Az új generáció és a HR-esek csatája

Riasztó számok láttak napvilágot Nagy-Britanniában: a Monster.co.uk portál felmérése szerint a munkavállalók háromnegyede nem érzi jól magát a munkahelyén, 20 százalékuk pedig arra számít, hogy egy éven belül már máshol fog dolgozni. Megdöbbentő az az adat is, amely szerint a 2600 regisztrált válaszadó 25 százaléka már átélt munkahelyi erőszakot, aminek különböző fokozatai vannak: ide sorolható például a bizalom hiánya a munkájukkal kapcsolatban, vagy a nyilvános megalázás is. A kérdezettek 40 százaléka már szenvedett a stressz különböző formáitól, 13 százalékuknak pedig csökkentették a fizetését. Érdekes, hogy a legkevésbé a sales-esek elégedettek - mindössze 34 százalékuk állította ezt magáról -, a legtöbb elégedett munkavállalót pedig a mérnökök között, a vendéglátóiparban, a termelésben, a szállítmányozásban és az IT területén találta a felmérést. A kutatás pozitív megállapítása, hogy 17 éve most a legkönnyebb munkát találni Nagy Britanniában - ez talán bátorítja a munkavállalókat, akik egyelőre ódzkodnak a váltástól.

Az általános szorongáshoz valószínűleg az is hozzájárul, hogy öt brit munkavállalóból egy a kedvező statisztikák ellenére is úgy gondolja, valószínűleg hamarosan elveszíti a munkahelyét - derül ki a Chartered Institute of Personnel Development-nek a www.personneltoday.com portálon publikált kutatásából. A legjobban a közszférában dolgozók aggódnak: csaknem egyharmaduk fél az elbocsátástól, míg a versenyszférában csak 17 százalék a hasonlóan gondolkozók aránya. Pesszimisták a kilátásaikkal kapcsolatban is: a felmérés során megkérdezett 2000 alkalmazott kétharmada - a közszférában dolgozóknak 72 százaléka! - arra számít, hogy nehezen találna új munkát, és csak 8 százalék nem tart a nehézségektől. A munkavállalók egyharmada azt állította, hogy az elmúlt hat hónapban romlott az életszínvonala, és csak 10 százalék mondta azt, hogy javult.

A pszichikai megbetegedések számát illetően Németország sem áll valami jól: hosszú évekig tartó növekedés után most már minden ötödik alkalmazott küzd vele - derül ki a Technische Krankenkasse (TK) tanulmányából, amelyet a www.bildungsspiegel.de portálon publikáltak. Az emiatt bekövetkező hiányzások száma az utolsó négy évben 33 százalékkal nőtt, a felírt antidepresszánsoké pedig 41 százalékkal. Egyre többen érzik magukat "kiégve". Ebben nagy szerepük van a munkahely által támasztott magas követelményeknek - az állandó elérhetőségnek, a határidő-nyomásnak, az SMS-áradatnak -, amelyek krónikus kimerültséget, depressziót, végül pedig pszichikai megbetegedést okoz. A munkahely szempontjából ez csökkenő motivációt, teljesítőképességet, idővel pedig egyre többet hiányzó alkalmazottakat jelent. Éppen azért egyre fontosabbá válnak azok a struktúrák, amelyek támogatni tudják az egészséges életmódot. "Ezek kialakítása egyértelműen win-win szituáció. A munkavállalók jobb körülmények között dolgozhatnak, elégedettek, és jobban teljesítenek. A vállalatnak pedig kisebb fluktuációval kell számolnia, nő a hatékonyság és emelkedik a nyeresége" - mondta Norbert Klusen, a TK vezetője.

