Mit lehet tenni?
Tóth István György:
Időről-időre szó van a kötetben különböző demográfiai csoportokról. Most az a szerencsés helyzet volt, hogy éppen készült egy fiatalokkal foglalkozó nagy nemzetközi elemzés is, így adódott a téma, hogy beemeljük a kötetbe. Ez a felmérés az ifjúsági munkanélküliségre igen riasztó adatokat mutatott, rövid és hosszútávon is, hiszen annak, ha a fiatalok helyzete romlik meg, egy csomó kumulatív hatása van a jövőre. Nemcsak arról van szó, hogy az ő jövedelemhelyzetük rosszabb lett, hanem az kihat a családalapításra, a lakáshelyzetükre, tehát még vagy 20 év múlva is nyomot hagy az életükön a válság. Ezért ez egy alapvetően fontos kérdés. Van egy klasszikus eszközrendszer, a fiatalok helyzetének javításában az aktív munkaerő-piaci politikáknak fontos szerep van, részben a munkahelyteremtésben, részben az átképzésben, de az EU-nak is van erre egy programja, az ún. „Ifjúsági Garancia Program” (lásd keretes írásunkat), ami szintén egy lehetséges eszköz a segítségnyújtásban. Másfelől a felsőoktatás kapuinak szélesebbre tárása is dupla előnyökkel járhat ilyen válsághelyzetekben: egyfelől nem sújtaná az ifjúságot annyira a munkanélküliség, másfelől képződnének a fiatalok, ami sosem előnytelen.HR Portál:
HR-esként milyen potenciált látna egy fiatal munkavállalóban?Medgyesi Márton
: Abban, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája magasabb az átlagosnál, nagy szerepet játszik az a vállalati igyekezet, hogy tapasztalt munkavállalókat vegyenek fel, és inkább azokkal kezdik az elbocsátásokat, akik kevesebb időt töltöttek a cégnél. Másrészt a fiatal felnőttek munkaerő-kínálata is hajlamos hozzájárulni a magasabb munkanélküliségi rátákhoz: a fiatalok jellemzően gyakrabban váltanak munkahelyet. Ugyanakkor sok minden van, ami előnye a fiataloknak. Ők azok, akik a legfrissebb tudással kerülnek ki a munkaerőpiacra, ők a legfogékonyabbak és leginkább használói a legújabb technológiáknak. Sok mindenben tehát előnyben vannak azokkal szemben, akik már sok éve a munkaerőpiacon vannak, akiknek meg nyilván a munkatapasztalatuk a több. De szemléletben, fogékonyságban a fiatok mindenképpen előnyben vannak. Illetve a fiatalok belső motivációja is erősebb a bizonyításra, és a Burnout-szindrómával sem kell még megküzdeniük.Tóth István György:
Ez a kérdés szektorfüggő. Vannak olyan szektorok, a modernebb iparágakban, ahol azon panaszkodunk, hogy az idős munkavállalóknak már nincs esélyük a fiatalokkal szemben. Míg vannak olyan szektorok, ahol a korszerű tudással szemben a nagyobb munkatapasztalatot részesítik előnyben. Ugyanakkor az is igaz, hogy egyes csoportokat, mint például a fiatal, szülőkorú képes hölgyeket en-bloc diszpreferálják a munkaerőpiacon, de ez inkább gender-specifikus kérdés.Összességében én azt gondolom, a fiatalok munkaerő-piaci foglalkoztatásának javítása elsősorban nem belső humánerő-politikai, hanem általános munkaerő-piaci kérdés. Nem a vállalatok feladata ennek megoldása. A vállalat azért vesz fel embert, mert elő szeretne állítani valami terméket, ő nem az ország problémáját akarja megoldani. Ugyanakkor az is igaz, hogy azoknak a HR-eseknek, akik munkaerő-toborzásban érdekeltek, figyelembe kell venniük, milyen a munkaerő-piaci helyzete a fiataloknak, milyen kihívásokat támaszt velük szemben például az elvándorlás, vagy, hogy milyen az átképzésre való hajlamuk azoknak, akiket a munkaerőpiac kiszorított.
