Az azonnal megehető cafeteriák a legnépszerűbbek

A vállalati juttatásokban bekövetkezett változások 2013 elnevezésű kutatásban a Szent István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Cafeteria Trend Magazin, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Országos Humánmenedzsment Egyesület vett részt. A kutatást sok éve készítik már, de idén minden eddiginél több, összesen 419 céget kérdeztek meg béren kívül adott juttatásaikról - a megkérdezett cégek kétharmada kkv, egyharmada nagyobb vállalat volt. Az derült ki, hogy 85 százalékuk ad valamiféle béren kívüli juttatást, a maradék 15 százalék vagy idén megszüntette, vagy soha nem is volt efféle juttatása. A kutatás a továbbiakban kizárólag a cafeteriát nyújtó 85 százalékkal foglalkozik.

Fata László, a Cafeteria Trend Magazin szerkesztője elmondta, hogy a keretösszeg a tavalyi 249.750 forintról idén 284.750 forintra emelkedett, azonban az adóterhek növekedése miatt (31 százalékról 35,7 százalékra) ez sajnos nem feltétlenül jelenti azt, hogy a munkavállalók több juttatást kapnak, mint tavaly. Az, hogy ki viseli a közterheket, szintén eltérő lehet: a felmérés szerint a cafeteria adóterheit 39 százalékban a munkáltató magára vállalja, 13 százalékuk esetében közösen vállalja a munkaadó és a munkavállaló, 48 százalékban a munkavállalónak kell fizetnie az adót.

100 forint nettó juttatás bruttó költségének változása 2008-2013 között

Evés vagy öngondoskodás

Típusukat tekintve a cafeteriák három nagy csoportba oszthatók. A kutatás vizsgálta, hogy melyik csoport a legnépszerűbb, melyiket választják a legtöbb helyen a munkavállalók. Az öngondoskodással összefüggő juttatások (önkéntes nyugdíjpénztár, biztosítások) egyelőre nem túl népszerűek, a gazdasági tevékenységekhez köthető juttatások (SZÉP-kártya, sport- és kultúra utalvány) kezdenek egyre jobban terjedni, de egyértelműen a szociális támogatások (iskolakezdési támogatás, Erzsébet-utalvány, munkahelyi étkeztetés, utazási támogatás, egészségpénztár) a legnépszerűbbek. A felmérésben résztvevő minden egyes szereplő megegyezett abban, hogy erősíteni kell az öngondoskodás felé fordulást, mert úgy tűnik az emberek egyelőre az azonnal kézzel fogható, azonnal megehető, levásárolható juttatások felé hajlanak - és ez a tendencia egyre erősebb, többek között ez is a válság miatt is.

2012-ben sport- és kultúrautalványt a felmérésben szereplők 38 százaléka adott, idén ehhez újabb 19 százalék jött - rossznyelvek szerint ilyen juttatást akkor kezd adni a HR, amikor rájönnek, hogy ezzel még a Forma1-re is ki lehet menni. Önsegélyező pénztárba tavaly 25 százalék fizetett, idén már 31, jövőre a becslések szerint minimum a cégek 33 százaléka tervezi, hogy ad.

Erzsébet-utalványt szinte minden cég ad - ez az első cafeteria juttatás, tulajdonképpen ezen keresztül kezdenek ismerkedni a cégek a béren kívüli juttatásokkal. Ezután jöhet a többi - jó esetben.

Gál Tamás, az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. főosztályvezetője is úgy látja, hogy a legkedveltebbek jelenleg a kézzelfogható, könnyen, azonnal beváltható juttatások. Még az egészségpénztári juttatásokat is szinte kizárólag azonnali költésre fordítják az emberek: 58,4 százalékát az utalványoknak gyógyszerre, 22,7 százalékát gyógyászati segédeszközre költötték - prevenciós célokra borzasztó kevesen fordítottak az egészségpénztári juttatásokból.

Az önkéntes nyugdíjpénztárral is hasonló a helyzet, hiába köztudott, hogy az emberek 72 százaléka véli ma úgy, hogy nem lesz olyan nyugdíja, amiből majd meg is tud élni, egyelőre a bankszámlával rendelkezők mindössze 11 százaléka tervezi, hogy tartalékot képez majd. Ez rettenetesen kevés: ugyanígy az önsegélyező pénztárra sem sokan költenek. A munkáltató feladata, hogy kicsit terelje efelé a munkavállalóit, akár közteher-átvállalással, akár információk nyújtásával valahogy népszerűbbé kellene tenni ezt a fajta béren kívüli juttatást.

