A négynapos munkarend bevezetése munkajogi szemmel
A négynapos munkahétre váltó munkáltatók számos jogi kihívással kénytelenek megbirkózni az új modell bevezetése során, mely nem csupán az alapvető kötelezettségeket helyezi új megvilágításba, hanem elméleti szinten már-már a munkajog határait feszegeti.
Pedig az ötnapos munkahét nem is oly rég vált bevett gyakorlattá Magyarországon, mégis erre tekintünk a munkaidő-beosztás kiindulópontjaként. És bár léteznek munkarendek, melyek eltérnek ettől az általános gyakorlattól is, jogszabályi szinten a hétfőtől péntekig tartó, napi 8, heti 40 órás munkaidő jelenik meg normál munkarendként.
A régi szép munkaidők
A ma aktív korú lakosság egy része még emlékezhet arra az időre, amikor hetente 6 napot dolgoztak az emberek, ami azt jelentette, hogy szombaton is munkába és iskolába jártak. Viszont a rendszerváltást követő, 1992-es – a sokak által csak „régi Mt.-ként” emlegetett – Munka Törvénykönyve munkaidőrendszere már a 8 órás napi munkaidőre és a heti öt napos foglalkoztatásra épült, és így van ez a 2012-es, jelenleg hatályos Mt.-ben (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény) is.
A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek tekintetében az egy fontos rendező elv. A törvény előírja, hogy a munkavállaló mely időszakokban köteles munkát végezni és mikor pihenhet. Az Mt. továbbá azt is rögzíti, hogy az általános teljes napi munkaidő a napi 8 óra [Mt. 92.§ (1) bek.], amely egyes – törvény által meghatározott – esetekben napi 12 órára emelhető. Munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőt is megállapíthat.
Az általános munkarend fogalmát is világosan előírja az Mt.: a munkaidőnek a hét öt napjára, hétfőtől péntekig való beosztását érti [Mt. 97.§ (2) bek.], a szombat és vasárnap pihenőnap. A napi munkaidő és az általános munkarend a viszonyítási pont a munkaidő egyenlőtlen, munkaidőkeretben való beosztása esetén is [Mt. 93.§ (2) bek.].
A rendelkezésre állás helyett a teljesítményen a fókusz
Persze eddig is sok helyen találkozhattunk azzal a gyakorlattal, amikor a munkavállaló munkaideje egyenlőtlenül került beosztásra, azaz egyes munkanapokon 8 óránál többet dolgozott, és „a ledolgozott többletórákért cserébe” a heti két pihenőnapon túl plusz egy szabadnapot kapott. De ez nem tévesztendő össze a négynapos munkahét újfajta felfogásával! A munkavállalók ebben az esetben továbbra is napi 8 órában és ténylegesen kevesebb órában, hatékonyabban végzik el ugyanazt a munkamennyiséget. Ez az elgondolás markánsan különbözik attól a megközelítéstől, miszerint a munkavállaló elsődlegesen az idejét bocsátja áruba és az a fő kötelezettsége, hogy a munkaidejében rendelkezésre álljon. A négynapos munkahét modellje valójában a teljesítményt helyezi előtérbe a munkaidőhöz képest és mivel a munkabér jellemzően nem csökken, a díjazás is inkább a teljesítményhez, nem pedig a tényleges munkavégzés idejéhez kapcsolódik. Ez a jutalékos munkakörökben érdekes kérdéseket vethet fel.
A négynapos munkahét modellje messze túlmutat a munka-magánélet egyensúlyának a kérdéskörén, és megváltoztatja a munkaidőről, annak beosztásáról, sőt, a munkavállaló alapvető kötelezettségeiről való gondolkodást.
Ha az új modell a gyakorlatban be is válna, illetve széles körben elterjedne, az még mindenképpen időt igényelne, amíg jogszabályi szinten is a 4 lehet az új 5. A modellt bevezetni kívánó munkáltatóktól természetesen nem várható el, hogy a felmerülő jogelméleti kérdésekre válaszokat keressenek – ez a jogalkotás feladata. A munkáltatóknak ugyanakkor a négynapos munkahét modelljét az Mt. jelenlegi szabályaival kell összhangba hozniuk, amely munkajogi szempontból komoly kihívásokat és számos megoldandó problémát vet fel. A rendszer bevezetése előtt tehát érdemes a jogi kérdéseket, esetleges jogi kockázatokat is alapos vizsgálat és mérlegelés alá venni.
A június 8-i Business Festen több szempontból is körbejárjuk a négynapos munkahét kérdését. A 4 az új 5! Felfedezők a 4 napos munkahét útján címmel szervezett kerekasztalbeszélgetésünkön
- Bierbaum Gyöngyi | Magyar Telekom, Competitive Workforce HUB Lead
- Reguly Márta | PwC, People & Organisation Consulting Lead
- Szelecky Noémi | Libri, HR Igazgató
- Dr. Hanyu Henrietta | Colaw Ügyvédi Társulás, munkaügyi szakjogász, mediátor
- Moderátor: Karácsony Zoltán | HR Portál, szerkesztő
segítségével járjuk körbe munkajogi szemmel a témát.
A beszélgetést a Mai Munkaügyek by BaBér teremben hallgathatja meg sok egyéb izgalmas program mellett. Jöjjön el, és találkozzunk a Millenárison a Business Festen!
Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.
- 2026.05.20Pannon HR Konferencia Debrecen Célunk, hogy lehetőséget biztosítsunk a HR-es közösségnek, hogy megvitassák az aktuális kihívásokat, trendeket, valamint hogy szakmai újdonságokkal ismerkedhessenek meg.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
Jobb vagy rosszabb lesz az üzleti szektor helyzete a választások után? Lesz-e gazdaságpolitikai, szabályozási fordulat? Milyen kilátások vannak a... Teljes cikk
Egyre több vállalat szeretné a kölcsönzés helyett saját állományba venni a külföldi munkavállalókat, de a gyakorlatban ez sokszor ijesztően... Teljes cikk
Egy modern munkahely vonzerejét ma már nem csupán az esztétikus iroda vagy egy hangzatos küldetésnyilatkozat adja. A valódi elköteleződés és a... Teljes cikk
- Munkahelyi árnyék AI: Kié a felelősség, ha a technológia hibázik? 6 napja
- Hangfelvétel buktathatott le egy HR vezetőt: a zaklatókat védő vállalati kultúráról beszélt 7 napja
- Hogyan alakul a munkajogi igények elévülése? 2 hete
- Szerződésszegés vagy önvédelem? Mérlegen a csendes felmondás 3 hete
- Női felsővezetők a roma esélyegyenlőségért 3 hete
- Tényleg a 72 órás munkahét a megoldás? Egy orosz milliárdos szerint igen 4 hete
- Íme minden fontos munkáltatói teendő a 2026-os választások kapcsán 4 hete
- Szabadság járhat a beteg háziállat után? – volt már rá példa 1 hónapja
- Work-life balance 1 hónapja
- Jogszerű a szünet ledolgoztatása, és jár pótlék a munkaidőn kívüli készenlétért? 1 hónapja
- Politikai nyomás a munkahelyen? Ezért válik a kampány veszélyessé a vezetőnek 1 hónapja

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?