A tervezett kormányzati gazdasági mentőcsomag akár több 100 ezer vállalkozásnak nyújthat segítséget

A roppant összetett és széles területet átfogó intézkedéscsomag egyszerre támogatná a cégeket adócsökkentéssel és - haladékkal, hiteltörlesztési moratóriummal, az adminisztrációs terhek csökkentésével, sőt akár állami befektetéssel is. Az MKIK által összeállított javaslatcsomag alapja a különböző támogatási formák esetében különböző módon megvalósítható differenciálás. Az OPTEN elemzői megvizsgálták, hogy hány cégen segíthetnek a fenti intézkedések.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatai alapján több oldalról támogatnák az „életképes” KKV cégeket. Akár befektetőként is beszállhatna az állam azokba a cégekbe, amelyek nehéz helyzetbe kerültek a járvány, valamint az ahhoz kapcsolódó intézkedések következtében. A Kamara nem titkolt célja a hazai kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása. A vissza nem térítendő támogatás járulékelengedésen keresztül, az állami kölcsön a kifizetett bérek arányában, illetve az egyes adók felfüggesztése vagy időszakos elengedése mind-mind lehetőséget biztosítanak a cégek mielőbbi talpra állításához.

A tervezet mögött álló komoly szakmai munkát támasztja alá, hogy gondoltak a különböző támogatások differenciálására, az alvó és tartósan veszteséges cégek támogatásból történő opcionális kizárására vagy épp a szürke-feketegazdasági alapokkal rendelkező cégek „mentési” lehetőségeire is. A készletező cégek külön kezelése, illetve a forgóeszköz hitelek és faktoring szolgáltatások széles körben való preferálása kb. 280 ezer cég számára biztosíthat megoldást a likviditási problémák leküzdésére. A kutatás-fejlesztés-innováció területén a pályázati források jelenlegi helyzethez való illesztésével szintén 100 Mrd Ft feletti összeg juthat a nehéz helyzetbe került dinamikus cégekhez.

A Nemzeti Válságkezelési Alap konstrukciójából adódóan olyan cégeknek kínál segítséget, ahol a jövedelmezőség lehetővé teszi a - 8%-os haszonkulccsal - legkésőbb 5 év múlva történő tulajdoni rész kivásárlást. Ezt a cégek széles köre - akár 225 ezer cég - tudná teljesíteni (a több, mint 5 éve működő KKV cégek közül). A KKV cégek átlagos EBITDA-ja közel 24 M Ft, így a tervezet szerinti befektetések formájában 500 Mrd Ft-ból akár több, mint 40 ezer bajba jutott céget támogathatnának. Kiemelten támogatandók az exportképes cégek, hisz az ő megmentésük duplán értékes a magyar gazdaságnak.

Jól látható, hogy a differenciált támogatás alapja a konkrét cégek pénzügyi elemzése, a jövedelmezőségi mutatók, a készletek vagy épp az export adatok vizsgálata. Ezzel szemben megy az a dokumentációs könnyítésnek szánt javaslat, mely a pénzügyi beszámolók leadásának esetleges eltolását vetíti előre (akár sok hónapos időtávban). A leadott beszámolók hiányában ugyanis ezek a differenciálások nem végezhetők el megfelelően. Feltehetően jobb megoldás lenne a cégek taggyűlésének és egyéb személyes jelenlétet igénylő feladatainak elektronikus lehetősége.

A pénzügyi beszámolók hiánya azonban nem csak a gazdasági mentőcsomagot magát veszélyeztetné - figyelmeztet több szakmai szervezet. A kormányzati intézkedések mellett ugyanis a gazdaság saját „öngyógyító” folyamataira is nagyon komoly szerep hárul. A korábbi válság kapcsán jól lehetett látni, hogy az elsődleges gazdasági hatásoknál csak a másodlagos lehet rosszabb. A cégek 2019-es pénzügyi adatai híján ugyanis a vállalkozásoknak vakon (vagy 2 éves adatok alapján) kell meghozni azt a döntést, hogy kiknek engednek halasztott fizetési lehetőséget és kiknek nem. Ebből pedig nem lehet jól kijönni. Ha mindenkinek engednek, az lánctartozási hullámot indít el; ha pedig senkinek, az a felállni készülő hazai gazdaságban okoz megugorhatatlan likviditási problémát és ezáltal tömeges fizetésképtelenséget. Ez utóbbi pedig sajnos leginkább a legyengült KKV szektort érintené. Az biztos, hogy átgondolt és megalapozott döntések csak megfelelő információk birtokában hozhatók.