Csak minden negyedik dolgozó kérné biztosan a Covid-oltást
Bizonytalanság és ellenállás jellemzi a munkavállalók oltáshoz való hozzáállását. A munkáltató nem kötelezheti, csak ösztönözheti a vakcina beadását. Januári adatok szerint mindössze a dolgozók negyede oltatna biztosan, 39% feltételekkel, míg 36% nem. A fizikai munkavállalóknál az arány még rosszabb, 47% nem oltakozna - derült ki egy friss kutatásból.
A beszélgetésben Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke, Pál Lajos, a Pál és Kozma Ügyvédi Iroda ügyvédje és Batiz András, az Impactworks alapító-tulajdonosa vett részt. Batiz András ismertette friss, reprezentatív kutatásuk adatait. Eszerint a megkérdezettek mindössze 25%-a oltatna biztosan, 39% bizonyos feltételek mellett, míg 36% nemmel válaszolt. A fizikai munkavállalók körében az egyértelmű nemek aránya még magasabb 47%, míg a szellemieknél ugyanez 15%.
Beadatna egy koronavírus elleni oltást?Szintén a kékgalléros válaszadók 47%-a gondolja úgy, hogy a munkáltatónak semmi köze nincs ahhoz, hogy a dolgozók hogyan állnak a védőoltáshoz. Esetükben így a többség azt is gondolja, hogy a munkahelytől nem elvárható, hogy az oltás beszerzésében részt vegyen, sem az, hogy ösztönözze a munkavállalókat a beadatására. A nem fizikai munkakörökben ez a vélekedés a dolgozók 37%-ára jellemző.

Az összes megkérdezett 33%-a érzi úgy, hogy megnyugtató lenne olyan helyen dolgozni, ahol mindenki be van oltva, 27% szerint semleges a kérdés, míg a 30%-ot egyáltalán nem zavarja az oltatlanság. Itt is van eltolódás az arányokban munkakörök szerint.

A leghatározottabb elutasítással pedig az a kérdés találkozott, amely azt feszegette, hogy a toborzásnál előkerüljön-e az oltás témája. Hogy a hirdetésben megjelenjen az oltottság mint feltétel, azt a válaszadók 57%-a elfogadhatatlannak tartja és mindössze 5% támogatná. Azt pedig, hogy az interjún szóba kerüljön, hogy mit gondol a jelentkező a vakcináról 69% elutasítja.

Vagyis látható, hogy az oltással kapcsolatos nem transzparens kommunikáció, az embereket elérő félinformációk jelentősen befolyásolják a védekezéssel kapcsolatos hozzáállást. Pál Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaadó jogi mozgástere jelenleg eléggé egyértelmű, hiszen nem kötelezhet olyan oltásra, amelynek az igénybevétele nem a munkavállalótól függ. Viszont alkalmazhat olyan munkaszervezési módszereket illetve egyéb ösztönzőket, amelyek abba az irányba hatnak, hogy a dolgozók minél nagyobb arányban oltassák be magukat, amint lehetséges.
Az ügyvéd azt is elmondta, hogy a jog szerint a munkáltatónak kötelessége az egészséges és biztonságos körülmények közötti foglalkoztatás biztosítása, így például akár kérheti a kollégáktól, hogy negatív teszttel jöjjenek dolgozni. Valamint a munkáltató felel az alkalmazott által okozott kárért is, így például ha megfertőz egy ügyfelet a dolgozó, akkor akár azért is (ennek bizonyítása persze már egy bonyolultabb kérdés). Ezért elméletileg, ha a feltételek adottak lesznek, vagyis rendelkezésre áll majd széles körben az oltás, akkor annak kötelező előírása is szóba jöhet.
Batiz András szerint kulcskérdés tudni, hogy mit is gondolnak az adott vállalat munkavállalói vagyis ismerni kell a véleményüket, mert ha ezeket ismerjük, akkor van lehetőség soft eszközökkel is ösztönözni, úgy hogy közben ne rombolja a cég a dolgozói elkötelezettséget. Ilyen eset például az, amikor a munkáltató egyértelműen példát mutat és mindent beletesz a védekezésbe. Rolek Ferenc említett egy meg nem nevezett magyar nagyvállalatot, amely a pandémia időszaka alatt rendszeresen szűrte a dolgozókat, egészségügyi segítséget biztosított és a betegségen átesettek körében a vérplazma adását is honorálja, ott ennek nyomán nyilván az ösztönzés kérdése is egyszerűbb.
A beszélgetésben egy globális bizalomfelmérés is szóba került, amely azt mérte, hogy szinte minden szektor bizalomvesztést szenvedett el az elmúlt időszakban, kivéve az üzleti szférát, amelyben 60% bízik, a saját munkáltatókra az arány még magasabb. Vagyis nagyon nem mindegy, hogy egy vállalat milyen módon demonstrálja, hogy mi fontos neki, ez ugyanis jelentősen befolyásolhatja a munkavállalói hozzáállást, elfogadást is az adott témához.
Nyitóképen: Batiz András, Pál Lajos, Rolek Ferenc és a moderátor: Semperger Attila a HR Festen
- 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
A türelem nem egyszerűen személyiségjegy vagy „jó nevelés” kérdése: a pszichológia szerint egy tanulható érzelemszabályozási képesség, amely... Teljes cikk
A „csendes órák” egyre jelentősebb szerepet játszanak a digitális zaj csökkentésében - derül ki egy friss felmérésből. Teljes cikk
Ha választanod kell a mozgás és az alvás között, a tudomány szerint a pihentető éjszaka a jobb befektetés. Egy friss, 28 millió napnyi adatot... Teljes cikk
- Kapaszkodjunk: Magyarország beelőzte a világátlagot vagyonosodásban 4 hónapja
- Mennyi kell a jó megélhetéshez? A legszegényebb magyarok döbbenetes választ adtak 4 hónapja
- Létszámnövelésre készülnek a magyar cégek - Itt várható a legnagyobb bővítés 5 hónapja
- Home office, új vezetői minták, érzékenyebb kommunikáció: így forgatta fel a covid a munka világát 5 hónapja
- Rekordszinten a cégvezetők elköteleződése a fenntarthatóság iránt 7 hónapja
- Jó fizetés vagy valami más? Ez a legfontosabb a magyar munkavállalóknak 9 hónapja
- Íme a hat legnagyobb ügyvezetői kihívás: a munkaerő az élen 10 hónapja
- 53 napot kell várni egy építőipari szakemberre - már "csak" a jó szakemberben van hiány 10 hónapja
- A magyar vállalatvezetők jóval optimistábbak globális társaiknál, de ettől nagyon tartanak 12 hónapja
- Az AI inkább növeli, mint csökkenti a dolgozói létszámot? Így látják a jövőt a világ vezérigazgatói 13 hónapja
- Ennyivel nőtt átlagosan idén az egy dolgozóra jutó cafeteria keret 1 éve
A tudás törvényei: a megértés kulcsa