HR Portál:
A fiatalok helyzetét jól ismerve, milyen tanácsot adna most a magyar fiataloknak?Medgyesi Márton:
A helyükben tanulnék németül még a gimnáziumi évek alatt, majd az egyetem első három évét Magyarországon végezném el, és elmennék egy külföldi egyetemre, talán Németországba, ahol olcsóbbak a képzések, de Skóciában is. Hazatérve aztán ezeket a külföldi tapasztalatokat jól lehet hasznosítani. Elvárt már a munkaerőpiacra való belépéskor a munkatapasztalat, tehát érdemes minél korábban, a tanulmányok alatt gyakornoki munkát vállalni, illetve szintén előnyös, ha sokféle területen, különféle iparágakban kipróbálják magukat a korai, „útkereső inasévekben”.Mi az az Ifjúsági Garancia Program?
Az Ifjúsági Garancia programjai, melyek európai uniós forrásból valósulnak meg, átfogó, oktatási és foglalkoztatási intézkedések kombinációjával az ifjúsági munkanélküliség csökkentését, a fiatalok élethelyzetének javítását célzó összetett rendszer. Programjai az alábbiak:
I. Ifjúsági Garancia aktív munkaerő-piaci program (GINOP-5.2.1-14-2015-00001, VEKOP-8.2.1-15-2015-00001), mely keretében egyéni fejlesztési tervet dolgoznak ki a fiatal számára, felmérve, hogy az adott fiatal munkaerő-piaci esélyeit milyen támogatással lehet leginkább hosszú távon javítani. A foglalkoztatási szolgálat - tanácsadás és mentorálás mellett - azonnali elhelyezkedést, vállalkozóvá válást, piacképes szakképesítés, illetve az annak megszerzését lehetővé tevő általános iskolai végzettség megszerzését kínálja a fiataloknak.
II. Fiatalok vállalkozóvá válása (GINOP-5.2.2-15), Fiatalok vállalkozóvá válása - Vállalkozás indítási költségeinek támogatása (GINOP-5.2.3-16) és Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása (VEKOP-8.3.1-16). A programot megvalósító szervezetek 2015 év végétől várják azon vállalkozó kedvű, vállalkozói szemlélettel rendelkező 25 év alatti, nem tanuló és nem dolgozó fiatalok, illetve felsőfokú végzettségűek esetén 25 és 30 év közötti álláskereső fiatalok jelentkezését, akik egyéni vagy mikrovállalkozás indítását tervezik.
III. Gyakornoki program pályakezdők támogatására (GINOP-5.2.4-16) és Gyakornoki program - támogató szolgáltatások (GINOP- 5.2.5-16). A program célja a szakképzett fiatalok elhelyezkedésének, munkatapasztalat szerzésének elősegítése, ezzel a későbbi foglalkoztathatóságuk növelése, szakmai karrierjük, pályafutásuk támogatása, a vállalatokat „gyakornoki helyek” kialakítására való ösztönzése, ahol a fiatalok valódi munkatapasztalatot szerezhetnek, ezáltal javítva hosszabb távú munkaerő-piaci esélyeiket.
Ezeken kívül munkáltatóként, HR-esként érdemes tudni, hogy az Ifjúsági Garancia program keretében különböző bértámogatási lehetőségek igénybevételére van mód, illetve Magyarország 2013. január 1-jén vezette be a Munkahelyvédelmi Akciótervet, melynek keretében a munkáltatói adóterhek csökkentésével kívánja segíteni a hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci integrációját. (Bővebben itt: http://ifjusagigarancia.gov.hu/ és itt tájékozódhat az Ifjúsági Garancia Programról és annak hatásairól.)
