Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 15 éve

Az év legjobb munkahelyei - Karrier és pénz, siker és megbecsülés

A korábbi hagyományoktól eltérően, a jobb összehasonlíthatóság érdekében, idén először két, "Kis-és középvállalatok", valamint "Nagyvállalatok" kategóriában mérettethették meg magukat a vállalatok. A kutatás eredményei alapján 2004-ben Magyarország Legjobb Munkahelye a Debreceni Hőszolgáltató Rt. és a T-Mobile Magyarország Távközlési Rt. lett.

"A munkatársaim döntő többsége sem gondolja másképpen, ahogy én: a közös sikerhez kell egy csapat, ahol a hátvédekre ugyanúgy szükség van, mint a góllövő csatárokra."- Csonka Tibor, a Debreceni Hőszolgáltató Rt. vezérigazgatója

"A T-Mobile sikereinek titka a csapatmunka és az a törekvésünk, hogy a munkatársainkkal való munkakapcsolatunkban, a számukra nyújtott juttatásainkban mindig ott legyen a "személyes többlet". Nagyon komoly elismerésnek, munkatársaink részéről pedig eddigi hatékony együttműködésünk visszaigazolásnak tekintem ezt a díjat. Hiszem, hogy ügyfeleink és partnereink elégedettségének egyik tényezője is ez a magas szintű dolgozói elkötelezettség." - Sugár András, a T-Mobile Magyarország Távközlési Rt. vezérigazgatója

Veres Rita, a Hewitt üzletágvezetője a 2004-es Legjobb Munkahely felmérés legfontosabb tendenciáit a következőképp összegezte:

"A felmérés eredményei alapján elmondhatjuk, hogy - a tavalyi trendekhez viszonyítva - az alkalmazottak kritikusabban szemlélik vállalatukat - a termék- és a munkaerő piacon elért sikereik tekintetében egyaránt. Némiképp csökkent elkötelezettségük és európai, illetve amerikai társaikhoz hasonlóan, a magyar munkavállalóknak is egyre inkább racionális és nem csupán érzelmi indokokra van szükségük ahhoz, hogy szeressék vállalatukat és hosszabb távon is potenciális munkahelyként tekintsenek rá."

A Hewitt Associates és az amerikai Fortune magazin első ízben 1997-ben állította össze a "Legjobb 100 munkahely" listáját. Négy évvel később, 2001-ben, a Hewitt Associates leányvállalata, a Hewitt Inside Consulting és a Figyelő gazdasági hetilap a magyar vállalatok körében is elvégezte a felmérést.

Azóta három év telt el és mára már elmondhatjuk, hogy a Legjobb Munkahely-felmérés - kinőve a gyermekcipőből - Magyarország legátfogóbb alkalmazotti elégedettség- és elkötelezettség-felmérése lett. A szélesedő résztvevői bázisnak köszönhetően a felmérés eredményeiből kapott információk köre évről-évre bővül, lehetővé téve iparági és regionális összehasonlítások készítését, valamint a legjobb vállalati gyakorlatok bemutatását.

Az elmúlt évekhez hasonlóan, az idei felmérés eredményei is érdekes tendenciákat tártak fel.


Gazdasági háttér

Az élesedő termékpiaci versenyhelyzet munkaerőpiacra gyakorolt hatása hosszútávon is érvényesül - az elmúlt években munkahelyük biztonságát illetően elbizonytalanodott munkatársak nem nyerték vissza vállalatukba vetett hitüket. A gazdaság egészében tapasztalható konszolidáció hatásai miatt előtérbe került a vállalatok hatékonyság-növelésének kérdése. A kedvezőtlen makrogazdasági kondíciók - erős nemzeti valuta, magas belföldi kamatszint - következtében a munkavállalók gyakran a bérek visszafogásával, sőt olykor létszámleépítéssel kénytelenek szembesülni és ez pesszimistább hozzáállásukban köszön vissza.


Kritikusabb hozzáállás - enyhén csökkenő elkötelezettség

A 2003-as tendenciákhoz képest kissé - mintegy 2%-kal - lazult a munkavállalók munkahelyükhöz való kötődése és ezzel párhuzamosan tovább erősödött a munkavállalói öntudat. Az alkalmazottak egyre inkább felismerik értékeiket, és határozott igényekkel fordulnak munkáltatóik felé. Az elkötelezettség főként a fiatal munkavállalók körében mutat erőteljesebb gyengülést, ezért a fiatal tehetségek megtartása egyre nehezebb feladat a vállalatok számára.

"A magyar munkavállalók elkötelezettségének csökkenéséhez hozzájárul a már tavaly is felbukkant tendencia, mely szerint a magyar dolgozók inkább kifelé, más munkahelyek felé tekintgetnek" - fogalmazott Veres Rita. "Állandóan összehasonlítják saját munkahelyüket a hallomásból ismertekkel - és természetesen a szomszéd kertje mindig zöldebbnek tűnik" - tette hozzá. A mélyebb statisztikai elemzések egyértelműen rámutattak: a cég sikerességének megítélése a vártnál sokkal nagyobb mértékben befolyásolja a dolgozók hűségét. 2003-hoz képest csökkent azon munkavállalók száma, akik úgy gondolják, hogy jelenlegi munkahelyük jobb, mint más cégek. Ráadásul a magyar munkavállalók az évek múlásával egyre kritikusabbak vállalatuk működésével szemben.


Az önmegvalósítás rögös útján

A felmérés eredményeit tekintve szembetűnő, hogy a magyar munkahelyek nem tudják kihasználni a munkavállalók munkaszeretetükből fakadó lelkesedését. Az alkalmazottak 72%-a szereti munkáját, mégis mindössze 43%-uk látja saját munkájának értelmét. A dolgozók ilyen irányú motiválása elvileg nem elképzelhetetlen - a korábban csatlakozott EU-tagállamok vállalatai általában nagyobb hatékonysággal oldják meg ezt a feladatot: az alkalmazottak napi munkájuk során jobban ki tudják aknázni meglévő képességeiket, mint Magyarországon, vagy a "keleti blokk" többi államában.

Ezek szerint a magyar munkavállalók képességeikhez képest alacsonyabb szintű munkát végeznek, túlképzettnek tartják magukat és ez természetesen kedvezőtlenül befolyásolja munkakedvüket is. A cégek hamarosan kénytelenek lesznek szembe nézni a ténnyel: ez a jelenség hosszú távon nem fenntartható. A felmérés adatai is ezt igazolják: amennyiben a jelenlegi helyzet nem változik, az elkötelezettség további esésére kell számítanunk, hiszen a magyar munkavállalók tudatosságához tartozik az is, hogy egyre kevésbé érik be a képességeiken aluli feladatokkal. A magyar helyzetet az is súlyosbítja, hogy a régi EU tagországokban lényegesen nagyobb mozgásterük van a dolgozóknak saját munkájuk végzéséhez szükséges döntések meghozatalában. E tekintetben az átlagos magyar vállalatok még a kelet európai átlagnál is rosszabb eredményűek.


Multi ugródeszkák - tudatos választás

Nem tévhit az a tény, hogy a magyar munkavállalók hajlamosak jó ugródeszkának tekinteni a multi cégeket. Megállapításunkat alátámasztja az is, hogy az itt dolgozók kevésbé terveznek vállalatuknál maradni. Egyértelműen a multik mellett szól, hogy több, más munkahelyeken is kamatoztatható tudást szerezhetnek az itt dolgozók, tehát jó befektetésnek érzik az itt eltöltött időt. Ezzel párhuzamosan a multik dolgozói magabiztosabbak elhelyezkedésüket tekintve: egy multi cég dolgozóját sokkal kevésbé aggasztja az esetleges munkahelyváltás gondolata: úgy érzik, piacképes tudásunknak köszönhetően gyorsan találnának új munkahelyet.

A multinál dolgozók választását jobban motiválja a fizetések versenyképessége, a piacképes tudás, és a jól működő vállalati háttér, érdekes, hogy ezzel szemben a nem multiknál dolgozók motivációja sokkal inkább a munka erkölcsi elismerése, és kevésbé a pénz.


És a pénz?

A fizetés továbbra is a magyar munkavállalók egyik legnagyobb szívfájdalma, sőt a tavalyi év óta némileg (2%-kal) esett a fizetéssel való elégedettség. Tény azonban, hogy a régi EU-tagállamokban a fizetések tekintetében ugyanolyan alacsony elégedettséggel találkozunk, mint Magyarországon, tehát a magasabb bérszínvonal nem feltétlenül jár magasabb elégedettséggel. A különbség a juttatásoknál jelentkezik: a régi tagországokban a béren kívüli juttatások megítélése csak árnyalatnyival magasabb a fizetésénél. Magyarország azonban kilóg a sorból, mert itt magasabb a juttatásokkal való elégedettség. Tapasztalataink szerint ez abból fakad, hogy a magyar munkavállalóknak nincsenek nagy elvárásaik juttatásaikkal szemben, hiszen azt nem fizetésük részének tekintik, hanem valami olyannak, ami ha van jó, ha nincs, akkor sem olyan nagy probléma. A juttatásokkal való elégedettség teljes mértékben magyar sajátosság volt: nemcsak a régi EU-tagállamok, hanem a "keleti blokk" többi államához képest sem volt megfigyelhető ez a különbség. A jelenség azonban megszűnőben van: a tavalyi évhez képest a munkavállalók elégedetlenebbek juttatásaikkal, így mintha ezen a területen is kezdenénk hasonlítani Európához.

És mit tennének vajon akkor a magyar munkavállalók, ha megnyernék a lottó főnyereményt, és nem fizetésükből kellene megélniük? Meglepően erősnek és megingathatatlannak tűnik egy magyar munkavállaló munkakedve: 65 százalékuk még akkor is dolgozna valamit, ha megnyerné a főnyereményt, és csak 15 százalékuk biztos benne, hogy feladná a munkáját. Nem meglepő módon, azok választanák a nyeremény ellenére a munka rögös útját, akik magas végzettségűek és elmondható róluk, hogy túl sok időt fektettek a tanulásba ahhoz, hogy feladják (az egyetemet végzettek 75 százaléka dolgozna, míg a szakmunkásképzőt végzettek 49 százaléka). Szintén nehezebben csábulnának el a magasabb beosztásban dolgozók (leginkább a felsővezetők). A fiatalok (25 év alattiak) közül minden negyedik ember azonnal abbahagyná a munkát, míg a 25 év felettiek már sokkal megfontoltabbak. Iparágakat tekintve az IT/telecom szektorban dolgozók számára legfontosabb a munka, míg a pénzintézetek dolgozói mondanának le róla a legkönnyebb szívvel.


Mi különbözteti meg a Legjobbakat az átlagostól?

"A tavalyi évekhez hasonlóan továbbra is a felső vezetés és a munkavállalók kapcsolata, illetve a tehetséges alkalmazottak megszerzése és megtartása maradt a legfontosabb megkülönböztető tényező a Legjobbak és az átlagos vállalatok között" - mondta Veres Rita. "Szembetűnő, hogy a Legjobb Munkahelyeknél dolgozó megkérdezetteknek 76%-a gondolja úgy, hogy a felső vezetés biztosan kézben tartja, és hozzáértően irányítja a vállalatot, miközben a tejes mintát figyelembe véve az alkalmazottak mindössze 41%-a vélekedik hasonlóan. A felmérés kapcsán elvégzett statisztikai elemzések egyértelműen bizonyítják: a felső vezetéssel és a munkavállalói érdekek figyelembe vételével való elégedettség befolyásolja leginkább az elkötelezettséget és a kötődést."

Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
149 tanuló végzett az Audi Hungaria szakképzési rendszerében

149 szakmunkástanuló tett sikeres záróvizsgát az AUDI HUNGARIA Zrt. és partneriskolái duális szakképzésében. Jelenleg 15 különböző szakmában... Teljes cikk

További támogatás a kkv-k munkahelyteremtésére

Mintegy 100 vállalkozás nyert el másfélmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást a Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő... Teljes cikk

6 magyar egyetem került a világ legjobb 1000 felsőoktatási intézményének listájára

Hat magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as összesített világrangsorára: a magyar felsőoktatási intézmények közül a legjobb... Teljes cikk