A stressz veszélyei: stroke és nátha

Több, mint hétmillió brit felnőttet veszélyeztet a stroke a stressz növekvő szintje miatt - figyelmeztetett a non-profit The Stroke Assocition. A munkavállalók 15 százaléka gondolja úgy, hogy extrém nagy stressznek van kitéve: a nők 20 és a férfiak 10 százaléka gondolja így. Az egészséget leginkább veszélyeztető faktor a magas vérnyomás, különösen a nem megfelelő táplálkozással és mozgáshiánnyal párosulva. A felmérésben részt vevők egyötöde azt állította, hogy egyáltalán nem mozog, egy másik ötöd pedig azt, hogy hetente 30 percet szán erre. A leginkább a 45-54 évesek veszélyeztetettek, akik gyakran feszültséggel teli életet élnek: 50 százalékuk azt mondta, hogy naponta találkozik a "szolidnál" nagyobb stresszel. Érdekes, hogy 40 százalék nem volt tisztában a stroke és a mozgáshiány közötti összefüggéssel - írja a www.personneltoday.com.

Azok a férfiak, akik stresszelnek a munkahelyükön, az átlagnál gyakrabban fáznak meg - derült ki egy új kutatásból. A Society of Occupational Medicine-ben publikált tanulmányban 1200, negyven különböző cégnél alkalmazott fizikai dolgozó egészségügyi adatait elemezték. Az eredményekből az derült ki, hogy azok a férfiak, akik nagy stressznek voltak kitéve és úgy érezték, hogy nincs kontrolljuk a munkájuk fölött, 74 százalékkal gyakrabban fáznak meg - ez azért lényeges, mert Nagy Britanniában a nátha az a betegség, amely miatt a legtöbbet mulasztanak a dolgozók. Érdekes, hogy nőknél nem volt kimutatható ugyanez az összefüggés. A szakemberek szerint ennek az az oka, hogy a férfiak hajlamosak túlbecsülni a tüneteiket, míg a nők inkább nem törődnek azokkal. Aki nehezen kezeli a stresszt, nagyobb eséllyel dohányzik, vagy táplálkozik egészségtelenül. "Azt érdemes leszűrni az eredményekből, hogy figyeljenek oda, ki hogy viseli a stresszt, és segítsenek azoknak, akinek kell." - mondta a kutatás vezetője.

Praktikák a stressz ellen

Nemcsak motiváltabban, hanem hatékonyabban is dolgoznak az alkalmazottak, ha bevonják őket a vállalatot érintő fontosabb döntések meghozatalába - állítja legfrissebb tanulmányában a bonni Institut der Zukunft. Abban a kísérletben, amelyet az összefüggés bebizonyítására dolgoztak ki, a teljesítmény 9 százalékkal emelkedett, miután az érintettek szavazhattak arról, melyik fizetési modellt alkalmazzák - írja a www.bildungsspiegel.de. A kísérletben részt vevő 180 jelentkező számítási feladatok megoldásával "kereshetett" pénzt. Három fős csoportokra osztották őket. A csoportok fele szavazati többséggel maga határozhatott arról, hogy a közösen megszerezett pénz egyenlő arányban osszák-e fel maguk között, vagy a teljesítmény arányában részesedjenek belőle a résztvevők. A másik résznek nem volt befolyása a bevétel elosztására. Az eredmény egyértelmű volt: ha a résztvevők az első részbe tartoztak, azaz szavazhattak, átlagban 7 százalékkal több feladatot oldottak meg, a helyesen megoldott feladatok száma pedig 9 százalékkal emelkedett. Ezt még az sem befolyásolta, melyik fizetési modellt választották a résztvevők. "Ez komoly érv a munkahelyi demokrácia mellett" - összegezte a kutatás vezetője.

Hasonló kijelentést tett a www.personneltoday.com portálon a Chartered Institute of Personnel Development, amely azt javasolja a munkaadóknak, figyeljenek oda arra, hogy az alkalmazottaik jól érezzék magukat a munkahelyükön. Különösen fontos lehet ez a jól teljesítő vezetők esetében, akiket nehéz lesz pótolni, és akik viszonylag könnyen el tudnak helyezkedni a versenytársaknál. Használhat, ha például a dolgozókat is bevonják az őket érintő átszervezések megtervezésébe és végrehajtásába.

