A munkavállalók 15 százaléka elkötelezett munkahelye iránt
Egy 2017-es nemzetközi felmérés szerint, amely másfél száz országban vizsgálta meg a munkavállalók munkahelyükkel kapcsolatos véleményét a dolgozók 85 százalék nemcsak semleges, de akár negatív érzelmekkel fordul munkahelye irányába - írja a hirado.hu.
Egyesek nemcsak semleges, hanem negatív érzéseket táplálnak munkahelyük iránt, ami a felmérésből is kiderült - írják.
A Kossuth Rádióban Csath Magdolna közgazdász beszélt a felmérésről, amely szerint Nyugat-Európában nem elkötelezettek a munkavállalók.
A visegrádi négyek közül Magyarországon a legalacsonyabb szintű a munkahellyel való megelégedettség és a legmagasabb az, hogy aktívan elégedetlen valaki a munkahelyével.
A munkahelyi elégedettség két dologtól függhet
Az egyik, hogy milyen a munkahely, annak minősége, biztonsága és milyen a légkör. A másik a lelki környezet, hogy miként bánik a munkavállalóval a főnök, milyen a vezetői mentalitás és mennyire partnert a munkavállaló - fejtette ki a közgazdász. A másik jelentős dolog az anyagi része, vagyis hogy mennyire van megfizetve a munkavállaló. Mint mondta, rejtett versenyképességi javító is lehet az, hogyha a munkahelyi környezet és a légkör a legmegfelelőbb a munkavállaló számára.
Az 50-60-70-es években a világszintű adatok azt mutatták, hogy erős volt a vállalatok iránti lojalitás érzése a munkavállalók részéről - mondta Trautmann László, a Corvinus Egyetem docense a műsorban. A vállalatok biztonságot adtak, - ahogy ez Magyarországon is történt a Kádár-korszak időszakában - aminek cserébe biztos bért kaptak a munkavállalók, azonban ezért meg is kellett dolgozniuk, hiszen nemcsak lehetőségük, de kötelességük is volt a munka - mondta.
Hozzátette: a hetvenes években ez azonban megváltozott, főként az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. Ettől kezdve valóban úgynevezett pszichológiai szerződést kezdenek kötni a munkavállalók és munkáltatók - fejtette ki az egyetemi docens. Hozzátette: ilyenkor azzal az elvvel működnek úgymond a szerződések, hogy addig tartják csak meg a munkaerőt, míg annál jobbat nem találnak.
Ez a korszak a 2008-as gazdasági válsággal bezárólag leállt. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy azok a cégek tudnak hosszútávon fennmaradni, amelyek teret tudnak adni a dolgozók önmegvalósításához, a karrier elképzelésekhez és fejlődésekhez - mondta Trautmann László.
hirado.hu
A Kossuth Rádióban Csath Magdolna közgazdász beszélt a felmérésről, amely szerint Nyugat-Európában nem elkötelezettek a munkavállalók.
A visegrádi négyek közül Magyarországon a legalacsonyabb szintű a munkahellyel való megelégedettség és a legmagasabb az, hogy aktívan elégedetlen valaki a munkahelyével.
A munkahelyi elégedettség két dologtól függhet
Az egyik, hogy milyen a munkahely, annak minősége, biztonsága és milyen a légkör. A másik a lelki környezet, hogy miként bánik a munkavállalóval a főnök, milyen a vezetői mentalitás és mennyire partnert a munkavállaló - fejtette ki a közgazdász. A másik jelentős dolog az anyagi része, vagyis hogy mennyire van megfizetve a munkavállaló. Mint mondta, rejtett versenyképességi javító is lehet az, hogyha a munkahelyi környezet és a légkör a legmegfelelőbb a munkavállaló számára.
Az 50-60-70-es években a világszintű adatok azt mutatták, hogy erős volt a vállalatok iránti lojalitás érzése a munkavállalók részéről - mondta Trautmann László, a Corvinus Egyetem docense a műsorban. A vállalatok biztonságot adtak, - ahogy ez Magyarországon is történt a Kádár-korszak időszakában - aminek cserébe biztos bért kaptak a munkavállalók, azonban ezért meg is kellett dolgozniuk, hiszen nemcsak lehetőségük, de kötelességük is volt a munka - mondta.
Hozzátette: a hetvenes években ez azonban megváltozott, főként az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. Ettől kezdve valóban úgynevezett pszichológiai szerződést kezdenek kötni a munkavállalók és munkáltatók - fejtette ki az egyetemi docens. Hozzátette: ilyenkor azzal az elvvel működnek úgymond a szerződések, hogy addig tartják csak meg a munkaerőt, míg annál jobbat nem találnak.
Ez a korszak a 2008-as gazdasági válsággal bezárólag leállt. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy azok a cégek tudnak hosszútávon fennmaradni, amelyek teret tudnak adni a dolgozók önmegvalósításához, a karrier elképzelésekhez és fejlődésekhez - mondta Trautmann László.
hirado.hu
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról