A Y-generáció nem talál munkát - főleg ha nincs gyakorlata

Ezeket a munkahelyeket az állami költségvetésből támogatják, 2012-ben például 157 milliárd forint ment el erre a célra. Bár az lenne kívánatos, hogy senki ne "szokjon el" a munkától, és ismét találjon állást, a tapasztalatok szerint a közfoglalkoztatásban eltöltött múlt nem vonzó az álláshirdetők számára. Mégis, ha felajánlják a regisztált álláskeresőknek, akkor kötelesek elvállalni - ha nem teszik, akkor az addigi segélyüket is elveszítik.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint idén az augusztus és október közötti időszakban már hajszál híján 4 millióan dolgoztak, csakhogy míg a 20 és 24 év közöttiek körében egy kicsit tudott növekedni a foglalkoztatottság, viszont a 25 és 34 év közöttiek körében jelenleg bő 40 ezerrel kevesebben dolgoznak, mint 2010-ben.

A felmérések azt mutatják, hogy Magyarországon elsősorban a csak közép-, és alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők találnak nehezen munkát, az általános iskolát el nem végzőket pedig szinte reménytelen visszavezetni a munka világába.

A 15 és 24 év közöttiek esetében minden negyedik fiatal, összesen 85 ezren továbbra is hiába keresnek maguknak munkát. 2010-ben a hasonló korúak közül még csak 82 ezren voltak munkanélküliek. Valamennyi korcsoportot figyelembe véve a munkanélküliek aránya tavasz óta töretlenül csökken, és már 10 százalék alatt van.

A fiatalok nemcsak Magyarországon maradtak munka nélkül az elmúlt években, hanem szerte Európában, de a munkanélküliek uniós átlaga alacsonyabb, tavaly 22,9 százalék volt. Az eltérés elsősorban abból fakad, hogy a legalacsonyabb iskolai végzettséggel a 15 és 24 év közöttieknek még 10 százaléka sem tud elhelyezkedni, miközben Európában ez az arány 28,2 százalék. A magyarok ugyanis nyolc általánossal kevesebbet tudnak, mint tőlünk nyugatra.

A foglalkoztatási programok közül kevés fókuszál az Y-generációra: a 2012 szeptemberében indult "első munkahely garancia" című program még 10 ezer fiatalt sem ért el, uniós forrásból is csak másfélezer fiatalra jutott pénz, hogy önálló vállalkozásba kezdjenek.

A fiatalokat automatikus bevezetését a munkaerőpiacra egyelőre nem sikerült megoldani. Próbálkoznak ugyan az úgynevezett duális képzés elterjesztésével a szakmunkásképzésben, ami azt jelenti, hogy az iskola mellett már valódi munkahelyeken gyakorolják a szakmát a fiatalok.

Egy, a fiatalok foglalkoztatásával foglalkozó konferencián is arra jutottak, hogy munkatapasztalattal lényegesen könnyebben tudnak elhelyezkedni a pályakezdő fiatalok, mint azok a társaik, akik gyakorlat nélkül próbálnak meg munkát találni. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az egyik legfontosabb feladat a megelőzés. Képzésekre van szükség, mivel e nélkül újratermelődik a munkanélküliség. A szakképzéseket, a felnőttképzéseket és a felsőfokú képzéseket a munkaerőpiachoz a lehető legközelebb kell vinni - tette hozzá.

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára is az oktatás és a munka világa közötti minél szorosabb kapcsolat szükségességére és a gyakorlatorientált képzések fontosságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy az oktatási intézményeknek fontos volna munkaerő-piaci előrejelzéseket kapniuk arról, milyen képzésekre lesz szükség négy-öt év múlva. Egy-egy új képzés akkreditációja, elindítása ugyanis a legjobb esetben is fél évet, de inkább másfél évet jelent.

vs.hu, MTI