Az Y-generáció magasabb fizetést akar

A Deloitte által "Első lépések a munkaerőpiacon címmel megjelentetett tanulmánya Közép-Európa 11 országában vizsgálta a diákok és frissdiplomások várakozásait. A felmérésben több mint 4000 közép-európai fiatal vett részt, közel 890 fő, 18 és 26 év közötti magyar válaszadó véleményét elemezték. A felmérésben résztvevő magyar diákokra általában igaz, hogy vonzónak tartják a multinacionális vállalatokat, de sokan nem reálisan mérik fel saját munkaerő-piaci lehetőségeiket.

Gion Gábor, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója szerint a felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a megkérdezett diákok és frissdiplomások szerint az egyetemeknek szerte a régióban jobban fel kellene készíteniük őket a munka világára és a munkakeresés folyamatára.

A felmérés másik tapasztalata szerint a frissdiplomások fizetési igényei sokszor jóval magasabbak a reáisnál. Ennek az az oka, hogy a vezető közép-európai egyetemeken tanuló diákok és az onnan kikerült frissdiplomások közül sokan sorolják magukat előbbre kortársaiknál, akikkel a munkahelyekért versenyeznek. Mindez azt jelzi, hogy a tehetséges diákok sokszor nincsenek tisztában valós elhelyezkedési esélyeikkel. Gion Gábor szerint a felmérés magyar résztvevői átlagosan kb. 170 000 forintnak megfelelő nettó összegre számítanak induló fizetésként (a nők átlagosan kb. 160 000 forintos, a férfiak kb. 188 000 forintos fizetést remélnek). A megkérdezettek 20,7 százaléka számít mintegy 217 000 forintnál magasabb fizetésre, ami másfélszer annyi, mint a 2012-as nettó magyar átlagbér (kb. 146 000 Ft).

A diákok számára kiemelten fontos, hogy leendő munkahelyük támogassa folyamatos képzésüket és fejlődésüket. Magyarországon a magas fizetés (44 százalék), valamint a szakmai fejlődés lehetősége (24 százalék) a két legfontosabb szempont az első munkahely megválasztása során. Ezt követi az érdekes és változatos projektek (15,7 százalék) megléte, a munka és a magánélet egyensúlya (14,5 százalék), valamint a vonzó juttatások (14,5 százalék).

A kutatás arra is választ keresett, hogy hol keresnek munkát a fiatalok: az internet vezető szerepe egyértelmű ezen a téren. A megkérdezettek nagy része látogatja rendszeresen az állásportálokat és a munkáltatók weboldalait - ezt a csatornát elsősorban a mesterképzésen tanuló diákok részesítik előnyben. A hallgatók a diákszervezeteken keresztül is tájékozódnak a lehetőségekről, az egyetemeken működő karrierirodák azonban az általános vélekedés szerint nem kínálnak elegendő álláslehetőséget.

A multik is nészerűek a fiatalok körében: a hazai válaszadók több mint fele (53,3 százaléka) jelentkezett multinacionális vállalatokhoz, 25,4 százalékuk pedig hazai kis- és középvállalkozásokat, illetve nagyvállalatokat választott. A diákok közel kétharmada a megelőző hat hónapban legalább egy, de legfeljebb öt céghez adta be jelentkezését, míg csupán 7,6 százalékuk küldte el önéletrajzát több mint 15 céghez.



Gion Gábor rámutatott: Ez a hozzáállás a multinacionális nagyvállalatok számára megkönnyítheti a munkaerőhiány okozta probléma megoldását, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a térségben bizonyos területek elszívják a tehetséges munkaerőt a helyi munkaerőpiacokról. A multinacionális nagyvállalatok vonzó lehetőséget jelentenek a frissdiplomások számára, köszönhetően annak, hogy ezeknél a cégeknél egy olyan, közös értékekkel bíró globális csapatnak lehetnek tagjai, amely számos országban jelen van, és így sok különböző nemzetiségű munkavállalót tömörít. Minél előrébb jutnak a fiatalok a karrierlétrán, annál gyakrabban kerülhetnek kapcsolatba külföldi kollégákkal, és ezzel párhuzamosan több nemzetközi projektben vehetnek részt.