Szilágyi Katalin Szerző: Szilágyi Katalin Megjelent: 7 éve

Civilek mentik meg a munkanélkülieket

A munkaügyi központokhoz képest sokkal jobb teljesítménnyel dolgoznak a civil szervezetek, az állam mégsem biztosít folyamatos finanszírozási lehetőségeket a működésükhöz. A pályázati rendszer kiszámíthatatlan és nincs a civil szférát támogató együttműködési kultúra.

images

A rendszerváltás után megerősödött a civil szektor hazánkban, jelenleg 60 ezer civil szervezet, alapítvány és egyesület működik. A non-profit szervezetek általában olyan területeken tevékenykednek, ahol a piaci mechanizmusok csak korlátozottan érvényesülnek - ilyen például a munkaerőpiac. Mivel a munkaügyi központok belső kapacitásai nem elegendőek az igények kielégítésére, az álláspiaci szolgáltatások egy részét a civil szervezetek nyújtják, és úgy tűnik nem is eredménytelenül. A tapasztalatok azt mutatják, hogy képesek a munkanélküliek számára személyre szabott, rugalmas és intenzív szakmai segítséget nyújtani, ezért a kormány azt tervezi, hogy ezeket a civil szolgáltatásokat, programokat beépíti az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) uniós támogatással megvalósuló programjaiba.

Az ÁFSZ egyébként 322 szolgáltatást nyújtó non-profit szervezettel állt kapcsolatban 2008-ban és tavaly a kormány 7-7,5 milliárd forinttal támogatta a Nemzeti Civil Alapprogramot. Hogy ez mennyire elég, jól jelzi, hogy a kiírásokra 13.888 internetes és 4.100 papír alapú pályázat érkezett be és míg a pályázati forrás mintegy 7 milliárd forint volt, a pályázók által igényelt összeg a rendelkezésre álló forrás csaknem négyszerese, vagyis mintegy 27 milliárd forintot tett ki.
A non-profit szervezetek közvetítenek az állam és polgárai, valamint a gazdasági hatalom és állampolgárok között, s ez által igen fontos szerepet töltenek be a társadalom életében:
- "eszközül" szolgálnak a különféle komplex társadalmi szükségletek kifejezéséhez és aktív kezeléséhez
- az embereket arra ösztönzik, hogy a társadalmi élet minden területén állampolgárokként viselkedjenek, ne hajoljanak meg az államhatalom előtt, ne hagyatkozzanak annak jóindulatára
- védelmezik és erősítik a pluralizmust és a társadalmi sokszínűséget, így a kulturális, etnikai, vallási, nyelvi (és egyéb) identitástudatot is
- függetlenebb és rugalmasabb szolgáltatásaik alternatívát kínálnak a központi állami ellátással szemben.
- létrehozzák azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével a kormány, az államhatalom képviselői közösség által ellenőrizhetők és felelősségre vonhatók.


Nincs a civil szférának presztízse

Keveházi Katalin, a Jól-Lét Alapítvány elnöke szerint ez is mutatja, mennyire forráshiányosak a civil szervezetek, nincsenek folyamatos finanszírozási lehetőségek, miközben közfeladatokat vállalnak át és a hátrányos helyzetűeket a gyakorlatban segítik. Nem csoda, ha nagy a fluktuáció a civil szférában, nem tudják megtartani a szakembereket és nehezen tudják fenntartani a professzionális szolgáltatásaikat. - A civileknek nincs meg a szakmai presztízse, hiányzik itthon a civilekkel való együttműködés kultúrája. Vagyis a non-profit szervezetek "kuncsorognak", a szponzorok "jótékonykodnak", de ritkán annak alapján, hogy mely társadalmi problémákat tartják fontosnak, a döntések inkább "spontán", kapcsolatokon alapulnak - festi le a hazai helyzetet a szakember.

A civil szervezetek többségének tehát bizonytalan a finanszírozása, így nehéz valódi eredményeket elérniük, és erős lobbit sem tudnak kifejteni, mivel a kormányzat nem tekinti őket partnernek. Bár a társadalmi egyeztetés során kötelező kikérni a szakmai szervezetek javaslatait, véleményét, a fogyatékkal élőket támogató Salva Vita Alapítvány gyakorlatában még nem volt példa arra, hogy a javaslataikat (melyek többször egybevágtak a szakma egyéb, magas szintű képviselőinek véleményével) érdemben figyelembe vették volna.