Gál Tamás úgy véli, a HR osztály ebben nagyarányú segítséget tud nyújtani: így szabadon, de a legjobb döntést hozhatja meg a munkavállaló, és nem feltétlen csak az azonnal elkölthető cafeteriák felé fog fordulni.

Leggyakoribb garantált juttatások

Cafeteria elemek gyakorisága 2013-ban

Minél nagyobb a cég, annál valószínűbb, hogy ad

Poór József a Szent István Egyetem tanára tevékenyen részt vett a felmérés elkészítésében. Úgy véli, a béren kívüli juttatások története valamikor az 1990-es években a háztartási tüzelőolaj, mint ösztönző juttatásával kezdődött. Aztán 2000-ben indultak a maihoz hasonló főképp étkezési támogatások. A felmérés foglalkozott a juttatásokat adó cégek méretével is: a 10 fő alatti cégek 34 százalékánál, az 500 fő felettiek 89 százalékánál van cafeteria. Ők álagosan 5 és 10 közötti cafeteria-elemet szerepeltetnek palettájukon: a legtöbb cégnél ennyiből lehet választani.

Hogy mennyi a rendelkezésre álló keretösszeg? A cégek 33,1 százaléka esetében a cafeteria keretösszege 100 és 200 ezer forint között van idén. 200 és 300 ezer között 23,8 százalék nyújt támogatást. Arról is kérdezték a cégeket, hogy a 2012-es juttatásokhoz képest miként változott az idei cafeteria összege: 48 százalékuk esetében nem változott az összeg, 36 százalék emelt rajta, a többiek sajnos csökkenteni kényszerültek.

Cafeteria rendszert működtető cégek megoszlása a foglalkoztatottak létszáma szerint

Lojalitás és hatékony cafeteria-rendszer

Pajor Mariann az Országos Humánmenedzsment Egyesület szakmai vezetője a HR szakma és a béren kívüli juttatások összefüggéseiről beszélt. Kutatások igazolják, hogy ma egy HR vezető számára a legfontosabb kihívások jelenleg a következők: az önfejlesztés, a szinergiákban való gondolkodás, a költséghatékonyság, az atipikus foglalkoztatás elősegítése, a tehetséggondozás és az elkötelezettség fejlesztése - a béren kívüli juttatások ez utóbbival vannak kapcsolatban. Ehhez tudni kellene, hogy csökkenti-e a munkavállaló lojalitását, ha nincs cafeteria, illetve növeli-e, ha van? A szakember úgy gondolja, a cafeteria mára olyan alapvető juttatássá vált, hogy már nem növeli a dolgozók motivációját - kell, hogy legyen és kész.

Azonban ha már van, legyen hatékony. Pajor Mariann szerint kiemelt jelentőségű, hogy a vezetés rendszeresen vizsgálja felül saját cafeteria rendszerét. Azaz meg kell nézni, mennyire elégedettek a munkavállalók a rendszerrel és meg kell vizsgálni, hogy mennyire működőképes a béren kívüli juttatási szisztéma. Erre egy mérőszámot is kitaláltak: a cafeteria index 2013-ban 56 százalékon áll. További cél tehát, hogy a cafeteria tudatosság tovább fejlődjön, túlmenjünk ezen az 56 százalékos arányon.

Mit kell ehhez tenni? A menedzsmentnek fel kell ismernie, hogy ki mire vágyik, ugyanis az emberek távolról sem ugyanazokat a cafeteriákat részesítik előnyben. Van, aki különleges munkakörülményekre, például kikapcsolódási lehetőségre vágyik akár munka közben is, mások enni akarnak, megint másoknak a sportolási lehetőség fog motivációt nyújtani, míg esetleg a kerékpárral munkába járónak nem okoz örömet az utazási bérlet. Ezt a HR szakembereknek fel kell ismerniük és be kell építeniük cafeteria rendszerükbe - csak így lehet egyre sikeresebb és még elterjedtebb a béren kívüli juttatások rendszere, hiszen ha a rendszer jó, akkor mind a munkáltató, mind a munkavállaló nyer azzal, ha ad effajta jövedelemkiegészítést.