A négynapos munkarend bevezetése munkajogi szemmel
A négynapos munkahétre váltó munkáltatók számos jogi kihívással kénytelenek megbirkózni az új modell bevezetése során, mely nem csupán az alapvető kötelezettségeket helyezi új megvilágításba, hanem elméleti szinten már-már a munkajog határait feszegeti.
Pedig az ötnapos munkahét nem is oly rég vált bevett gyakorlattá Magyarországon, mégis erre tekintünk a munkaidő-beosztás kiindulópontjaként. És bár léteznek munkarendek, melyek eltérnek ettől az általános gyakorlattól is, jogszabályi szinten a hétfőtől péntekig tartó, napi 8, heti 40 órás munkaidő jelenik meg normál munkarendként.
A régi szép munkaidők
A ma aktív korú lakosság egy része még emlékezhet arra az időre, amikor hetente 6 napot dolgoztak az emberek, ami azt jelentette, hogy szombaton is munkába és iskolába jártak. Viszont a rendszerváltást követő, 1992-es – a sokak által csak „régi Mt.-ként” emlegetett – Munka Törvénykönyve munkaidőrendszere már a 8 órás napi munkaidőre és a heti öt napos foglalkoztatásra épült, és így van ez a 2012-es, jelenleg hatályos Mt.-ben (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény) is.
A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek tekintetében az egy fontos rendező elv. A törvény előírja, hogy a munkavállaló mely időszakokban köteles munkát végezni és mikor pihenhet. Az Mt. továbbá azt is rögzíti, hogy az általános teljes napi munkaidő a napi 8 óra [Mt. 92.§ (1) bek.], amely egyes – törvény által meghatározott – esetekben napi 12 órára emelhető. Munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőt is megállapíthat.
Az általános munkarend fogalmát is világosan előírja az Mt.: a munkaidőnek a hét öt napjára, hétfőtől péntekig való beosztását érti [Mt. 97.§ (2) bek.], a szombat és vasárnap pihenőnap. A napi munkaidő és az általános munkarend a viszonyítási pont a munkaidő egyenlőtlen, munkaidőkeretben való beosztása esetén is [Mt. 93.§ (2) bek.].
A rendelkezésre állás helyett a teljesítményen a fókusz
Persze eddig is sok helyen találkozhattunk azzal a gyakorlattal, amikor a munkavállaló munkaideje egyenlőtlenül került beosztásra, azaz egyes munkanapokon 8 óránál többet dolgozott, és „a ledolgozott többletórákért cserébe” a heti két pihenőnapon túl plusz egy szabadnapot kapott. De ez nem tévesztendő össze a négynapos munkahét újfajta felfogásával! A munkavállalók ebben az esetben továbbra is napi 8 órában és ténylegesen kevesebb órában, hatékonyabban végzik el ugyanazt a munkamennyiséget. Ez az elgondolás markánsan különbözik attól a megközelítéstől, miszerint a munkavállaló elsődlegesen az idejét bocsátja áruba és az a fő kötelezettsége, hogy a munkaidejében rendelkezésre álljon. A négynapos munkahét modellje valójában a teljesítményt helyezi előtérbe a munkaidőhöz képest és mivel a munkabér jellemzően nem csökken, a díjazás is inkább a teljesítményhez, nem pedig a tényleges munkavégzés idejéhez kapcsolódik. Ez a jutalékos munkakörökben érdekes kérdéseket vethet fel.
A négynapos munkahét modellje messze túlmutat a munka-magánélet egyensúlyának a kérdéskörén, és megváltoztatja a munkaidőről, annak beosztásáról, sőt, a munkavállaló alapvető kötelezettségeiről való gondolkodást.
Ha az új modell a gyakorlatban be is válna, illetve széles körben elterjedne, az még mindenképpen időt igényelne, amíg jogszabályi szinten is a 4 lehet az új 5. A modellt bevezetni kívánó munkáltatóktól természetesen nem várható el, hogy a felmerülő jogelméleti kérdésekre válaszokat keressenek – ez a jogalkotás feladata. A munkáltatóknak ugyanakkor a négynapos munkahét modelljét az Mt. jelenlegi szabályaival kell összhangba hozniuk, amely munkajogi szempontból komoly kihívásokat és számos megoldandó problémát vet fel. A rendszer bevezetése előtt tehát érdemes a jogi kérdéseket, esetleges jogi kockázatokat is alapos vizsgálat és mérlegelés alá venni.
A június 8-i Business Festen több szempontból is körbejárjuk a négynapos munkahét kérdését. A 4 az új 5! Felfedezők a 4 napos munkahét útján címmel szervezett kerekasztalbeszélgetésünkön
- Bierbaum Gyöngyi | Magyar Telekom, Competitive Workforce HUB Lead
- Reguly Márta | PwC, People & Organisation Consulting Lead
- Szelecky Noémi | Libri, HR Igazgató
- Dr. Hanyu Henrietta | Colaw Ügyvédi Társulás, munkaügyi szakjogász, mediátor
- Moderátor: Karácsony Zoltán | HR Portál, szerkesztő
segítségével járjuk körbe munkajogi szemmel a témát.
A beszélgetést a Mai Munkaügyek by BaBér teremben hallgathatja meg sok egyéb izgalmas program mellett. Jöjjön el, és találkozzunk a Millenárison a Business Festen!
Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
Az elmúlt években a foglalkoztatás világa alapjaiban változott meg: a strukturális munkaerőhiány, a generációs különbségek és a digitalizáció... Teljes cikk
A nagyvállalatok egyre inkább coworking irodák felé fordulnak, hogy rugalmasabb megoldásokat kínáljanak a hibrid vagy irodai jelenlétet előíró... Teljes cikk
A legtöbb vállalat ma is létszámban, szervezeti ábrákban és új folyamatokban keresi a produktivitás növelésének kulcsát. A technológiai... Teljes cikk
- Vége lehet a klasszikus 8 órás munkanapnak Németországban – vajon jó ötlet? 2 hete
- Hatásalapú fejlesztések: mit keresnek ma a vállalatok a tréningpiacon? 2 hete
- Ők a legnagyobb tréningcégek a magyar piacon - jelentős mozgások a rangsor élén 3 hete
- Elsősorban magyar munkaerőre építünk – így látja a kölcsönzői piacot a Pensum vezetője 3 hete
- Itt vannak a legnagyobb munkaerő-kölcsönző cégek 4 hete
- Tűzoltás vagy stratégia? Így lehet kockázat a munkaerő-kölcsönzésből 4 hete
- Ők keresik a top vezetőket: itt a lista a legnagyobb vezetőkiválasztó cégekről 1 hónapja
- Így segít a Bérgarancia Alap az elmaradt munkabér kifizetésében 1 hónapja
- A Randstad visszavette az első helyet: itt van a munkaerő-közvetítők toplistája 1 hónapja
- Erre fordítják a dolgozók az AI által megtakarított időt 1 hónapja
- A Z generáció új munkaritmusa: mi az a microshifting, és miért terjed? 2 hónapja
Egy életmentő szakma egy napja: Vészhelyzet Pittsburghben