A pénzügyi oktatás még mindig tabu

Egy összeszerelő üzemben történt az eset. Az ott dolgozó - körülbelül a minimálbért kereső - munkavállalók körében furcsa jelenség ütötte fel a fejét. Egészen addig a bérszámfejtésnek csak a gyerektartásokat, illetve a ki nem fizetett bírságokat kellett letiltania a nem túl magas fizetésekből. Egy idő után azonban szinte mindenkinek a nevére érkezett letiltás. Vagy a személyi kölcsönt bonyolító vagy áruvásárlási hitellel foglalkozó pénzintézet behajtási ügyintéző csoportjától jöttek az inkasszós megbízások. A HR-vezető az egyik, kiválóan teljesítő, fizikai munkát végző, és egyébként elképesztő összegekkel tartozó kollégától kérdezte meg, hogy mi is történt. Akkor derült ki, hogy szórakoztató elektronikai fogyasztási cikkeket kezdtek ezek az emberek, járvány-szerűen, hitelekből vásárolni. Mikor a HR-vezető megpróbálta levezetni, hogy mekkora csapdába kerültek ezzel a hibás pénzügyi döntéssel ez a kolléga, megdöbbenve tapasztalta, hogy a munkavállalók a menedzsment tagjaira is hivatkoztak, miszerint tudomásuk van arról, hogy ők is fölvették ugyanezeket a hiteleket. A rossz példa ragadós lett, és a hiányos pénzügyi ismereteket felülírta ez a furcsa bizalmi helyzet.

Vajon hol lehet ebbe az ördögi körbe "belenyúlni"? Pénzügyi ismeretek oktatásával foglalkozó szakembereket kérdeztünk arról, hol kellene kezdeni az ismeret-átadást. Nem meglepő, hogy mindannyian a gyerekek pénzügyi edukációját említették elsősorban. De, ott sem mindegy, mikor, kinek és hogyan oktatunk, vagy hogyan mutatunk példát.

Inkább ne oktassanak a szülők pénzügyi ismereteket?

"A szülők többségének nagyon nagy a lemaradása ezen a téren"- állítja Gróf Henrik Balázs is, az OTP Fáy András Alapítvány szakmai vezetője, egyben az alapítvány égisze alatt működő Középiskolások Országos Pénzügyi és Gazdasági Oktatási Központjának keretében pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási edukációt folytató tevékenység szakmai irányítója. "A legtöbb családban még mindig tabutéma a pénz, mivel a szülők maguk is úgy nőttek fel, hogy igazán nem kerültek pénzügyi téren választási helyzetbe, és emellett még az alapfogalmakkal sincsenek sokszor tisztában. Hasonló a helyzet a pedagógusok esetében is." Gróf Henrik Balázs példaként említi, hogy a kamatos kamat fogalmát a felnőttek közel 80 százaléka rosszul használja annak ellenére, hogy az iskolában elméletileg már megtanulta. A fiataloknál pedig még nem formálódott meg az az igény, hogy erről a témáról beszéljenek, illetve ha szándék van, csatorna még csak kevés, ahová ezzel az üggyel kapcsolatosan fordulhatnának.

A régen érvényes minták átadása pedig azért sem jó, mert a korábbi minták ma már sok esetben nem érvényesek- véli Alkér Orsolya, a Magánpénzügyi Akadémia megalapítója, családi, ifjúsági és gyerekpénzügyi tanácsadó. Ma már nehezen értelmezhető például az a viselkedés, ha valaki csak azért vesz egy telket, hogy ne romoljon a pénz értéke. Ha ugyanis nem nézi meg az egyén, hol is fektet be, akkor többszörösét veszítheti a pénzének.

A fentieket elfogadja Himer Csilla, pénzpedagógus, pénzügyi coach is, ugyanakkor felhívja arra is a figyelmet, hogy a szülői minta ezen a téren is felülír minden egyebet. Minden rossz helyzet újratermelődik- a szakember szerint -, és mivel a szülők sem értenek a pénzügyi ügyekhez, és nincs kitől megkérdezni azokat, nem túl reményt keltő a jelenlegi szituáció.

A gyerekhez elsősorban az az információ jut el - Himer Csilla szerint -, amit otthon lát. Ezután választ, és vagy a meglévő mintát követi, vagy "sokkot kap" ettől a mintától, és keresgélni kezd, hogy új lehetőségekkel pótolja a hiányosságokat.

Azt mindhárom szakértő egyaránt megerősítette, hogy a szülők bevonása, megnyerése nélkül nem lehet változtatni a gyerekek hozzáállásán.

