Megjelent: 7 éve

A "túlvett" szabadság problematikája

images

Az elszámolási kötelezettségből talán még le tudnánk vezetni a levonás lehetőségét, azonban a szakemberek (és az eredeti javaslatot megfogalmazók) magyarázata szerint e rendelkezés elhagyása azt jelenti, hogy nem lehet visszakövetelni a munkavállalótól a neki időarányosan nem járó szabadságot.

Ennek az az indoka, hogy a munkavállaló a szabadság kiadásakor azt joggal vette igénybe, azt a munkáltató jogszerűen adta ki számára. Ha utóbb a szabadságra kifizetett bért visszavonná a munkáltató, akkor a korábban szabadságon töltött időszakra a munkavállaló visszamenőleg elvesztené a bérét. Gyakorlatilag visszamenőlegesen fizetés nélküli szabadsággá válna a kiadott időszak, hiszen a munkavállaló nem dolgozott, vagyis nem munkavégzés címén kapott bért, hanem szabadság címén. Ha utóbb azt mondjuk, hogy ez a szabadság nem illette meg, akkor olyan, mintha fizetés nélküli szabadságra küldtük volna. A fenti probléma megszüntetése miatt javasolták a korábbi szabályozás módosítását.

Így viszont a nagyobb cégeknek okozhat problémát a szabadság kiadásának óvatos ütemezése. Fentiek alapján valóban javasolt lenne a szabadságot apróbb részletekben kiadni. Viszont a 122.§ (3) bekezdése szerint "a szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen". Vagyis ilyen megállapodás hiányában a szabadságnak a naponként, néhány naponként való kiadása nem jogszerű. A többség véleménye szerint a megállapodást évente kell megújítani, és célszerű belefoglalni az összefüggően kiadandó napok számát.

A másik megoldás, hogy az év első 4-5 hónapjában nem adunk ki szabadságot (7 napot kell a munkavállaló kérésének megfelelően kiadni, a többi egyeztetés tárgya). Ez a módszer viszont nem éppen munkavállaló-barát, és humán erőforrás gazdálkodás szempontjából is megkérdőjelezhető.

Csak megjegyzés szintjén említeném, hogy a munkavállalók nagy többsége sérelmezi a munkáltatóknál gyakran alkalmazott szabadság-nyilvántartó tömb használatát. Ugyan most már nem az alapszabadság 1/4-ét (5 munkanap), hanem pontosan 7 munkanapot kell a munkavállaló kérésnek megfelelően kiadni, a fennmaradó nagyobbik rész esetében nevetséges a nyomtatvány azon fordulata, miszerint a munkavállaló kéri a szabadsága kiadását. A szabadságot a munkáltató adja ki, igaz, a munkavállaló előzetes meghallgatása után.

Főleg nagyobb munkáltatóknál előfordul, hogy az egyik évben több szabadságot adnak ki a munkavállalóknak, és aztán - észlelve a hibát - ezt a következő évi szabadságból levonják. Erre továbbra sincs lehetőség, a törvényben meghatározott szabadság az adott naptári évre jár (igaz, meghatározott esetekben a szabadság egy része átvihető a következő évre).

Végezetül egy furcsaság: a gyakorlatban általam alkalmazva sosem látott rendelkezés, mely szerint a szabadságra járó munkabért a szabadság előtt ki kell fizetni, ismét felbukkan az új Mt.-ben is, igaz, most már csak a készpénzes bérfizetés esetére vonatkozik.

dr. Csibra Klára
munkajogász
Munkaviszony.hu Kft.
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Így zajlik egy munkaügyi per - munkavállalói szemmel

A munkaügyi perekre különösen igaz az, hogy a perindítás oka gyakran érzelmi alapú, bármelyik fél is indítja a pert, akár történt tényleges... Teljes cikk

Új belépési protokoll érvényes az ítélőtábla épületeiben

A koronavírus-járvány elleni védekezés új szakaszában, júniustól új előírások vonatkoznak a Fővárosi Ítélőtábla épületeibe történő... Teljes cikk

Megszólalt az EMMI a vasalódeszkás tanár ügyében: ez túlkapás

A tárca egyértelmű túlkapásként értékeli a tankerületi igazgató eljárását, és tekintettel arra, hogy az érintett több szakmai hibát is vétett... Teljes cikk