáltatónak.

A helyi utazási bérlet beszerzése a legtöbb helyen a munkavállaló feladata: vásárláskor számlát kér a munkáltató nevére, aki ezután az átadás-átvétel vagy a kifizetés bizonylata mellett átadja neki a pénzt.

Az iskolakezdési támogatáshoz szülői nyilatkozatok kellenek, ugyanis a támogatást a családi pótlékra jogosult szülő vagy a vele egy háztartásban élő házastársa kaphatja. Ráadásul azt is vizsgálnunk kell, hogy a gyermek az adott évben közoktatásban vesz-e részt. Ilyenkor is szükség van az átadás-átvételi lapra vagy elektronikus utalvány esetén egy listára, mely tartalmazza az egyes munkavállalók juttatásait.

A SZÉP-kártya esetében nyilatkozni kell, hogy más helyen kapott-e a munkavállaló efféle juttatást. Szükséges egy feltöltési lista: mely alszámlákra mennyi pénzt kap a munkavállaló.

A pénztárak esetében szintén nyilatkozni kell arról, hogy adott hónapban nem kapott máshol ilyen juttatást a munkavállaló. Csatolni kell a feltöltési listát, mely tartalmazza, hogy ki mennyi hozzájárulást kapott. Ezt a juttatást egységesen kell adni minden munkavállalónak, aki legalább 6 hónapja munkaviszonyban áll a munkáltatónál, hacsak ő írásban nem nyilatkozik az egységes mértékű juttatás szüneteltetéséről. A változás ezen a területen annyi, hogy a dolgozói saját befizetés után eddig a következő mértékű adójóváírást kapott a munkavállaló: a nyugdíjpénztár, illetve az önsegélyező és az egészségpénztár esetében együttesen 100-100 ezer forintos összeghatárig, de összesen 120 ezer forint értékben lehetett igényelni a jóváírást. 2014-ben már 150 ezer forint ez a határ, és nincs lekorlátozva az egyes pénztárak jóváírási összege: akár egy pénztárnál is igénybe vehető a teljes összeg.

Bár kevés a változás 2014-ben, abban mindkét szakértő egyetértett, hogy a cégeknek még az idén időt kellene szakítaniuk arra, hogy átgondolják, miként érintik őket a változások, illetve mennyi és milyen cafeteriát terveznek adni 2014-ben munkavállalóiknak - ha így tesznek, nem kapkodással indul az új év.

Az emelkedő minimálbér mellett a béren kívüli juttatások keretösszegei is változnak. Kattintson, hogy megtudja, hogyan.