Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 11 hónapja

A Munkástanácsok is elégedett a minimálbére emeléséről szóló javaslattal

A szakszervezet úgy látja, hogy a munkavállalók, és így természetesen a szakszervezetek számára is kedvezőnek minősíthető javaslatot terjesztett elő a kormány a minimálbérek és a minimálbérek feletti bérek felzárkóztatása érdekében, derül ki a Munkástanácsok közleményéből.

A javaslat 2 év alatt jelentősen, nagyjából a szakszervezeti elvárások szerint emelné a minimálbéreket. A minimálbér a jelenlegi 111 000 forintról 2017. január 1-től 128 000 forintra (15%-os emelés), majd 2018-ra (további 8%-os emeléssel) 138 000 forintra nőne és így 2018-ra a bruttó minimálbér nettó összege 92 000 Forint. lenne. Mindez már elérné a szakszervezetek által akkorra kalkulált létminimum összegét (amelytől egyébként a jelenlegi minimálbér nettó összege még mintegy 17 000 forinttal elmarad).

További fontos eleme a kormányjavaslatnak - és ebben is megjelenik a szakszervezetek álláspontjával való egyetértés -, hogy a garantált bérminimum növelése a minimálbérnél is dinamikusabb lesz, 2017-ben 25%-os, 2018-ban további 12%-os, így a bruttó minimálbér 2018-ra 180 000 forint fölé emelkedne.

Továbbá a szakszervezetek fontos igénye látszik megvalósulni a középtávú bérfelzárkóztatás terén azon kormányjavaslat által, amely szerint 2019-2022 között további évi 2%-os munkáltatói járulékcsökkentés következik, amennyiben a nemzetgazdasági szintű éves átlagos bruttó bérnövekedés eléri a 6%-ot. Így összesen 14%-os járulékcsökkenés valósul meg a kormány tervei szerint az elkövetkező hat évben, ami a 30-40%-os reálkereset növekedés fontos forrása lehet, amennyiben a munkáltatók valóban a hazai bérek emelésére fordítják a számukra így átadott munkavállalói jövedelemnek minősülő szociális hozzájárulási adót.

Nagyobb a bizonytalanság a minimálbér feletti bérek emelkedését illetően, hiszen ott nem lehet kötelező erejű rendeletekkel elérni a béremelést.

Ebben a körben a munkaadói járulékok jövő évi jelentősebb, 4%-os, majd további 4 éven át évi 2%-os csökkentésétől várja a kormány a bérek szintén érzékelhető emelkedését.

A munkaadóknak nyújtandó járulékkedvezmény hatásának érzékeltetésére: jövőre önmagában a járulékcsökkentés 3,3%-os bruttó béremelést tesz lehetővé költségtöbblet nélkül a munkaadók számára. A kormány, és persze a szakszervezetek is ennek azonban legalább a dupláját várják el a munkaadóktól.

És itt merül fel a munkahelyi, ágazati szakszervezetek fontos teendője: el kell érniük, hogy a munkaadók ténylegesen engedjék át béremelések formájában a munkavállalóknak a járulékcsökkentés költségmegtakarító hatását, illetve, tekintettel a bérfelzárkózási követelményekre, a járulékkedvezmény által költség semlegesen biztosítottnál is lényegesen magasabb béremelést érjenek el a munkahelyeken.

Ez pedig először is megköveteli a szakszervezetektől a vállalati üzleti-pénzügyi számok alapvető ismeretét, hiszen csak így ellenőrizhető az igényelt többlet béremelési forrás megléte a vállalat teljesítményében. Másfelől kellően határozott tárgyalási fellépéssel, a tagok támogatását is mozgósítva kell elérniük a reális és szükséges béremelést.

Ami az elsőnek említett követelményt, a forrásoldal tisztázását illeti, a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi statisztikák szerint a legtöbb nemzetgazdasági ágazatban átlagosan megvan a többletforrás az akár 10%-os béremelésre is, de az egyes cégek helyzetében természetesen nagyok lehetnek a különbségek, hiszen nyilvánvalóan nem egyforma például a MOL vagy egy alkatrészgyártó kisüzem béremelésre rendelkezésre álló forrása. Ahol viszont megvan a forrás, ott akár kétszámjegyű átlagbéremeléssel kell elősegíteni a hazai bérek felzárkózását az európai (a régiós és a nyugati) bérszínvonalhoz, mert mindkét tekintetben tetten érhető az elmaradás.

