Amit egy vezetőnek tudnia kellene

Cservenyák Tamás

A tudatos vezetőkről, jó és rossz vezetői tulajdonságokról kérdeztük Cservenyák Tamást, tréner és coach-t , a Tudatos Vezetés blog szerzőjét.

- Számtalan céggel találkozhatott az elmúlt években. Mi mondható el általánosságban a válságban lévő cégekről és vezetőikről?

- Amikor ügyfelekkel, szakmai kapcsolataimmal találkoztam az utóbbi két és fél évben, mindig megkérdeztem, miként érintette őket a válság. Meglepetésemre nem volt egyöntetű a negatív tapasztalat. Bár a szereplők nagy többségére kedvezőtlenül hatott a gazdasági helyzet, nem mindenkire. Volt olyan gyógyászati termékeket gyártó vállalat, akire egyáltalán nem hatott a válság, mivel külföldi gyógyszeripari megbízóikkal tízéves szerződéseik első éveiben jártak. Azon is csodálkoztam, hogy egy ezer fős autóipari beszállítónak sem kellett a termelési volumenét csökkenteni az általános iparági krízis ellenére, mert a távol-keleti piacokon továbbra is mutatkozott kereslet az alkatrészeik iránt. Olyan szolgáltató céggel is találkoztam, akinek a korábbi években kötött 3-5 éves szerződései hidalták át a szűkösebb éveket. És talán ami még érdekesebb: voltak nyertesei is a válságnak, akik ügyesen reagáltak. A fogyasztói piacon jellemző volt a márkák közötti "lefelé váltás", azaz a márkásabb termékek felől az olcsóbb termékek választása. Van olyan ügyfelem, aki pont ezalatt a két év alatt duplázta meg árbevételét, melyhez egyaránt hozzájárult a tudatosan felépített szervezetfejlesztő tevékenység és a tény, hogy kedvező árú termékekkel tudtak erősíteni a piacon.

- Milyen a tudatos vezető?

- A tudatos vezető az ösztönössel szemben mindennapi munkájában alkalmazza a vezetésre, az emberi kapcsolatokra és a szervezetek hatékony működésére vonatkozó alapelveket. Az utóbbi száz évben rengeteg tapasztalat, ismeret halmozódott fel és íródott újra a változó társadalmi folyamatok hatására. A tudatos vezető kombinálja a saját önismeretét, tapasztalatát, a megszerzett vezetési ismereteket, és az adott helyzetnek megfelelő módon igyekszik eljárni, viselkedni.

- Melyek egy jó vezető tulajdonságai?

- Attól függ, hogy milyen iparágban, mekkora szervezetben, a hierarchia mely szintjén, milyen cégkultúrában tevékenykedik.
Vannak olyan vezetők, akik egyszerűen erre a munkára termettek. A többség sajnos nem ilyen szerencsés. Az ő sikerük azon múlik, hogy a születés vagy a tapasztalatok által determinált módon ösztönösen próbálkoznak, vagy némi tudatosságot visznek a vezetői munkába. Véleményem szerint nem az a fontos, hogy milyen vezetési modellt alkalmaznak, hanem az, hogy egyáltalán alkalmazzanak valamilyet. Leginkább a sajátjukat, amit abból építenek fel, hogy megismerik másokét.

Két fő szempontot emelnék ki, amelyekkel - saját tapasztalatom szerint is - hosszú távon eredményes lehet egy vezető: milyen ember és hogyan viselkedik.

A jó vezetőnek van jövőképe, nem feltétlenül személyes, szerencsés esetben kulcsembereivel együtt alakította ki. Így nem kell azon küzdenie, hogy másokat maga mellé állítson, hiszen már eleve ott állnak. Szenvedélyes, kíváncsi és bátor. Úgy ébreszt bizalmat beosztottaiban és minden más érintettben, hogy tisztességes, betartja az ígéreteit és elismeri hibáit. Reális önismerettel bír és döntésképes. Nem a folyamat, hanem az eredmény érdekli. A közös győzelemben hisz, nem arra törekszik, hogy leigázza ellenfeleit, partnereit. Jim Collins a 15-20 éves távlatban is kiemelkedő teljesítményt felmutató cégekkel kapcsolatos felmérésének érdekes eredménye, hogy az ilyen vállalatokat erős akaratú, de emberileg szerény, visszafogott stílusú vezetők irányítják.

- Mi jellemzi egy jó vezető mindennapjait?

- Először is képes meghatározni, hogy ki üljön a buszon, ki szálljon le, és kire, melyik ülésben lehet leginkább számítani. Egyértelművé teszi és rendszeresen kommunikálja a jövőképet, az elvárásokat, a célokat és a prioritásokat. Nem csak a vizionálásban erős, hanem a végrehajtásban is: munkatársaival olyan rendszereket működtet, amelyek biztosítják, hogy az elhatározásokat a megfelelő tettek követik. Számomra döbbenet, milyen sokszor találkozom vezető beosztású ügyfeleimnél azzal a problémával, hogy az emberek nem végzik el, vagy nem végzik el határidőre a feladatokat, amiket vállaltak. Egy jó vezetőnél ez nem nagyon fordul elő, ha mégis, akkor időben értesül a problémáról és van lehetőség a megfelelő kármentő intézkedések megtételére. Nem csak a rendszereket, hanem a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat és eszközöket is képes biztosítani. Napi tevékenységét az építkezés és nem a tűzoltás jellemzi.

Megbízik a beosztottjaiban, feladatokat és döntéseket delegál, nem saját maga próbál minden fontos dolgot megoldani és csak a "kulimunkát" átadni. Munkatársait gondolkodásra, véleményalkotásra, cselekvésre ösztönzi. Meghallgat másokat, tanul tőlük. Hibázni lehet, de csak akkor, ha az illető tanul belőle, és nem kerül elő ismételten a probléma.

A vezető munkája nem áll meg a feladatkiosztásnál, célok kitűzésénél. Meg kell találnia azt a módot, ahogy segítheti a munkavégzést: támogatással, coachinggal, információkkal, kapcsolatokkal és az esetleges akadályok elmozdításával. Rendszeresen megbeszéli a beosztottakkal a teljesítményüket. Szándékosan nem teljesítményértékelést mondtam, hiszen nem egyirányú folyamatról, ítélkezésről van szó. Visszajelzést ad és kér. A pozitív és a negatív visszacsatolásnak egészséges és hiteles arányát használja.

A jó vezető ismeri munkatársait, így tudja, mi hajtja őket. Nem a vállalati kompenzációs rendszertől várja a megoldást, hanem személyre szabottan igyekszik motiválni az embereket. Megérti, hogy valakit az előrelépés mozgat, mást a biztonság, egyeseket a nagyobb felelősség, míg másokat a jó szó. Egy biztos, nem saját magából indul ki. Hisz az emberek fejlesztésében, és ezt a hitét konkrét tettekre váltja. Érzékeny másokra, érdeklődik a beosztott mint ember iránt. Ettől még nem lesz puhány. Minden irányban elősegíti a szervezeti információáramlást. Ha szükséges, vállalja a konfrontációt. Nem hanyagolja el a kapcsolatait szervezeten belül és kívül.

- Melyek a leggyakrabban előforduló vezetői hibák?

- Ebben a kérdésben nem lehet általánosítani. A gyengeségek közül a következőket emelném ki. Korrektség vagy "gerincesség" hiánya. Amennyiben nincs megelégedve a beosztottja munkájával, merje neki megmondani, ne egy vezetőtársának panaszkodjon, mert harmad-negyed kézből eltorzulhat az információ. Munkatársai számára nem vetít előre, vagy legalábbis nem kommunikál egy vonzó jövőképet, egy közös célt, melynek irányába az egész csapat vagy cég felsorakozhat. Rövidtávon gondolkodik, csak az üzleti terv számai érdeklik. Hajlamos csak a "nemszeretem" munkákat delegálni, így ő maga túlterheltté válik, kollégái viszont nem fejlődnek és elvesztik motivációjukat. Nem alkalmaz személyre szabott teljesítménymenedzsmentet, nem segíti a munkát rendszeres visszajelzésekkel, nem tűz ki konkrét célokat. Inkább ad-hoc módon leszidja munkatársait, ha valami nem sikerül, vagy nem tetszik neki. Csak szid, sohasem dicsér. Figyelmen kívül hagyja az emberek növekedési, fejlődési szükségletét, nem ismeri az egyedi motiváló tényezőket. Működését inkább a tűzoltás, mint az átgondolt, tervezett tevékenység jellemzi. Szívesen tetszeleg a mindent megoldó hős szerepében, aki éjt nappallá téve dolgozik. Az igazán fontos dolgokra valahogy mégse jut ideje. A másik iránti tisztelet és empátia kevéssé jellemzi. Elvárja, hogy mások mindent megtegyenek érte, közben saját viselkedése és stílusa sok kívánnivalót hagy maga után. A megbízhatóság, szavahihetőség és következetesség sem erőssége sajnos több vezetőnek. A munkatársak előtt elhallgatja az információkat, titkolózik.

- Milyen a hatalmi helyzetét kihasználó vezető és ennek milyen hatásai lehetnek?

- Ahogy dr. Pulay Gyula írja Tekintély és szabadság a vezetésben és a nevelésben című könyvében, a hatalmon alapuló tekintélyt alkalmazó vezetés és nevelés felett már eljárt az idő. Tekintélyünket viselkedésünkkel, teljesítményünkkel, tudásunkkal és jó erkölcsünk demonstrálásával tudjuk kivívni.

- Megengedheti- e egy vezető magának, hogy érzelmi alapon döntsön?

- Tövv kutató vallja, hogy alapvetően mindig érzelmi alapon döntünk, majd utána logikusan megideologizáljuk döntésünket. Jó, ha tudja ezt a vezető, és próbálja erősíteni az objektivitást.

- Milyen mutatókból ismerhető fel a megfelelő vezetői-alkalmazotti kapcsolat?

- A teljesítményből, a bizalmi szintből, a kommunikáció intenzitásából.

- Mit javasol, hogyan tarthatja meg az egyensúlyt egy vezető a magánélet és a munka között? Egyáltalán van erre lehetőség manapság?

- Nagyon nehéz, de végül is az emberen múlik. Mindig van választásunk, lehet, hogy állást kell váltani. Lehet azért jó példát látni. Fontos, hogy a vezető tisztába kerüljön saját alapértékeivel, alapelveivel és személyes prioritásaival. Tisztázza életbeli szerepeit és a hozzájuk kapcsolódó célokat. Idejét pedig ezek figyelembevételével ossza be. Ezek a gondolatok Stephen Covey-től származnak, 7 Habits of Highly Effective People (magyarul is megjelent) könyvéből.