Az angoloknak van egy másik módszerük is. Biciklizni jó - még a munkaadóknak is - írja a www.personneltoday.com. Azoknak a brit munkaadóknak a 89 százaléka, akik támogatják a kerékpáron munkába érkező kollégáikat, azt mondják, hogy e módon növelhető az elkötelezettségük, 98 százalék pedig a többieknek is szívesen ajánlja. Ennek a brit "Kerékpárral a munkába" szövetség felmérése szerint az is lehet az oka, hogy 97 százalékuk az egészséges életmódot is fontosnak tartja, és felismerte, hogy más pozitív hatásokkal is számolhat: a biciklis kíméli a környezetet, egészségesebb és hatékonyabban dolgozik a többieknél. Nagy Britanniában ráadásul adókedvezményt vehet igénybe az a cég, amely biciklit kölcsönöz munkavállalóinak, a munkavállalók pedig a juttatási csomag részeként élhetnek ezzel a lehetőséggel. Az akció az előbb említett, 44.500 munkavállaló megkérdezésével végzett felmérés szerint főleg az új kerékpárosok meggyőzésében volt eredményes: 70 százalék azoknak aránya, akik korábban nem így közlekedtek, de a munkahelyük ajánlatára meggondolták magukat.

Problémák a kreativitás és az oktatási rendszer körül

Valószínűleg túlbecsülik a kreativitást, mint a gazdaság motorját - áll a gelsenkirchnei főiskola (IAT) egyik, statisztikai adatok vizsgálatán alapuló tanulmányában. Az kétségtelen, hogy kulturális-kreatív ágazat a forgalomra és a foglalkoztatottak számára is pozitívan hatott az elmúlt években, és a növekedés nagy része a kreatívnak számító szoftver-ágazathoz köthető, de az összefüggés nem igazolható egyértelműen - írja a www.bildungsspiegel.de. A kulturális-kreatív ágazathoz azok a vállalatok tartoznak, amelyek kulturális, illetve kreatív javakat és szolgáltatásokat állítanak elő és adnak el, például a zeneipar, a könyvkiadás, a művészet, a televízió, az előadó-művészet, az építészet, a design, a sajtó, a reklám és a szoftver- illetve játékipar. 2009-ben szűk egymillió ember dolgozott ebben az ágazatban Németországban, legtöbben a szoftveres cégeknél. A kultúra és a kreativitás a helyi politika számára sem lehet mellékes, még ha ez a legtöbb esetben nem is generál növekedést. A nem teljesen versenyképes régióknak mégis érdemes kapcsolatot kapcsolatot keresni az "értékteremtőkkel", mert e módon javíthatják lakóik életminőségét.

"Ausztria nem ülhet a babérjain." - ez a mottója annak a kampánynak, amely azt akarja elérni, hogy népszavazást írjanak ki az oktatási rendszer megreformálásáról. A kezdeményezés, amelynek vezetője a korábbi kancellárhelyettes és pénzügyminiszter Hannes Androsch, 12 pontban követeli a képzési rendszer radikális átalakítását az óvodától a felnőttképzésig. Fontosnak tartják a képzés színvonalának a lehető leggyorsabb növelését, és a képzési rendszer átalakítását úgy, hogy fair, hatékony és a világra nyitott rendszer jöjjön létre, amely mindenkinek egyenlő esélyeket biztosít. A népszavazásnak a kezdeményezés képviselői szerint pártok fölött állónak és széleskörűnek kell lennie, és a lehető legszélesebb konszenzuson kell nyugodnia.

Generáció text

Az USA-ban is komoly aggodalmat okoz, hogy milyen az a generáció, amely most kerül a munkaerőpiacra - írja az shrm.org. "Chatelnek, tweetelnek, 140 karakterben fejtik ki a véleményüket, és őrületbe kergetik a felvételiztetőket" - mondják róluk, és gyakran azt is hozzáteszik, hogy nárcisztikusak, és hiányoznak egyes képességeik, amelyek pedig elengedhetetlenek ahhoz, hogy versenyképesek legyenek - rossz például a helyesírásuk, és a hivatalos szövegekben is az sms-ekben megszokott rövidítéseket használják. Egy 400 amerikai HR vezető véleményét összegző tanulmányból az derült ki, hogy 38,2 százalékuk szerint a frissen végzetteknek kevesebb mint a fele mutatott elegendő professzionalizmust a munkahelyén. Közel ötödük azt állította, hogy a fiatalok professzionalizmusa csökkent, és csak 15 százalékuk gondolta, hogy nőtt. Ez még annak ellenére is így van, hogy induláskor sok kedvező lehetőséget kapnak, egyesek szerint többet is, mint amennyit megérdemelnének. Mások viszont éppen azt mondják, hogy egy nagyon is potens generáció kerül a munkaerőpiacra, amelynek tagjai már az iskolában önállóan és csoportban is készítenek például üzleti tervet és stratégiai analízist, és nagyon járatosak a technikai újdonságokban, úgyhogy a munkaadók biztos megkapják, amit szeretnének.

Egyes ágazatokban gyorsan terjed a rugalmas foglalkoztatás, a Caterpillar például tavaly megduplázta e módon foglalkoztatott alkalmazottai számát - írja a workforce.com. Ebbe a kategóriába tartoznak a munkaerő-kölcsönzőből odaküldött dolgozók, a részmunkaidősök és a rugalmas munkaidőben dolgozók. Az amerikai székhelyű, nehézgépeket gyártó cég tavaly 11.046 rugalmasan foglalkoztatott alkalmazottat vett fel, így munkatársai száma 22.066-ra nőtt. A Caterpillar teljes munkaidőben foglalkoztatott emberei számát is növelte tavaly: 11,4 százalékos volt a bővülés. A cég bevétele 42,6 milliárd dollár volt.

Az öngondoskodás problémái

Az amerikai cégek számára a tavalyi év legnagyobb kihívása az volt, hogyan kommunikálják a dolgozóiknak, mi változott az egészségügyi reform miatt, és maguk is végrehajtsák a szükséges változásokat az adminisztrációban. A Towers Watson & Co tanácsadó cég felmérése szerint viszonylag jól megoldották a törvény bevezetésének első fázisával kapcsolatos feladatokat - írja a www.workforce.com. Az új törvény teljes egészségbiztosítást kínál a dolgozók gyerekeinek 26 éves korig, és 100 százalékban fedezi a betegségek megelőzését célzó aktivitásokat. A tanulmány másik következtetése az volt, hogy a cégek kihasználták a kommunikációra a technológia nyújtotta lehetőségeket: 84 százalék e-mailen is kommunikált - 2009-ben 76 százalék volt ugyanez az arány -, 33 százalék pedig - tavaly 27 százalék - a web alapú videókat és az online chatelést is bevetette. A közösségi média - blogok, wikik - használata egyelőre mindössze 4 százalékos, de az egy évvel korábbihoz képest ez is duplázódást jelent. Ugyanakkor a hagyományos formák is megmaradtak: a személyes beszélgetések aránya az egy évvel korábbi 53 százalékról 60 százalékra emelkedett. A cégek 73 százaléka küldött nyomtatott anyagokat a dolgozók otthoni címére, és a vállalatok 46 százaléka még nagyobb erőfeszítéseket szándékozik tenni a következő 12 hónapban.

A másik - az előző témával összefüggő - nagy feladat az USA-ban az öngondoskodás megszervezése. Nem teljesen megnyugtató az ezzel kapcsolatban kirajzolódó kép: az Aon Hewitt-nek a www.workforce.com portálon publikált, 210 közepes és nagy vállalat megkérdezése alapján készült tanulmánya szerint a HR vezetőknek mindössze 38 százaléka gondolja úgy, hogy az alkalmazottak felelősen gondolkoznak pénzügyi jövőjükről, ami kevesebb, mint az egy évvel ezelőtti 43 százalék volt. Arról, hogy az alkalmazottak megfelelően gondoskodtak a nyugdíjukról, csak a HR vezetők fele van meggyőződve. Ezért arra is van példa, hogy a cégek maguk promotálják a - felelősségteljes befektetést a jövőbe-. Többek között arra - a tanulmány szerint is gyakori - hibára is felhívják a figyelmüket, hogy ne legyen egysíkú az a portfolió, amelybe nyugdíjra szánt megtakarításaikat fektetik, mert így feleslegesen nagy kockázatot vállalnak.