Amikor minden személyes adat hiányzik az önéletrajzból

Esélye sincs a hátrányos megkülönböztetésnek, és a kapcsolati tőkéből sem lehet előnyt kovácsolni, ha az állásra jelentkezők névtelenül adják be pályázatukat. Németországban a vállalati szféra mellett a közigazgatásban is kezd elterjedni az anonim jelentkezés: az első a felsővezetői állást egy félig indiai származású jelentkező nyerte el.

Az Alsó-Szászország tartománybeli Celle város közműszolgáltató cégének ügyvezető igazgatói állását Thomas Edathy nyerte el 47 jelentkező közül. Az önkormányzati cég új vezetőjének apja indiai származású, anyja német. Családi neve igen ismert, mert testvére, Sebastian Edathy az ellenzéki szociáldemokraták parlamenti képviselője, és az NSU neonáci terrorista sejt ügyét vizsgáló parlamenti bizottság elnöke.

Az anonim kiválasztási eljárás lényege, hogy a pályázati anyag nem tartalmazza a jelentkező nevét, életkorát, nemét, nemzetiségét, családi állapotát, lakhelyét, és fényképet sem csatolnak hozzá, a bírálók pedig a személyes adatok tudta nélkül, kizárólag a pályázók szakmai felkészültsége alapján döntenek arról, hogy kiket hívnak be állásinterjúra.

A kísérleti program a szövetségi antidiszkriminációs hivatal (ADS) kezdeményezésére indult. A 12 hónapos projekt során a vállalatoknál összesen 246 pozíciót töltöttek be az anonimizált eljárással, a meghirdetett állásokra és gyakornoki helyekre 8500-an jelentkeztek. Cellében 23 állást töltöttek be a személyes adatok nélküli pályázatok alapján.

Az ADS szerint az állami szférában az eljárás nem csupán a hátrányos megkülönböztetés visszaszorítását szolgálja, hanem annak megelőzésére is alkalmas lehet, hogy az állásokat a kapcsolati tőke nagysága alapján, vagyis a személyes ismeretségek révén töltsék be.

A névtelen személyzeti kiválasztás, régóta bevett gyakorlat egyebek között az Egyesült Államokban és Kanadában. Németországban egy felmérés szerint csupán a török hangzású név miatt a gazdaság egészét tekintve 14 százalékkal csökken a jelentkező esélye az állás megszerzésére, a kisvállalatoknál pedig 24 százalékkal kevesebb eséllyel indul egy török bevándorló a németekhez képest. Az ADS tapasztalatai szerint a nemzetiségi alapú diszkrimináció mellett az 50 éven felüliek és a gyermeküket egyedül nevelő anyák hátrányos megkülönböztetése is jellemző a német munkaerőpiacon.
Cellében 23 állást töltöttek be a személyes adatok nélküli pályázatok alapján.

A franciaországi Aquitanine régió tanácsa már 2008 óta névtelen önéletrajz alapján veszi fel az új dolgozóit, írja a profession.hu. A hivatal a gyakorlattal a munkahelyi bizalmat jelentősen javította, ugyanis az új alkalmazottak biztosan tudhatják: kizárólag a kompetenciáik, képességeik és a szaktudásuk számított a kiválasztásuknál, és nincsen közöttük "protekciós".

A franciák az anonim eljárás segíthet elhárítani azt az akadályt, hogy egy jelentkezőt a bőre színe, neve hangzása vagy a lakóhelye miatti előítéletek miatt ne hívjanak be állásinterjúra. A bevándorló családokból származó, elsősorban arab, török vagy afrikai fiatalok jelentős része arra panaszkodik, hogy megfelelő önéletrajz elküldése esetén sem kérnek tőlük személyes találkozót a munkaadók.

Egy felmérés szerint a francia munkáltatók négyötöde szívesebben alkalmaz Franciaországban született fehér bőrű személyt, pedig a törvényeik szerint az ilyen diszkrimináció börtönbüntetéssel és pénzbírsággal sújtható.