Kevésbé aktívak és betegebbek a magyar nyugdíjasok nyugati kortársaiknál

Hiánypótló eredményeket hozott a magyar idősek egészségét és munkaerő-piaci helyzetét feltáró nemzetközi kutatás (SHARE, Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe, 7. hullám, 2017). A TÁRKI végezte a magyarországi adatok felvételét, s az eredményeket Branyiczki Réka, a TÁRKI kutatója foglalta össze a most megjelent Társadalmi Riportban. Két csoportban, a még aktív korú idősek (57-64 évesek) és az idősek (65 éven felüliek) mutatóit vizsgálták meg nálunk, Közép- és Kelet-Európában (KKE) és a nyugati országokban.

A kérdés fontosságát jelzi, hogy az Európai Unió az aktív idősödést (active ageing) tűzte ki társada-lompolitikai célként. Ezt az UNECE (Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága) és az Európai Bizottság kezdeményezésére az ún. Aktív Idősödés Indexével (Active Ageing Index - AAI) számszerűsítik, 2012 óta.

Az AAI egy olyan összetett jóléti mutató, amely a foglalkoztatás, a társadalmi részvétel, az önálló, egészséges és biztonságos életvitel és az aktív idősödést támogató környezet és képességek területéről ad összevont információt. Ez alapján az EU-országokat négy csoportra oszthatjuk, Magyarország a közép-európai és mediterrán országokkal együtt abba tartozik, ahol az összes területen, de különösen a társadalmi részvétel tekintetében gyenge a teljesítmény. „Az aktív idősödés koncepciója leginkább az északi országokban valósul meg. Magyarország összesített AAI-pontszáma továbbra is alacsony európai összevetésben, de folyamatosan javul, főként a foglalkoztatás terén 2008 és 2016 között elért jobb mutatók miatt.” - fogalmaz a kutató, Branyiczki Réka.

1. Milyen az időseink egészsége?

Röviden: rossz. Az OECD 2019-es statisztikája szerint a magyarok egészségi állapota rosszabb, mint a legtöbb uniós országé, amely főként az egészségtelen életmódra és az egészségügyi ellátás rossz működésére vezethető vissza. Az Eurostat 2020-as adatai szerint ráadásul Magyarországon volt a legmagasabb a megelőzhető halálozások száma a 75 évnél fiatalabbak körében, amiért jórészt a tüdő- és szívbetegségek felelnek. A SHARE-adatok alapján is az látszik, hogy a magyar idősek egészsége rosszabb, mint a nyugati régióban élőké, mi több, a mutatók többsége a többi KKE-i ország átlagától is elmarad.

Az időseink döntő többsége szenved legalább egy krónikus betegségben, az 57-64 évesek 75 százaléka, a 65 év felettiek közel 90 százaléka. „A krónikus betegségek átlagos számát tekintve mind a két korcsoportban szignifikánsan magasabb az egy főre jutó szám Magyarországon (2,3 és 2,2), mint Nyugaton (1,7, és 1,5), ám a különbségek abszolút értékben nem számottevőek.” Továbbá mind a két kor-osztályban jóval gyakoribb nálunk a magas vérnyomás és a cukorbetegség.

Ezen kívül az idősödéssel járó egészségromlás jóval hamarabb bekövetkezik Magyarországon, mint máshol. Nálunk a legmagasabb az elhízottak aránya, az 57-64 évesek közül minden harmadik elhízott, míg a nyugati országokban csak minden ötödik ember. Sőt, ha ez mind nem lenne elég, a szorítóteszten is (ami a marok erősségét méri) rosszabb eredményeket értünk el, mint a szomszédaink.

2. Milyen az időseink helyzete a munkaerőpiacon?

Ez se jobb. A középkorúak és idősek alacsony aktivitása régóta probléma Magyarországon. 2012-ig voltak elérhetőek a korai nyugdíjak és rokkantnyugdíjak, amelyeknek a rendszerváltást követően részben az volt a szerepe, hogy felszívják a fölöslegessé vált munkaerőt, tehát nem ösztönözték az időskori munkavállalást, mindenki nyugdíjba vonult, aki tehette. Azonban a 2000-es évek második felétől foglalkoztatást támogató programokat indítottak, 2007-ben bevezették a Start extra programot, majd 2013-tól ezt felváltotta az ún. Munkahelyvédelmi akcióterv.

Kurdi Ferenc: „Ma már mindenképpen kedvezőbb a nyugdíjasfoglalkoztatás, mert 2019-től eltörölték a kapcsolódó bérterheket, tehát a cégnek csak a nyugdíjas bruttó bére a teher, és a nyugdíjasnak is csak az SZJA összegét, a 15%-ot kell levonni a bruttó béréből, a többi kifizethető neki. Ezzel ugyanolyan feltételekkel foglalkoztathatóak a nyugdíjasok, mint a szövetkezetek által. Amit azonban kevés cég vesz számításba, hogy a nyugdíjas attól még alkalmazott. Az életkora miatt jogosult 30 nap szabad-ságra és jogosult 12 nap (ellátás nélküli) betegszabadságra is. Tehát éves szinten mintegy 245-250 munkanapból 42 napot - az összes munkanap 17-18 százalékát - munkavégzés, azaz ellenszolgálta-tás nélkül fizeti ki a munkáltató. És tekintettel a tanulmány egészségi adataira is, a nyugdíjasok nagyobb eséllyel lesznek betegszabadságon, mint az aktívkorúak. Illetve a bérelszámolásuk időt, energiát igényel. és akkor is foglalkoztatni kell őket, ha nincs konkrét tennivaló. Összeségében tehát nem olyan olcsó a foglalkoztatásuk, mintha szövetkezettől venne valaki igénybe szolgáltatást.

Amit nem értünk a mostani kormányzat részéről, hogy a megváltozott munkaképességű vagy rokkantsági ellátásban részesülők számára miért nincs lehetőség szövetkezeti tagként munkát vállalni ugyanígy. Jelentős létszámuk jönne, minden hirdetésünkre jelentkeznek, de sajnos őket el kell utasítanunk. Holott az ő életszínvonalukon is jelentősen javítana, ha dolgoznának. Napirenden van ugyan ez a törvénymódosítás 1-2 éve, de előrehaladás még nem történt tudomásunk szerint.”

A SHARE kutatás adatai szerint „2011-ben az 57-64 éveseknek kevesebb, mint negyede dolgozott csak, míg 2017-ben a korosztály közel 40 százaléka aktív volt. Vagyis a fiatalabb generáció körében egyre jellemzőbb, hogy idősebb korban vonulnak nyugdíjba, 2011-ben még az idősebb aktív korúak majdnem 60 százaléka, 2017-ben már csak 47 százaléka volt nyugdíjas. A bővülő foglalkoztatás ellenére továbbra is számottevő a lemaradásunk: Magyarországon mind a két évben mintegy 20 százalékponttal magasabb a nyugdíjasok aránya, mint a nyugati országokban, és a KKE-i régió országaihoz viszonyított 7 százalékpontos különbség sem csökkent.” - írja a kutató.

„A magyar adatok nem romlanak. Inkább az látszik, hogy nálunk nem indultak be megfelelő mértékben azok a posztindusztriális (ipar utáni) társadalmakban terjedő folyamatok, amelyek a munkaerőpiac átalakulása nyomán több perspektívát kínálnak az idősebb munkavállalóknak - nemcsak a felsőfokú végzettségűek körében.” - értelmezi az adatokat Janky Béla, szociológus. „Azt nem tudjuk, hogy a magyar különutasságban pontosan milyen szerepet játszanak az objektív lehetőségek, illetve a szubjektív perspektívák.” - fűzi hozzá.