Pedig a nonprofit szféra a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásának bővítésében hiánypótló szerepet lát el: olyan szolgáltatásokat nyújt, melyet az állami foglalkoztatási rendszer nem tud felvállalni, többek között, mert speciális szakértelmet és az állami szolgáltató rendszernél rugalmasabb működést követel. Az 1993-tól működő Salva Vita például, amely értelmi sérült emberek munkába segítésével foglakozik, számos eredményt tudhat maga mögött. 1996-ban dolgozták ki a Munkahelyi gyakorlat programot, amelyet jelenleg az ország 21 településének speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolája, működtet sikeresen, s már 13 éve működik értelmi sérült fiatalok munkára felkészítő iskolai programjaként, országszerte pedig több mint 150 munkáltató működik együtt velük. Az iskolai program adaptációját felnőtt korú, inaktív értelmi sérült álláskeresők számára számos civil szervezet, fogyatékos emberek nappali intézménye és néhány fogyatékos embereket ellátó bentlakásos intézmény vezette be.

Több pozitívumról tud beszámolni a Jól-Lét Alapítvány, amelynek kezdeményezéseit, szakértői tevékenységét többször is figyelembe vették. Például meghallgatták véleményüket a közszférában bevezetett részmunkaidős foglalkoztatási kötelezettség bevezetése kapcsán, javaslatokat dolgoztak ki a GYES lerövidítésében szerepet játszó feltételrendszer kialakításával kapcsolatban, részt vettek a Családbarát Munkahely Díj átalakításában. A munkaügyi minisztérium Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőtlenségek Osztályának több civil szakértői munkacsoportjában is közreműködnek és aktív tagjai a Népesedési Kerekasztal munkájának is. Mint Keveházi Katalin elmondta, idén minél több cégnél szeretnék meghonosítani a Proaktív GYES-menedzsment programot, amelyet egy tanácsadó céggel közösen dolgoztak a tavalyi Anyabarát vállalati gyakorlatok kutatás eredményeit is felhasználva, azoknak a vállalatoknak segítve ezzel, amelyeknél a kisgyermekesek visszavételére nincs kialakult gyakorlat.

Nem lehet a pályázatokra alapozni

Még ha itt-ott sikerül is lobbizni valamelyik ügy érdekében, az állam továbbra sem változtat a pályázati rendszeren, ami évek óta nehezíti a civilek működését. Vannak ugyan lehetőségek, de ezekkel nem igazán elégedettek a civilek. Az egyik legfőbb gondjuk, hogy tervezhetetlen, mire lehet pályázni, hogy nyer-e egy pályázat, és ha igen, mennyit. Ráadásul nagy részükre jellemző, hogy nincs mögöttük valódi koncepció, illetve hosszú távú terv. Mint Végh Katalin, a Salva Vita Alapítvány ügyvezetője elmondta, nagyon kevés olyan pályázat van, ami már meglévő, bevált szolgáltatások működtetését finanszírozná, és óriási a pályázatok adminisztrációs terhe, a helyzet e téren egyre rosszabb.

A másik probléma, amit a pályázatokkal kapcsolatban megfogalmaznak a civilek, hogy a kiírások jó része szakmailag hibás, túl bonyolult, az elnyert források felhasználása rendkívül kötött és nehezíti a rugalmas működést. A pályázati feltételek sokszor nem életszerűek, valós költségek kimaradnak. A pályáztatók egyoldalúan, ad hoc módon változtatják a feltételeket, miközben a pályázók irányában sokszor még minimális rugalmasságot sem biztosítanak.

Maróthy Márta, a Hajléktalanokért Közalapítvány munkatársa úgy véli, a pályázatok sokszor nem tudnak olyan elemeket támogatni, amelyekkel a hátrányos helyzetű csoportoknak valóban esélyük lenne a munkaerőpiacon elhelyezkedni. A hajléktalan foglalkoztatásban például nem támogathatóak a munkába állást segítő eszközök, így a munkaruha, a külső megjelenéshez szükséges "kellékek". Mint Maróthy Márta elmondta, sikerre tudták azonban vinni azt a javaslatukat, amely alapján a már munkába állt hajléktalan emberek képzése is támogathatóvá vált. Az alapítvány az országos háttérprogramokban vesz részt, egyik legújabb programjuk az "Örökbe fogadjuk az aluljárót", amelynek során a hajléktalanok takarítanak, erre a szociális minisztériumtól kaptak dotációt. A szakember úgy véli, a hazai jogi szabályozást kellene rugalmasabbá tenniük a pályázat kezelőknek, hogy az uniós forrásokat könnyebben fel lehessen használni, szerinte előnyben kellene részesíteni azokat a cégeket, amelyek hátrányos csoportokat foglalkoztatnak, számukra védett piacot kellene teremetni.

