Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 5 éve

Csapda az, ha csak a másikat akarjuk legyőzni - Mizsér Attila pályaváltásai

images

Egy fizikai sportban elért karrier hihetetlen magasságokba repít, de nagyon hamar „leejti” az embert. Vannak sportágak, ahol már 20 évesen a civil életbe való váltáson kell gondolkodni, de még a hosszabb kifutású sportkarrierek során is számolni kell azzal, hogy nehéz lesz az átállás a hétköznapi életre.

Mikor létformát cserél az ember

Mizsér Attila életében most vált másodszor pályát, és egyben életformát is. Az alkalmazotti létből megy át a vállalkozói világba. Ez is nagy lépés az ő életében, de az igazán komoly fordulópont az eggyel korábbi váltáshoz kapcsolódik.

Az élsportolók közül viszonylag kevesen választják azt az utat, hogy a sportban aktív idő alatt is tanuljanak, és ezzel is építsék a későbbi életpályájukat. Nagy ugyan a leterheltség, de sokan inkább azért nem tanulnak, mert – Mizsér Attila meglátása szerint- vagy nem túl vonzó számukra a tanulás, mint tevékenység, vagy azt a kötött életformát nehéz elfogadniuk, ami egy egyetem, vagy főiskola elvégzéséhez szükséges. „ A versenysport egy hektikus, kötetlen életet nyújt.”- állítja az egykori olimpiai bajnok.

Neki - bár élvezte a sportot -, de mivel szabályozottabb, szabálykövetőbb személyiségtípusba tartozik, akinek ráadásul szenvedélye volt a tanulás, nem esett nehezére a sport mellett a felsőfokú tanulmányok elvégzése. Ezen kívül a második olimpiája után, 1992-ben már pontosan tudta azt is, hogy a számára a ”mások által is normálisnak tartott” családi élet a legfontosabb érték. Ezt pedig az élsport mellett nehéz folytatni. Az eredményei, és a végzettsége miatt maradhatott volna a sport vonzáskörében, de az edzőknek, sportmenedzsereknek szinte ugyanolyan életformát kell élniük, mint a versenyzőknek. Nincs hétvége, és rengeteg az utazás.

Mivel akkor még csak három, de idővel már öt gyermek édesapjává vált, ezért nagyon fontos volt Mizsér Attila számára az, hogy olyan munkája legyen, ahol kiszámíthatóak a körülmények. Ahol van munkaidő, tervezhetőek a hétvégék. Az alkalmazotti lét „leszabályozottságára” vágyott a több évtizedes kuszaság után.

Irány a treasury!

Még a barcelonai olimpia után elkezdte keresni azt a területet, ahol az elvárásai teljesülhetnek. Gazdasági diplomát szerzett, és több nyelven is beszélt, de a bankos világhoz egy véletlen juttatta el. Egy szomszédja mesélt neki először arról, hogy a bankon belül milyen érdekes, pezsgő a treasury területe. „Ha az MNB elnöke dönt egy intézkedésről, akkor a treasury-seknek abban a pillanatban intézkedési terveket kell létrehozniuk. Ezért állandóan nagy fordulatszámon pörögtünk”- emlékszik vissza az első időszakra Mizsér Attila. Számára ez az izgalmas terület volt a legvonzóbb az összes banki lehetőség közül, sőt talán ez tűnt egyedül vonzónak. A tresury olyannyira „rászabott” területnek bizonyult, hogy végül közel 20 évig itt is maradt a szakember.

A munka során nemcsak a pörgős hétköznapi tevékenységek tetszettek meg neki, hanem a hétköznapok ritmusa is beváltotta a hozzáfűzött reményeit. „Élveztem az állásban levést”- idézi vissza a régi emlékeket Mizsér Attila. Az újdonságokat „szivacsként” szívta magába, és kifejezetten motiváló számára az, hogy olyan új élményekkel gazdagodott, mint a szabad hétvége. „Mentem át a Margit hídon, pénteken délután, és olyan szabadnak éreztem magam, mint még sohasem. Öttusázóként napi négy-öt edzésünk volt, majd hétvégén lovas-, vagy vívóversenyekre utaztunk. Most pedig azt érezhettem, hogy a munkám az irodában maradt, és a hétvégét a családommal tölthetem. Ez páratlan érzés volt!”