Hogy a nyugat-európai példát vegyük szemügyre: az építőiparban Magyarországon 2010-ben a vállalkozói bruttó jövedelem a bérköltség 84%-át érte el, 2014-ben már a 130%-át. Ez a 130%-os bruttó jövedelem/bérköltség arány csaknem 3-szor magasabb idehaza, mint a német vagy az osztrák építőipar esetében. A magyar építőipar jövedelmezőségi előnye egyértelműen az alacsony hazai bérszintre vezethető vissza: az egy ledolgozott munkaórára jutó bérköltség Németországban négyszerese a magyarnak, Ausztriában pedig az ötszöröse a hazai órabér költségnek.

Amennyiben a teljes bérköltséget 10%-kal megemelnénk a magyar építőipari ágazatban (azaz nemcsak a minimálbérekét), a bérköltség arányos vállalkozói jövedelem még mindig 2,6-szerese lenne az osztrákénak, és 2,5-szerese annak, ami a német építőiparban tapasztalható.

A kereskedelemben 2010-ben a bruttó vállalkozói jövedelem a bérköltség 69%-át érte el, 2014-ben már csaknem a 100%-át. Ez a közel 100%-os vállalkozói jövedelem/bérköltség arány 45%-kal magasabb nálunk, mint a német, és közel 66%-kal magasabb, mint az osztrák kereskedelmi ágazatban.

A magyar kereskedelem jövedelmezőségi előnye ugyancsak egyértelműen az alacsony hazai bérszintre vezethető vissza: az egy főre jutó bérköltség Németországban négyszerese a magyarnak, Ausztriában pedig több mint a háromszorosa. Amennyiben a teljes bérköltséget 10%-kal megemelnénk a magyar kereskedelmi ágazatban (azaz nemcsak a minimálbérekét), a bérköltség arányos vállalkozói jövedelem még mindig 42%-kal maradna magasabban annál, amit az osztrák kereskedelmi ágazatban mérnek, és 28%-kal lenne magasabb annál, amit a német kereskedelemben.

A Munkástanácsok várja a kormány VKF ülésen tett szóbeli javaslatának írásos változatát, amelyre Varga Mihály miniszter úr tett ígéretet az ülésen.

Összegezve: a Munkástanácsok támogatja a kormány javaslatát a bérek felzárkóztatására és egyetért azzal a helyzetértékeléssel, hogy a javaslat túlmutat az éves béremelések keretein.

Jelenleg a magyar gazdaság további fejlődésének irányát meghatározó döntés és megállapodás küszöbén állnak a hazai szociális párbeszéd szereplői a bérek dinamikus felzárkóztatása magyarországi programjának mikéntjéről.

A Munkástanácsok ugyanakkor e megállapodás betarthatóságának érdekében elengedhetetlennek tartja a szakszervezetek vállalatok gazdálkodási adatainak vonatkozásában történő információhoz jutáshoz való jogának javulását és a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságának növelését. Ezeknek hiányában fennáll a veszélye annak, hogy a járulékcsökkentés a hazai bérek európai uniós felzárkózása helyett - egyes befektetők esetében - a profit további növekedését fogja eredményezni.
Follow hrportal_hu on Twitter

Egyeztetést kezdeményezett az OMSZ főigazgatója a szakszervezetek vezetőivel

Egyeztetést kezdeményezett Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója a mentődolgozókat képviselő szakszervezetek vezetőivel, a két érdekképviselet közül azonban csupán az egyik vett részt a pénteki budapesti tárgyaláson - írja az MTI.tovább..

További cikkek
Az EU-ban átlagosan 35,6 évet kell dolgozni

Az Eurostat felméréséből kiderül az Európai Unió tagállamaiban a 15 éves munkaképes lakosság várhatóan munkában töltött éveinek száma... Teljes cikk

Megszületett az ítélet a buszsofőr ügyében

Két év felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Járásbíróság kedden, nem jogerősen azt a buszsofőrt, aki halálos közúti... Teljes cikk

Nyári Dolce Vita, ez is employer branding?

Véget ért a nyár és szabadságolási időszak. Tanácsadóként szeretnénk beszámolni néhány érdekes megfigyelésünkről. A nyári hónapok alatt... Teljes cikk

Tiltakoztak a francia fuvarozók a munkajogi reform ellen

Forgalomlassító megmozdulásokat tartottak hétfőn országszerte a francia fuvarozók a munkajogi reform elleni tiltakozásul két mérsékeltnek tekintett... Teljes cikk

Többen is pályáztak az Air Berlin megszerzésére

A Zeitfracht nevű berlini logisztikai társaság megvásárolná az Air Berlin teherszállítással foglalkozó részlegét és a repülőgépeket üzemben... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár