A plázában nem jár vasárnapi pótlék

A Munkajog.hu-n írta meg dr. Kártyás Gábor, hogy a Kúria ítélt így egy fellebbezés ügyében. Az ellen emelt kifogást egy ruházati üzlet, mert megbírságolta a munkaügyi hatóság az 50 százalékos vasárnapi pótlék elmaradása miatt. A Kúria döntése szerint a „fővárosi bevásárlóközpontban található ruházati üzlet az elmúlt évek során a vásárlási szokások lényeges átalakulása folytán vasárnap rendeltetése folytán működőnek minősül”. Az ítélet precedens értékű, vagyis ezután az ezért elmarasztalt vagy beperelt üzletek joggal hivatkozhatnak a döntésre, ami egyébként egy régi vita végére tett pontot.

Munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a vasárnapon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a vasárnaphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, továbbá baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, valamint a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

A Kúria szerint tehát a vasárnapi vásárlás immár társadalmi szokás. Ez azért lényeges, mert ezekben a kiemelt esetekben nem jár a szokásos 50 százalékos vasárnapi pótlék.

Meglepte a kereskedelmi érdekképviseleteket a Kúria döntése

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára meglepőnek nevezte a Kúria ítéletét, mert eszerint a kereskedelem az eddigi jogértelmezésekkel szemben rendeltetésszerűen működik vasárnap, és így valóban nem kötelező bérpótlékot adni. A Kúria ezzel a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó eddigi jogértelmezést változtatta meg, ugyanakkor azt nem mondja, hogy tilos vasárnapi bérpótlékot adni - tette hozzá. A kereskedők jelenleg mérlegelik a kialakult helyzetet. A munkaügyi ellenőrzéseken és a bíróságokon korábban olyan döntések születtek, hogy a kereskedelemben a vasárnapi nyitva tartás nem rendeltetésszerű - mondta Vámos György. Megjegyezte: ha egy munkavállaló a Kúria döntése nyomán pert indít a munkaadóval szemben azért, mert nem kap vasárnapi pótlékot, a vállalkozás megnyerheti a pert a munkavállalóval szemben.

Sálinger József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke szerint a Kúria döntéséből nem következik az, hogy átalakul az eddig kialakult gyakorlat, és mostantól nem kell bérpótlékot fizetni. Hozzátette: megdöbbenéssel fogadták a hírt, és mindenképpen szeretnék megvédeni a dolgozóknak a hétvégi munkáért járó plusz juttatást. Közlése szerint a szakszervezet munkajogászaival a következő napokban alakítja ki a részletes álláspontját.

Az LMP törvénymódosítást kezdeményez

Schiffer András, az LMP társelnöke vasárnap Budapesten a WestEnd bevásárlóközpont előtt tartott sajtótájékoztatóján azt közölte: ebben a helyzetben a törvényhozás térfelén "pattog a labda", vagyis meg kell változtatni a jogszabályt.

Az ellenzéki politikus azt mondta: amennyiben a Kúria a hatályos rendelkezések alapján arra a következtetésre jut, hogy bevásárlóközpontban dolgozni ugyanolyan, mint mentősként, rendőrként vagy tűzoltóként, akkor szükséges a munka törvénykönyve 102-es paragrafusának kiegészítése azzal: a bevásárlóközpontokban található üzletek munkaszüneti napon történő működése nem minősíthető általánosan elfogadott társadalmi szokásnak.

A bérpótlék megvonása azért is igazságtalan - folytatta -, mert ez további versenyelőnyt ad a bevásárlóközpontoknak, a multinacionális nagykereskedelmi láncoknak a kiskereskedőkkel szemben. Ugyanis utóbbiaknak ki kell fizetniük a bérpótlékot.

Azt látjuk, hogy Orbán Viktor egy olyan Magyarországot akar, ahol a nagy multinacionális kereskedelmi hálózatok olcsón, ázsiai bérekért ki tudják zsákmányolni a magyar munkavállalókat - fogalmazott Schiffer András.

Szél Bernadett, ugyancsak az LMP társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereskedelemben dolgozók az egyik leginkább kizsákmányolt réteg. Ezek az emberek ugyanis naponta átlagosan 9 órát dolgoznak, havi nettó 75 ezer forintért. Ugyanakkor az új munka törvénykönyve szerint már a délutáni műszakért korábban járó bérpótlékot sem kapják meg - tette hozzá.

Ebben a helyzetben nem csak a törvény módosítását kezdeményezi az LMP, hanem a munkaügyi ellenőrzések szigorítását is. Ugyanis egy friss kutatás szerint a munkáltatók 75 százaléka követ el különböző jogsértéseket a kereskedelmi dolgozókkal szemben - mondta Szél Bernadett.

Munkajog.hu / Magyar Nemzet / MTI / HR Portal