Visszakövetelhetők a pályázati pénzek

Ez azonban még várat magára, mert mint Keveházi Katalin mondja, maguk a civilek is védtelenek az állammal szemben. A hatóság ugyanis - teszi hozzá - rendre nem tartja be a saját kötelezettségeit, utólagosan kér számon olyan mintaprojektként propagált pályázati programokkal kapcsolatban a projektek zárása után feltárt szabálytalanságnak kikiáltott pénzügyi történéseket, amelyek előálltában maga is közreműködött. - Így hiába valósít meg egy civil sikeres pályázati programot, ha az arra fordított összegek visszakövetelhetők - mutatott rá a Jól-Lét Alapítvány elnöke, aki szerint probléma az is, hogy a sikeres projektek egyszeriek, és a zárásuk után ahelyett, hogy a tapasztalatokat felhasználva új forrásokat nyitnának meg, a csapatokat szét kell kergetni, mert nincs pénz a fenntartásra, így a felhalmozódott szaktudás elveszik.

Ráadásul nem átlátható a Munkaerő-piaci Alap felhasználása sem. A munkaerő-piaci programok során a munkaügyi központokhoz képest sokkal jobb teljesítménnyel dolgozó civilek anyagi forrása töredéke a munkaügyi központokéhoz képest, mégis késik az évek óta beígért szolgáltatás-kiszerződés - emelte ki Keveházi Katalin, aki sajnálatosnak tartja azt is, hogy női programokra évek óta nem írnak ki pályázatokat.

Minősítési rendszer a tisztességes szervezetek érdekében

Rombolja az alapítványok ügyét, hogy sok az ügyeskedő civil szervezet, egyre több magánvállalat hoz létre non-profit szervezetet, hogy pályázati forrásokhoz jusson, de hiányzik az összefogás is a szakmában. A Salva Vita Alapítvány igazgatója szerint azonban azok a szervezetek tudnak csak talpon maradni, amelyek szakértelemmel, tapasztalattal rendelkeznek és minőségi munkát végeznek. - Próbálunk összefogni, egységes minősítési rendszert kidolgozni, amely alapján a minősítést csak a tisztességesen működő civil szervezetek szerezhetik meg. Ez lesz a garancia arra, hogy a kapott forrásokat a céloknak megfelelően használják fel a szervezetek. Sajnos a minősítési rendszer kidolgozása elég problematikus, sok éve, egymással párhuzamos kezdeményezések próbálják megvalósítani, így még nem készült el - fogalmazott Végh Katalin.

Nehéz jó szakembereket találni

A civilek többnyire elkötelezett segítők, képesek a tényleges problémák komplex átlátására és rugalmas, innovatív megoldásokat kínálnak, de emellett a civil szféra foglalkoztat is. Nehéz azonban jó szakembereket szerezni és megtartani a civil szférában kínált fizetésekért - mondta Végh Katalin.

Hasonlóan látja Keveházi Katalin is, aki szerint az állam még nem ismerte fel a civilek munkáltatói szerepét, ezt tükrözi a pályázati rendszer. Pedig a Jól-Lét Alapítványál is többnyire érintettek dolgoznak, akik megerősödve, friss munkatapasztalattal, önbizalommal, jó munkakultúrával felvértezve a versenyszférában is megállnák a helyüket.
Follow hrportal_hu on Twitter

Karácsony Gergely alapjövedelmet és 150 ezer forintos minimálbért ígért

Az alapjövedelem bevezetése, 150 ezer forintos minimálbér, többkulcsos adórendszer és egy bérlakáshálózat kialakítása is szerepel a Párbeszéd Magyarországért választási programjában, amelyet a párt miniszterelnök-jelöltje ismertetett egy szerdai rendezvényen - írja az MTI.tovább..

További cikkek
A Brexittel megszűnhet az EU-munkavállalók szabad beáramlása is

A brit belügyminisztérium bevándorlásügyi államtitkára szerint a brit EU-tagság 2019 tavaszára várható megszűnésével véget ér a munkavállalók... Teljes cikk

Új vezetője van a Fornetti csoportnak

Balthas Klein a Fornetti Csoport új vezetője 2017 júniusától, aki korábban a svájci központú Aryztánál töltött be fontos szerepet - írja a Portfolio. Teljes cikk

Karácsony Gergely alapjövedelmet és 150 ezer forintos minimálbért ígért

Az alapjövedelem bevezetése, 150 ezer forintos minimálbér, többkulcsos adórendszer és egy bérlakáshálózat kialakítása is szerepel a Párbeszéd... Teljes cikk

A szellemi munka megelőzheti a demenciát

A Dél-Floridai Egyetem öregedéstudományi tanszékén végzett tanulmány szerint, akinek az átlagosnál összetettebb a munkája, annak kisebb az esélye... Teljes cikk

Családi pótlék segíti az iskolakezdést

2017-ben a szeptemberi családi pótlék, már augusztus végén megérkezik, így az iskolakezdés előtt kétszer kapnak majd támogatást a családok - írja a Pénzcentrum. Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár