A rugalmas foglalkoztatás térhódítása

Az uniós tagállamokban az ezredforduló óta a foglalkoztatási ráta mintegy 2, 2 százalékponttal emelkedett, amely többek között a rugalmas foglalkoztatási formák terjedésének köszönhető, mivel 2000 óta a részmunkaidőben dolgozók foglalkoztatási rátája 1, 9 százalékkal növekedett.

A 2000-2006 közötti időszakban a 12 millió fős foglalkoztatotti létszám-növekedésből csaknem hat milliót a részmunkaidőben munkát vállalók tettek ki.

A részmunkaidős foglalkoztatottak 2006-ban éves átlagban heti 20 órát dolgoztak, ez megegyezett az ezredfordulón mért értékkel - derül ki az Eurostat adataiból.

A legtöbb időt Romániában, a legkevesebbet Németországban, Nagy-Britanniában és Dániában dolgoztak. Magyarországon ha kismértékben is, de nőtt a részmunkaidősök heti munkaideje.

Hatalmasak a különbségek az unión belül, a nemek között

Az uniós országokban 233 millió gazdaságilag aktív polgára közül 214 milliót foglalkoztattak, közülük 38 millióan dolgoztak részmunkaidőben.

A régi tagállamokban a részmunkaidős forma sokkal elterjedtebb, mint az újonnan csatlakozott országokban. Az EU-15 országaiban ugyanis a munkavállalók körülbelül ötöde dolgozik részmunkaidőben. Ezzel szemben az újonnan csatlakozott tagállamok közül Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában volt a legalacsonyabb az arányuk 2006-ban.

Kivételek mindkét csoportban vannak. E munkavállalási forma súlya hagyományosan Hollandiában a legmagasabb, de Németországban, Nagy-Britanniában, Svédországban, Dániában, Ausztriában és Belgiumban is magasnak mondható.

A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya jócskán eltér a nemek között. A nőket ugyanis sokkal nagyobb arányban alkalmazzák részmunkaidőben, mint a férfiakat: az előbbiek 29 millióan, az utóbbiak 9 millióan dolgoznak ebben a munkaformában.

Az unióban az összes foglalkoztatott között a nők részmunkaidős alkalmazása 2006-ban 31 százalékot tett ki, míg a férfiaknál csupán 8 százalékot.

A régi és az új tagállamok között hatalmas eltérés tapasztalható a nők részmunkaidőben való foglalkoztatásában, mivel az sokkal alacsonyabb a 2004 óta csatlakozott tagoknál.

Amíg a nők részmunkaidős foglalkoztatása Hollandiában 75 százalékos, addig az ellenkező végletet Bulgária, Szlovákia és Magyarország jelenti, 3-6 százalékkal. A férfiaknál szintén Hollandia áll az élen, 23 százalékkal, ezt követi Dánia, Svédország és Nagy-Britannia 11-13 százalékkal, míg Bulgáriában, Csehországban és Szlovákiában a legkisebb a részmunkaidős férfiak aránya.

A korcsoportok között nincsenek ekkora különbségek.

A nemzetgazdasági ágak közül a legtöbb részmunkaidős a szolgáltató szektorban dolgozik, arányuk ott eléri a 22 százalékot, míg a mezőgazdaságban 21 százalék, az iparban pedig csupán 7 százalék a súlyuk.

Amíg uniós átlagban a részmunkaidőben foglalkoztatottak 29 százaléka alapfokú végzettségű, a fele középiskolát végzett, 22 százaléka pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ezzel szemben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak között kevesebb az alapfokú (24 százalék) és több a felsőfokú végzettségű (26 százalék), miközben a középfokú végzettségűek aránya megegyezett. Magyarországon az uniós átlaghoz képest sokkal jelentősebb a középfokú és alacsonyabb az alapfokú, valamint a felsőfokú végzettségű részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya.

Napi Gazdaság