A Munkapróba Központ megedz a versenyszférára

A központ még átalakítás alatt van, így ügyvezetőjével, Juhász Mártonnal a PALOTA-15 Rehabilitációs és Közfoglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. telephelyén beszélgettünk, ahol a varrodában, a csomagoló- és a térkő üzemben, a kertészetben jelenleg is a dolgozók többsége valamilyen hátránnyal indul a munkaerőpiacon, harmaduk megváltozott munkaképességű, itt azonban integrált foglalkoztatásban vesz részt.
Juhász Márton
Hogy először a dolog praktikus oldalára világítsunk rá, a cégeknek pusztán anyagi szempontból megéri megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmazni: a rehabilitációs hozzájárulást minden 25 főnél nagyobb olyan cégnek fizetnie kell, amely nem foglalkoztat ilyen munkatársat. Az érvényben lévő törvényi szabályozás szerint egy - mondjuk - 100 fős cégnél 5 fő kell, hogy megváltozott munkaképességű munkavállaló legyen, mondta Juhász Márton. Ez az összeg igen magas lehet, hiszen a kötelező foglalkoztatási szintből „hiányzó” munkavállalónként közel 1 millió forintos (964 500.- Ft) hozzájárulást kell a munkáltatónak a NAV részére befizetni. Ez a szabályozás az önkormányzatokra, intézményeikre és gazdasági társaságaikra egyaránt vonatkozik, innen jött az indíttatás, hogy lépni kellene ebben az ügyben a XV. kerületben is.

Hiába az egyre nagyobb nyilvánosság, a munkáltatók még mindig tartanak a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásától. Nem tudják pontosan, hogy a fogalom mit takar, egyértelműen a fogyatékkal élőkkel azonosítják ezt a kategóriát, esetleg rossz tapasztalataik voltak, így egyértelmű lett, hogy muszáj a projekt kapcsán a munkáltatókat is érzékenyíteni, hogy befogadó közeggé válhassanak. Ugyanakkor a munkavállalóknak is edződniük kell a nyílt munkaerőpiachoz, ugyanis, amennyiben az egészségkárosodás következtében régóta nem végeztek munkát, ez egy új szituáció számunkra, ha pedig akkreditált munkáltatónál állnak alkalmazásban, akkor az a rehabilitációs foglalkoztatás a versenyszférához képest védett terület.

Az előző gondolathoz kapcsolódva, tehát a Munkapróba Központ célja az is, hogy a munka világából már jó ideje kiesett, alacsony végzettségű dolgozókat újra szocializálja. Az egyént sokszor el kell helyezni a valós, mai munkáltatói igényeknek megfelelő, helyzetben - hangsúlyozza Juhász Márton.

Gyakorlatban a dolog úgy néz ki, hogy a Munkapróba Központ munkatársai által kiválasztott és ajánlott munkavállalót egy adott cég felveszi, ő azonban nem ott kezd el azonnal dolgozni, hanem elindul a felkészítése a Munkapróba Központban. A megbízó munkáltató tehát egy fejlesztő, felkészítő szolgáltatást vesz igénybe, ahol adott esetben a megbízó által igényelt munkafolyamatokra is felkészítik a jelölteket, de ha ez objektív okok miatt nem tud működni, akkor valamilyen betanított munkát végezhet. A fókusz elsősorban azon van, hogy a munkavállaló magához a munkavégzéshez szocializálódjon, mint pl: a munkaidő betartása, az utasítások értelmezése, végrehajtása. Ez egy körülbelül 3-8 hónapos időszak, de a cél persze az, hogy minél hamarabb a valódi munkáját tudja végezni a kiválasztott dolgozó.

Ebben a konstrukcióban a befogadó munkáltató a szolgáltatásért fizet, amelynek keretében felmérik az igényeit, sőt a betöltendő pozícióra is javaslatot tesznek, majd kap egy érzékenyítő tréninget, Ezzel egy időben felkészítik a megváltozott munkaképességű munkavállalót a feladatra, monitorozzák a fejlődését.

Juhász Márton példát is hozott: „Például megkeres bennünket egy telefon összeszerelő cég, hogy neki 25 millió forintot kell befizetnie rehabilitációs hozzájárulásként. Ha ezt szeretné inkább munkaerővel kiváltani, akkor 25 embert kell találnunk a megkívánt munkakörökre. Itt megnézzük, hogy a jelentkezők közül ki, milyen feladatra lenne alkalmas (karbantartó, összeszerelő, postás stb.), majd megkezdődhet a munkaszocializációs folyamat. A jövendő munkáltató figyelemmel kísérheti a fejlődést, az orientációs folyamatokat.”

A munkáltatónak motiváltnak kell lennie a társadalmi felelősségvállalás szempontjából is, hiszen egy ilyen döntés meghozatalánál az adómegtakarításon, az esetleges bértámogatáson túl nagyobb elkötelezettség is szükséges.

A munkavállalók toborzása a rehabilitációs szerveken, fogyatékos csoportok érdekvédelmi szervezetein keresztül zajlik. A munkaadók „toborzása” a nagyobb kihívást jelentő folyamat. Célközönségek jelenleg elsősorban a kerületi intézmények, gazdasági szervezetek valamint a helyi nagyadózók is.

A munkapróba központot 70 fővel tervezzük elindítani szeptember elején. A jelenlegi igények alapján úgy tűnik, hogy például autóalkatrészek összeszerelése, édességcsomagolás, kötészeti és papíripari tevékenységek, kisgépek javítása is fog a palettán szerepelni.

A különböző betegségcsoportoknak megfelelő felkészítést szeretnének adni. „Alapvetően nagyon másképp kellene kezelni ezeket a csoportokat, ami ma Magyarországon nem igazán jellemző. Így mi a betegségtípuson belül a személynek, képességeknek, készségeknek megfelelő munkalehetőséget szeretnénk nekik megtalálni. A központ mindenképp egy gyakorlati lábat biztosít az eddig sok tekintetben elméleti folyamathoz.” – hangsúlyozza Juhász Márton.

A PALOTA-15 Nonprofit Kft. (melynek telephelyén a cikk képei is készültek) jelenleg 120 munkavállalót foglalkoztat, melynek egyharmada megváltozott munkaképességű. A dolgozók további kétharmada is valamilyen szempontból hátrányos helyzetből indul a munkaerőpiacon, például 50 év feletti, gyesről, gyedről visszatért kismama vagy alacsony iskolai végzettséggel, elavult szakmával rendelkezik.

A megváltozott munkaképességű dolgozók minden területen részt vesznek a munkában, integrált körülmények között, nem csak a szociális foglalkoztatóknál megszokott munkakörökben, hanem végeznek az például önkormányzat számára hasznos tevékenységeket, készítenek térkövet, van faiskola is. Ezekkel a termékekkel a nyílt piacon is meg tudnak jelenni, ezzel is bizonyítva, hogy valódi értéket lehet teremteni megváltozott munkaképességű, illetve munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő munkavállalókkal is.

Fotó: Láposi Zsófia