Az iskola korlátozott módon ad lehetőséget a pénzügyi ismeretek oktatására

A Nemzeti Alaptanterv (NAT) biztosítja a lehetőséget a pénzügyi és gazdasági ismeretek oktatására, de csak az órakeret szabadon felhasználható 10 százalékában, választható tárgyként. Himer Csilla tapasztalata ezzel kapcsolatosan az, hogy éppen az iskolák azok, akik a szülők rejtett, vagy valós elvárásai alapján úgy állítják össze a pedagógiai programot, hogy abban a középiskolás gyerekeknek inkább más tárgyakat tesznek választhatóvá. "A nívócsoportos matematika, vagy a nyelvoktatás az, amivel a pénz edukációnak versenyeznie kell."- véli a pénzpedagógus. Amíg alternatíva marad csak a pénzügyi ismeret, addig áttörést az iskolai oktatásban nehezen lehet elérni.

A tananyag gyakorlati használhatóságával kapcsolatosan is felmerültek Himer Csillában kételyek. Ő most úgy látja, hogy a képzés kétharmada világgazdasági fogalmak magyarázatából áll, és a magánpénzügyekkel kapcsolatos ismeretek jóval kevésbé hangsúlyosak benne.
"
A tudásnak ott kell lennie a gyerekek fejében, hiszen pár éven belül meg kell hozniuk az első pénzügyi döntésüket, és látni kell azt is, hogy egyelőre a pedagógusok nincsenek felkészülve ennek az ismeretnek az oktatására"- állítja Gróf Henrik Balázs. A válság arra volt jó, hogy felnyitotta az emberek szemét, és megmutatta, ezzel foglalkozni kell. Az OTP Fáy András Alapítvány többek közt ezért indította el két évvel ezelőtt az országban egyedülálló tanártovábbképzését az ELTE PPK-val együttműködve. Ugyanakkor az iskolai pénzügyi edukáció még mindig gyerekcipőben jár.

Ami igazi kihívást jelent bárkinek, aki a mai fiatalokat tanítja az az, hogy ez a korosztály igazi "világutazó". Gróf Henrik Balázs szerint nem a többi tantárggyal kell versenyezni, hanem az egész digitális világgal. A mai tizenéveseknek nincsenek korlátai sem térben, sem időben, mivel az okos telefonjaikon, tabletjeiken bárhová, bármikor benézhetnek. "Ezután pénzügyi ismereteket oktatni úgy, hogy "száraz tananyagot", szakkifejezéseket adunk át nekik, lehetetlen küldetés. De ha másképp közelítünk feléjük, le lehet kötni a figyelmüket, persze mindez nem egyszerű. A hangsúly tehát a módszertanon van. Nálunk az élményszerzés az első, csak ezt követi a tudásátadás".

Alapítványi és piaci kezdeményezések elindulása nyílt képzésként és iskolai programként

Az OTP Fáy András Alapítvány közel 10 évvel ezelőtt kezdett el ezzel a területtel foglalkozni, és mára már évente 15 ezer diákot képeznek tréningjeiken keresztül játékos formában a pénzügyi ismeretek elsajátítására.

Az edutainmentre (szórakoztatva tanításra) épülő tréningjük része például egy célba dobó játék is, ennek segítségével mutatják meg a kockázatvállalás sajátosságait vagy a pénzügyi tervezés alapjait egy "fesztivál gyakorlat" során sajátíthatják el a diákok.

Az oktatás során először rávezető játékkal "vonzzák be" a fiatalokat, majd az e közben szerzett saját élményeket beszélik meg, és erre építik rá a lexikális ismereteket. Mivel fiatal, 25-35 éves trénerekkel dolgoznak, akik még közel állnak a tinikhez, ezért nincs gond az elfogadtatásukkal sem. Gróf Henrik Balázs szerint mára olyannyira sikeressé vált a program, hogy még a jelentkezés folyamata is megfordult, az iskolák a diákok pozitív visszajelzéseit követően már magunk jelzik részvételi szándékukat, ennek következtében túljelentkezést tapasztalnak. A nagy érdeklődés miatt Budapest mellett már Nyíregyházán is saját trénercsapatot működtetnek, ott is várják az ingyenes programra a diákcsoportokat. "Úgy gondoljuk, hogy a siker három összetevőnek köszönhető. Egyrészt képzéseink ingyenesek, másrészt egymásra épülnek a programjaink, tehát mindez egy oktatási-nevelési folyamat, ami növeli a tudásátadás hatékonyságát, harmadrészt inspiratív, interakciókra építő tréningmódszerekkel oktatunk, és mindezek mellett olyan, a világon egyedülálló elemeket is tartalmaz a programunk, amelyek máshol nem érhetőek el. Ilyen például az állatkerti tréningünk, amelynek keretében egy állatkerti séta különböző helyszíneihez kapcsolódóan beszélgetnek a diákokkal pénzügyekről, gazdaságról, gazdálkodásról."- foglalta össze a képzésük lényegét Gróf Henrik Balázs.
"
Ma már van olyan gyerek a Magánpénzügyi Akadémia hallgatói között, aki 18 éves kora előtt megteremtette magának az első millióját"- kezdi a pénzügyi edukációs eredményeinek a bemutatását Alkér Orsolya. A gyerekek megtanulják a nyílt tréningeken azokat az alapvető ismereteket, amelyek nélkül nehezebb boldogulni. "Ha megtanulja a gyerek, hogy mi a jó és a rossz hitel, illetve mi a jó és a rossz befektetés között a különbség sokat tettünk a pénzügyi kultúrájuk fejlesztéséért." Pont azt kell megértenie a diáknak, hogy minden, ami áruvásárlásra ösztönöz - a diákhitellel egyetemben -, az nem jó hitel. A jó befektetés pedig az, amelynek során készpénzáramlás történik az egyén felé, nemcsak a pénzintézetnek fizetünk 18-20 éven keresztül. Az iskolákba Alkér Orsolya - a saját beszámolója alapján - mostanában leginkább a saját maga által készített interaktív video-programokon keresztül jut el.

