Az “elveszett generáció” nyugdíja?
A korábbi években - alacsony megtakarítási hajlandóságuk miatt - elveszett generációként kezdték el emlegetni a 35 év alattiakat, manapság viszont egyre többször találkozhatunk olyan cikkekkel, statisztikákkal, melyek azt mutatják, hogy a fiatalok körében egyre “menőbb” dolog a pénzügyi tudatosság. Egy banki felmérés szerint a nyugdíjbiztosítási portfólió 18,1%-a van 35 év alattiaknál, szemben az 5 évvel ezelőtti 11,6%-os aránnyal, ami egyértelműen azt mutatja, hogy az Y és a Z generáció körében elindult megkezdődött egy szemléletmód váltás.
Miért nagyon fontos dolog ez?
A hazai statisztikák alapján elmondható, hogy 45 éves korunk környékén érik meg bennünk a gondolat, hogy elindítsunk egy nyugdíjcélú megtakarítást. Ez azt jelenti, hogy statisztikailag 20, vagy annál kevesebb évünk van arra, hogy összegyűjtsünk annyi pénzt, amiből az állami nyugdíjat kiegészítve élni kívánunk idősebb korunkban. A helyzet az, hogy ez a 20 év nagyon soknak tűnik, de a nyugdíjcélú megtakarítások területén kevésnek számít.
A nettó átlagkereset 2019-ben 242.300 Ft. A magyarok arra számítanak, hogy a keresetük kb. 51%-át fogják megkapni állami nyugdíj formájában, ami ha így lesz, azt fogja eredményezni, hogy egy mai 35 évesnek 30 év múlva - mai értéken számítva - minimum 120.000 forinttal fog csökkenni a bevétele nyugdíjasként. Ahhoz, hogy ezt a hiányzó havi 120.000 Ft-ot a nyugdíjcélú megtakarításainkból tudjuk pótolni legalább 15 éven keresztül (tehát 65 és 80 éves korunk között) nagyságrendileg 20-25 millió forintot kellene a 65-ik születésnapunkig összegyűjteni.
Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy különböző életkorokban mekkora havi megtakarításra van szükség ahhoz, hogy minimum 20 millió Ft-tal a zsebünkben várhassuk a nyugdíjas éveket.
A fenti diagramon jól látható, hogy az lenne az ideális, ha az első fizetésünktől kezdve elkezdenénk félretenni a nyugdíjas éveinkre, hisz ebben az esetben tudnánk a létező legalacsonyabb (akár 10.000 Ft alatti) havi ráfordításból felépíteni a nyugodt időskorhoz szükséges tőkét. A 40-45 éveseknek ezzel szemben ugyanakkora lejárati összeghez már havi 30-40 ezer forintot kellene félretenniük úgy, hogy ebben az életszakaszban már jellemzően a lakáshoz jutás, gyermeknevelés költségei is terhelik a családi büdzsét. Közel egykorú házastársak/élettársak esetén ez családi szinten havi 60-80 ezer forint ráfordítást igényelne, erre viszont nem minden háztartásban adott az elhatározás és az anyagi fedezet együttállása.
Az elöregedő Európa egyik legfajsúlyosabb kihívása az, hogy az egyes országok milyen módon tudják majd kezelni az aktív dolgozók és nyugdíjaskorúak arányának felborulását. 30 év múlva a nyugati társadalom 30-40%-a nyugdíjas lesz, ami komoly pénzügyi kríziseket fog okozni a nyugdíjrendszereknek.
A fentiek alapján megállapítható, hogy azok lesznek a legkevésbé kiszolgáltatva a magyar nyugdíjrendszer maihoz képest 30-40 évvel későbbi állapotának, akik már akkor elkezdenek félretenni az időskorukra, amikor a korabeliek még azt mondják, hogy “ejj, ráérünk arra még”
Takács László
www.hellodarwin.hu
Nyitókép: Pixabay
A hazai statisztikák alapján elmondható, hogy 45 éves korunk környékén érik meg bennünk a gondolat, hogy elindítsunk egy nyugdíjcélú megtakarítást. Ez azt jelenti, hogy statisztikailag 20, vagy annál kevesebb évünk van arra, hogy összegyűjtsünk annyi pénzt, amiből az állami nyugdíjat kiegészítve élni kívánunk idősebb korunkban. A helyzet az, hogy ez a 20 év nagyon soknak tűnik, de a nyugdíjcélú megtakarítások területén kevésnek számít.
A nettó átlagkereset 2019-ben 242.300 Ft. A magyarok arra számítanak, hogy a keresetük kb. 51%-át fogják megkapni állami nyugdíj formájában, ami ha így lesz, azt fogja eredményezni, hogy egy mai 35 évesnek 30 év múlva - mai értéken számítva - minimum 120.000 forinttal fog csökkenni a bevétele nyugdíjasként. Ahhoz, hogy ezt a hiányzó havi 120.000 Ft-ot a nyugdíjcélú megtakarításainkból tudjuk pótolni legalább 15 éven keresztül (tehát 65 és 80 éves korunk között) nagyságrendileg 20-25 millió forintot kellene a 65-ik születésnapunkig összegyűjteni.
Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy különböző életkorokban mekkora havi megtakarításra van szükség ahhoz, hogy minimum 20 millió Ft-tal a zsebünkben várhassuk a nyugdíjas éveket.
A fenti diagramon jól látható, hogy az lenne az ideális, ha az első fizetésünktől kezdve elkezdenénk félretenni a nyugdíjas éveinkre, hisz ebben az esetben tudnánk a létező legalacsonyabb (akár 10.000 Ft alatti) havi ráfordításból felépíteni a nyugodt időskorhoz szükséges tőkét. A 40-45 éveseknek ezzel szemben ugyanakkora lejárati összeghez már havi 30-40 ezer forintot kellene félretenniük úgy, hogy ebben az életszakaszban már jellemzően a lakáshoz jutás, gyermeknevelés költségei is terhelik a családi büdzsét. Közel egykorú házastársak/élettársak esetén ez családi szinten havi 60-80 ezer forint ráfordítást igényelne, erre viszont nem minden háztartásban adott az elhatározás és az anyagi fedezet együttállása.
Az elöregedő Európa egyik legfajsúlyosabb kihívása az, hogy az egyes országok milyen módon tudják majd kezelni az aktív dolgozók és nyugdíjaskorúak arányának felborulását. 30 év múlva a nyugati társadalom 30-40%-a nyugdíjas lesz, ami komoly pénzügyi kríziseket fog okozni a nyugdíjrendszereknek.
A fentiek alapján megállapítható, hogy azok lesznek a legkevésbé kiszolgáltatva a magyar nyugdíjrendszer maihoz képest 30-40 évvel későbbi állapotának, akik már akkor elkezdenek félretenni az időskorukra, amikor a korabeliek még azt mondják, hogy “ejj, ráérünk arra még”
Takács László
www.hellodarwin.hu
Nyitókép: Pixabay
A karizmatikus kisugárzás tanulható lenne... ? A karizma körül kialakult mítosz abból ered, hogy ez a képesség velünk születik.
Vajon milyen a Jó főnök?