A szubjektív perspektívák fontosságára utal egy szintén magyar specialitás: a nyugdíj itthoni népszerűsége nálunk rendkívül nagy. A már idősebb, de még aktív korúak (57-64 évesek) több, mint háromnegyede a lehető leghamarabb szeretne nyugdíjba vonulni, vagyis amint lehetősége van rá. Ezzel szemben a KKE-i és a nyugati országokban csak a válaszadók mintegy fele menne a lehető leghamarabb nyugdíjba.

Kurdi Ferenc: „Igen, a posztjaink alatti kommentek ugyanezt a nyugdíjpártoló habitust mutatják, mondván, aki már nyugdíjas, az dolgozott már eleget az életében, hadd legyen már otthon, hadd unokázzon és egy-egy válasz jön csak ezekre, hogy de hát én szeretnék dolgozni. Én is annak idején sokkal magasabb jelentkezői létszámokra számítottam, mint amikkel szembesültünk.

Tapasztalatom a környező országokból nincs, de Amerikából igen. Ott találkoztam például egy nyugdíjas önkéntessel a természetvédelmi parkban, ő ingyen dolgozott ott, mert hát nyilván más is a nyugdíja, mint a hazai átlagnak, és ezért ő ezt megteheti. Tehát az életszínvonal is hatással van arra, hogy a nyugdíjasok akarnak-e munkát vállalni. Illetve motiváció lehet ebben az is, hogy az embernek így csak van társasága és nem otthon malmozik.”

További érdekesség a tanulmány szerint, hogy a gyengébb egészség hasonló mértékben csökkenti a munkavállalás esélyét az EU országaiban, viszont az iskolai végzettség Magyarországon jóval meghatározóbb tényező: sokkal nagyobb a különbség az alsó és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aktivitása között. Magyarországon a gyermekkori körülmények erősebben hatnak a későbbi, idősebb kori egészségre, de a munkavállalásra is.

Kurdi Ferenc: „Mi is azt látjuk, hogy sokkal nagyobb a különbség a magasan és az alacsonyabban iskolázott nyugdíjasok között, alapfokú végzettséggel kevéssé aktívabbak az idősek.

Ugyanakkor a mi tapasztalatunk az, mi úgy szoktuk mondani, hogy ezek az emberek még másfajta környezetben szocializálódtak a munkához, mint a későbbi generációk, fiatalabb munkavállalók. Lelkiismeretesebbeknek mondhatjuk őket. A Magyar Posta esetében is diákok helyett nyugdíjasokkal tudtuk teljesíteni a megbízást. Azóta, ha azt látjuk, hogy nyugdíjasokkal is megvalósítható egy munka, inkább őket ajánljuk. S azokat, akiket már régebb óta is ismerünk, változatos munkákra is be tudjuk állítani, őket küldjük inkább, mert tudjuk, hogy jó hírünket viszik, megbízhatóbbak.

Ami hátrányuk, hogy nem mindegyik nyugdíjas gyakorlott az online folyamatokban. Amíg a diákoknak van például ügyfélkapuja, addig a nyugdíjasoknál ez nem működik, személyesen szeretnek bejönni és papíron kitöltögetik az adataikat. Illetve, ha árufeltöltésre keresünk például munkaerőt, akkor jönnek azonnal a kommentek, hogy de hát az fiataloknak való, ők ezt már nem bírják, ők nincsenek már abban az egészségi állapotban.”

A tanulmány a fentieken túl foglalkozott a gyermekkori körülmények hatásának elemzésével is, és azt állapította meg, hogy Magyarországon, „akik gyermekként szegény családban nőttek fel, vagy akiknek az apjuk huzamosabb ideig volt munka nélkül, kisebb eséllyel dolgoznak idősebb korukban. Különösen az apa munkanélkülisége és az egyén időskori munkavállalása között erős a kapcsolat; ebben az esetben a munkanélküliségből következő rosszabb anyagi helyzet mellett a szülői példa is befolyásolhatja a gyermek későbbi boldogulását.”

Az idézett fejezet innen tölthető le.

Nyitókép: Gerd Altmann képe a Pixabay -en.