Borult a lisszaboni stratégia

Bár az egyes tagországok fontos reformokat hajtottak végre az elmúlt években, amelyekkel növelték a munkaerő-piac ellenálló képességét, a 2000-2010-es időszakot átfogó uniós jelentés jobbára a kudarcokról fog szólni. A lisszaboni stratégiában megfogalmazott célokat ugyanis - versenyképesség, innovatív gazdaság, 70 százalékos általános foglalkoztatási ráta - csak többé-kevésbé sikerült megvalósítania az Európai Uniónak. A stratégiától sokan azt remélték, hogy a reformok ösztönzésével csökkenteni fogja a tagországok közötti fejlettségbeli különbségeket, ehelyett azonban tovább nőtt a szakadék a legdinamikusabban fejlődő gazdaságok és a hátul kullogók között. Most pedig a globális válság írja át az unió gazdasági térképét, az idei első félévben Európa-szerte 3,5 millió munkahely szűnhet meg, a deficit pedig jövőre elérheti a GDP 4,8 százalékát.

Válságspirál - fel kell állítani a vészforgatókönyveket

Tóth András, az MTA Politikai Tudományok Intézetének főmunkatársa előadásában rámutatott: mély és hosszan tartó válságra kell számítani, aminek következtében regionálisan teljesen át fog rendeződni Európa, ezzel együtt pedig hatalmas munkanélküliség várható. Az 1929-1933 közötti világválsághoz hasonlóan elindul egy deindusztriális folyamat, vagyis egyes iparágak teljesen eltűnhetnek. A bankok és az államok összeomlását követően az európai vállalatok is csődközeli állapotba fognak kerülni. Elveszíthetik állásukat a magasan képzett, "elit" dolgozók is és az egyetemekről frissen kikerült fiatalok sem tudnak majd elhelyezkedni, azaz különböző válsággócok fognak kialakulni, amit tetéz, hogy a pénzügyi és gazdasági recesszió politikai krízishez vezethet. Nagy kérdés, vajon egy erősödő vagy egyre gyengülő Európai Unió előtt állunk-e - tette fel a kérdést Tóth András, aki szerint a magyar EU elnökségnek elkerülhetetlen lesz szembenéznie a súlyos következményekkel, így már most el kellene kezdeni a vészforgatókönyvek felállítását.

Leszakadó régiók, tömeges elszegényedés

Ha a magyarországi állapotokat tekintjük, akkor válságtervre igencsak szükség van. A foglalkoztatás szintje ugyanis a recesszió előtt is stagnált, ráadásul az unióban a legalacsonyabb szinten. Tavaly 57,3 százalékos volt a foglalkoztatottsági ráta, ami azt jelenti, hogy az aktív munkaképes korú lakosság alig több mint a fele dolgozott - vázolta a hazai viszonyokat Bernáth Ildikó, a Fidesz szakpolitikusa. Különösen hátrányos a nők, a negyven év felettiek helyzete, minden ötödik pályakezdő munkanélküli, és nagy arányban vannak a tartós álláskeresők is, vagyis akik több mint egy éve nem tudnak munkába állni. Tavaly ősz óta egymást követik a gyárbezárások, eddig a legfrissebb hírek szerint harminc ezren kerültek utcára. A KSH adatai szerint a tavaly november és január közötti időszakban 8,4 százalékra szökött fel a munkanélküliségi ráta, ami azt jelenti, hogy 351 ezren nem dolgoztak. Külön probléma, hogy óriási különbségek vannak az egyes régiók között a gazdasági fejlettség szempontjából. Van olyan térség, ahol húsz év óta nem történt semmilyen beruházás, ezek a települések vagy stagnálnak, vagy teljesen leépülnek - világított rá Laki László, az MTA Politikai Tudományok Intézetének főmunkatársa. Ezekben a régiókban vagy munkanélküliek, vagy inaktívak élnek, akiknek alacsony iskolai végzettségük miatt derogálódott a munkakultúrájuk, megélhetésüket csak segélyekből, járadékokból, alkalmi munkákból tudják fedezni, és alkalmatlanok arra, hogy visszakerüljenek a munkapiacra. Az itt élő fiatalok nem kapnak elég indíttatást a családjuk részéről sem, de az oktatás sem készíti fel őket arra, hogy egy kicsit is igényesebb munkaerő-piacra be tudjanak lépni. A válságban pedig elsősorban azokat a munkahelyeket fogják megmenteni, ahol a képzett munkavállalók dolgoznak, ezekkel a képzetlen rétegekkel már senki nem foglalkozik - mutatott rá Laki László.

Filó Pál, az MSZP politikusa ugyanakkor hangsúlyozta: a magyar EU-elnökség törekedni fog arra, hogy a válság következtében kialakult társadalmi egyenlőtlenségek csökkenjenek. Hozzátette: a foglalkoztatási stratégiának két dologra kell irányulnia: egyrészt kezelni kell a munkanélküliséget, segíteni kell az álláspiacról kiszorultakat, csökkenteni az inaktívak számát, másfelől új, fenntartható munkahelyeket kell létrehozni. Mint elhangzott, kiemelten szeretnének foglalkozni a gyermekszegénységgel, a fogyatékkal élők munkapiaci esélyeivel, a romák helyzetével, továbbá csökkenteni kívánják a bérkülönbségeket, megoldást szeretnének találni a munka-magánélet összehangolásához, illetve egyéb intézkedésekre lesz szükség az európai társadalom elöregedésével kapcsolatban. A magyar elnökség egyik legfontosabb feladata valószínűleg a 2013-2020 költségvetésének előkészítése, a központi vezérmotívum pedig a tudomány, a kutatás-fejlesztés lesz.

Versenyképesség - tudásalapú gazdaság

A környezetvédelem, szuburbanizáció, fenntartható fejlődés, életminőség javítása - olyan kihívások, amelyekhez elengedhetetlen az emberi erőforrás fejlesztése, a tudásbefogadó társadalom. Egy ország versenyképességét az határozza meg, hogy milyen gyorsan tud reagálni a változásokra. Minél szegényebb egy régió, annál alacsonyabb a tudásszintje és annál nagyobbak a szociális feszültségek - fogalmazott Lippényi Tivadar. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese szerint a kutatás-fejlesztés és innováció humánerőforrásának képzése érdekében növelni kell a természettudományi, műszaki diplomások arányát, erősíteni kell a vállalati képzéseket és vonzóvá kell tenni a kutatói pályát a fiatalok számára.

Hasonlóan vélekedett Magyar Bálint volt oktatási miniszter is. Mint mondta, a felsőoktatási reform egyik célja, hogy a fiatalok ne csupán a problémamegoldás, hanem az új tudás megszerzése és a folyamatos változás képességét is elsajátítsák, hogy az egyetemről kikerülve korszerű tudással rendelkezzenek. Hangsúlyozta: az egyetemeknek a tudásalapú gazdaság meghatározó intézményeivé kell válniuk. A politikus ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha nem változnak a felsőoktatásban tanítók és a kutatók javadalmazási körülményei, a tudomány szakemberei külföldön fogják kamatoztatni tehetségüket. Az Európai Innováció és Technológiai Intézet egyebek mellett ezért tudás-innovációs központokat kíván létrehozni, hogy a kutatók és az egyetemek szorosabban együtt tudjanak működni a gazdasági szférával.