Az esélyegyenlőség gazdasági kérdés, nem női probléma

Hogyan járul hozzá az üzleti siker növeléséhez a nemek közötti egyenlőség? Erre próbáltak meg válaszolni a szakértők azon konferenciasorozaton, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szervezett az Európai Bizottsággal, az Európai Kamarák Szövetségével (Eurochambres) és az ITC-ILO Nemzetközi Képzési Központtal együttműködésben Egerben, Pécsett és Budapesten.

Ha több nő lenne vezető pozícióban, talán nem ott tartana Magyarország, ahol most. Ez különsen fontos a kkv szektorban, hiszen ott dolgozik a foglalkoztatottak 98 százaléka. Ezzel a megjegyzéssel nyitotta meg a fővárosban tartott záró tanácskozást Parragh László, az MKIK elnöke. Szerinte az MKIK és a területi kamarák minden olyan kezdeményezés mellé odaállnak, amely az esélyegyenlőséget szolgálja, mert tapasztalataik szerint a nemi sztereotípiák leküzdésének kedvező hatása lehet a termelékenységre és a versenyképességre.

Az Európai Unió egyik alapelve a nemek közötti egyenlőség - hangsúlyozta Bea Chityl, az EB képviselője. Úgy ítélte meg, az elért eredmények figyelemre méltók, ám bőven van még tennivaló. Az EU 27 tagállamában még mindig 15 százalékkal keresnek kevesebbet a gyengébb nem képviselői, mint a férfiak. Emlékeztetett arra, hogy az alapelv minél teljesebb körű érvényesítése érdekében 2006 márciusában esélyegyenlőségi ütemtervet fogadott el az EU, amely 2010-ig meghatározza a tagállamok számára a tennivalókat. Ezek elvégzéséhez nyújt segítséget a közösség foglalkoztatásra és szociális szolidaritásra vonatkozó hétéves programja, a Progress.

Gurmai Zita európai parlamenti képviselő, az EP nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságának alelnöke "Adj esélyt a tehetségnek!" mottóval tartott tanácskozást a résztvevőknek, hogy vegyenek példát az Európai Parlamentről, ahol már a tagok legalább 30 százaléka nő.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében Rauh Edit szakállamtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek, de különösen a nők jogérvényesítési készsége és képessége ma még alacsony szinten áll Magyarországon, ha nemi alapú hátrányos megkülönböztetésről van szó. A szakállamtitkár beszámolt arról is, hogy elkészült az a nemzeti stratégia, amelynek fő célja, hogy felgyorsítsa a nők és férfiak társadalmi és gazdasági egyenlőségének kialakítását, és egyben hozzájáruljon a két nem közötti egyenlőséggel kapcsolatos hagyományos szemlélet megváltoztatásához Magyarországon.

A vásárlásoknál a döntések 75 százalékát a nők hozzák meg és a szolgáltatások térnyerése kifejezetten hölgyekre szabottan zajlik - érzékeltette a gyengébb nem növekvő szerepvállalásának gazdasági jelentőségét Rédei Mária, az ILO szakértője. Kifogásolta ugyanakkor, hogy a részmunkaidős foglalkoztatásban Magyarország elmaradása három-négyszeres az uniós átlaghoz képest. Székely Gabriella, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány ügyvezető igazgatója szerint az is probléma, hogy a nők növekvő részvétele a fizetett munka világában nem járt együtt a háztartási munkamegosztás jelentős változásával, még mindig ők végzik a háztartási feladatok 80 százalékát.

Világgazdaság