Himer Csilla a pénzpedagógusi tevékenységének a fókuszába magának a pénznek a tévesen rárakódott "démoni külsejének a lehántását" helyezte. Ő az úgynevezett személyes pénzügyek, a kiadások és bevételek rendszerezését, a megtakarítási szisztémák kidolgozásának oktatását tartja nagyon fontosnak. Ehhez - a szakember szerint - a négy alapműveletre, fejszámolási képességre, százalék-számításra, egy kis hatványozásra van szükség. "Egy hatodik osztályos gyerek már rendelkezik azokkal a matematikai tudással, amelyeknek a birtokában akár egy "Warren Buffet-szerű" befektető válhatna belőle"- állítja a szakember.

Amit mindenkinek tudnia kellene, és ami hiányzik

Újra meg kellene ismerkedni azzal a beosztó, takarékos életmóddal, amely még a nagyszüleink idejében működött- állítja Himer Csilla. Ehhez egyrészt "józan paraszti észre" lenne szükség, amely diktálja a költekezés ütemét. A másik praktikum pedig a bevételek és a kiadások vezetése, könyvelése. Azonban eredményt az hoz, ha nemcsak írunk, hanem gondolkodnánk, elemeznénk is, és levonnánk mindig a megfelelő következtetést.

Himer Csilla úgy látja, hogy akik a legnehezebb helyzetben vannak ezen a téren egyrészt azok a családok, ahol több generáció óta gyakorlatilag nincs állandó, elegendő mennyiségű jövedelem, illetve azok a - vagyoni rétegződéstől függetlenül a társadalom minden szegmensében található - gyerekek, akikkel otthon ezen a téren sem foglalkoznak.

Alkér Orsolya abban látja a kiutat, ha megtanulják a fiatalok azt, hogy amitől a későbbi boldogulásuk függ, az a korai megtakarítás. "Ha megtanul a gyerek megtakarítani, abból később bevételt tud generálni. És utána majd csak ebből az összegből szabad fogyasztani"- fektette le a hármas szabályrendszert a gyerekpénzügyi tanácsadó.

Azokat kell - Alkér Orsolya szerint - a leginkább félteni, akik megszokták a vagyont, de nem tanulták meg, hogyan kell ezt előteremteni. Ezeknél a fiataloknál állandósuló konfliktus alakul ki a vágyaik és azok elérésének a távolsága miatt.

Ugyanakkor az is a szakember megfigyelése, hogy kik azok, akik sikeresek lesznek. Ők általában vagy a kevésbé jómódú, vagy a gazdag, de vállaltan szerényebben dotált fiatalok közül kerülnek ki. A mértéktartásra, és önállóságra nevelt fiatalok lesznek később az életben is sikeresek, és boldogok. Éppen ezért Alkér Orsolya azt tanácsolja, hogy a gyerekeinket arra kell megtanítani elsősorban, hogy "zabolázzák meg a vágyaikat", de ne elfojtással, hanem oly módon, hogy rangsort állítsanak fel, és stratégiát alakítsanak ki a tárgyak, szolgáltatások elérésére.

Gróf Henrik Balázs úgy látja, hogy amit mindenképp el kell érni a fiataloknál az a nyitottság, az érdeklődés, az elfogadás, továbbá kiemelten fontos a tizenévesek számára, hogy megtanulják szűrni a hozzájuk érkező információt.

A harmadik tudnivaló pedig a tudatos tervezés elsajátítása. Ez nyilván jelen esetben a pénzügyi tervezést jelenti, de a karrierjüket vagy a családi életüket is tudatosan kellene felépíteniük ahhoz, hogy a jövőben boldogak és sikeresek lehessenek.