Az Ifjúsági Garancia programjai, melyek európai uniós forrásból valósulnak meg, átfogó, oktatási és foglalkoztatási intézkedések kombinációjával az ifjúsági munkanélküliség csökkentését, a fiatalok élethelyzetének javítását célzó összetett rendszer. Programjai az alábbiak:
I. Ifjúsági Garancia aktív munkaerő-piaci program (GINOP-5.2.1-14-2015-00001, VEKOP-8.2.1-15-2015-00001), mely keretében egyéni fejlesztési tervet dolgoznak ki a fiatal számára, felmérve, hogy az adott fiatal munkaerő-piaci esélyeit milyen támogatással lehet leginkább hosszú távon javítani. A foglalkoztatási szolgálat - tanácsadás és mentorálás mellett - azonnali elhelyezkedést, vállalkozóvá válást, piacképes szakképesítés, illetve az annak megszerzését lehetővé tevő általános iskolai végzettség megszerzését kínálja a fiataloknak.
II. Fiatalok vállalkozóvá válása (GINOP-5.2.2-15), Fiatalok vállalkozóvá válása - Vállalkozás indítási költségeinek támogatása (GINOP-5.2.3-16) és Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása (VEKOP-8.3.1-16). A programot megvalósító szervezetek 2015 év végétől várják azon vállalkozó kedvű, vállalkozói szemlélettel rendelkező 25 év alatti, nem tanuló és nem dolgozó fiatalok, illetve felsőfokú végzettségűek esetén 25 és 30 év közötti álláskereső fiatalok jelentkezését, akik egyéni vagy mikrovállalkozás indítását tervezik.
III. Gyakornoki program pályakezdők támogatására (GINOP-5.2.4-16) és Gyakornoki program - támogató szolgáltatások (GINOP- 5.2.5-16). A program célja a szakképzett fiatalok elhelyezkedésének, munkatapasztalat szerzésének elősegítése, ezzel a későbbi foglalkoztathatóságuk növelése, szakmai karrierjük, pályafutásuk támogatása, a vállalatokat „gyakornoki helyek” kialakítására való ösztönzése, ahol a fiatalok valódi munkatapasztalatot szerezhetnek, ezáltal javítva hosszabb távú munkaerő-piaci esélyeiket.
Ezeken kívül munkáltatóként, HR-esként érdemes tudni, hogy az Ifjúsági Garancia program keretében különböző bértámogatási lehetőségek igénybevételére van mód, illetve Magyarország 2013. január 1-jén vezette be a Munkahelyvédelmi Akciótervet, melynek keretében a munkáltatói adóterhek csökkentésével kívánja segíteni a hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci integrációját. (Bővebben itt: http://ifjusagigarancia.gov.hu/ és itt tájékozódhat az Ifjúsági Garancia Programról és annak hatásairól.)
A sorozat következő fejezetében Hárs Ágnes: „Növekvő elvándorlás-lehetőségek, remények, munkaerőpiaci hatások” című tanulmányáról lesz szó, hiszen a fiatalokat is érintő elvándorlás ma Magyarországon tény, aggasztó társadalmi probléma, mely jelentős mértékű, bár a volumene bizonytalanul mérhető, ugyanakkor erősödése 2010-2011 óta jól érzékelhető.
Forrás:
Medgyesi Márton: Fiatalok helyzete az EU-országokban a gazdasági válság idején és azt követően, In: Kolosi Tamás és Tóth István György (szerk.): Társadalmi Riport 2018. TÁRKI, Budapest, 2018. (ISSN: 1216-6561) 184-199. A kötet tanulmányonként letölthető innen.Fotó: Pixabay
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A válság óta sok európai fiatal lett szegényebb, mint más aktív korúak
2. oldal - Mit lehet tenni?
Balogh Levente: általában a kitűnő tanulókból lesznek a menedzserek, a 3-as 4-es tanulókból a vállalkozók