Azért, hogy a váltás még könnyebb legyen a sportoló számára, mindent fokozatosan hajtott végre. Először csak napi 6 órát dolgozott az „új életében”, és megmaradt sportlövőnek. Majd, 6-8 évvel később már teljesen el tudta engedni a sportolói világot, és onnantól kezdve – a családján kívül - csak a treasury-re koncentrált.

Hívás, felismerés, vonzás: út a tudás-átadás felé

Körülbelül 15 évvel ezelőtt kezdődött el Mizsér Attila újabb lassú, fokozatos pályaváltása. Mikor elkezdett workshopokat szervezni a banki ügyfeleknek a piaci folyamatokról, akkor már érezte, hogy ez lesz az a terület, amely nagyon erősen vonzó lehet a számára. Korábban a saját gyerekei tanításánál is érzete, hogy a tudás átadása egyszerűen, és ösztönösen jól működik nála. A felnőtteknél ez még új élményt jelentett a számára. Olyannyira sikeres lett ezen a téren is, hogy mikor lehetősége nyílt, és belső tréneri pozíciót hirdettek a banknál, ahol dolgozott, jelentkezett rá. Elvégezte a tanfolyamot, és az utolsó négy évében, részmunkaidőben trénerként dolgozott.

2014-re újabb fordulóponthoz ért Mizsér Attila élete. Amennyire vonzó volt a számára a kilencvenes évek elején a banki, pénzügyi világ, éppen annyira „hívta” a képzési, oktatási, tréneri hivatás. „Imádtam tréner, coach, mentor lenni, egész egyszerűen, szerettem ebben a szerepben létezni”- állítja. Ez az erős belső motiváció vitte végig előre a munkája során. Szinte mindegy volt a számára, mi a konkrét terület, amelyen tudás-átadóként dolgozhat, csak azt a „sok optimizmust”, ami benne „dübörgött”, átadhassa.

A válság hatására most a bankszakmában nehezebb létezni, mint máshol, de ettől még maradt volna Mizsér Attila a treasury-ben. Azonban olyan erősen „hívta az új szakma”, hogy szinte lehetetlen volt nem ezt a munkát végeznie, főállásban, kizárólagosan. Azonban most nem lehetett a bankszektoron belül ezt a vágyat megvalósítania, ezért nem maradt más lehetősége, mint az ismételt váltás. Elindította a vállalkozását, amelyben coachként, trénerként segít a hozzá fordulókon.

Az élsport és az üzleti élet metszéspontjain

A siker relatív, de ugyanakkor elég általános kifejezés. A sikeres működésnek azonban komoly feltételei vannak, amelyek- Mizsér Attila szerint- az üzleti életben és a sportban hasonlóak. Sportolóként még ösztönösen végezte azt a cselekvéssort, amely sikerre vitte, és amelyet később át tudott ültetni az üzleti életben való működésre is. Ezt a tudást osztja meg most a fejlesztő szakember.

A siker titka - Mizsér Attila, és az ő sportpályafutása alapján - nem csak a versenyzésben rejlik. Nem is a szerencsés körülményekben, vagy támogató környezetben, hanem nagyrészt a versenyző személyiségében. Senki sem hinné el, de ez a „rendszeres, következetes, fokozatos, tendenciózus gyakorláson múlik ”- állítja a szakember. Ezt a működésmódot „vitte át” a civil, üzleti életre is az olimpiai bajnok, és ott is működött.

„A sport azt az erőt mutatja meg, ahogy egy-egy cselekvés beépül az emberbe azáltal, hogy azt mindennap, és kitartóan gyakorolja. Ezt kell a megfelelő fejlesztési módszerekkel az üzlet világába is átemelni”- állítja a szakember. A sportoló azért jut fel a dobogó tetőfokára, mert minden nap gyakorol. Ugyanezt a működésmódot alkalmazta a bankszektorban is, a pályafutása elején Mizsér Attila. Azt tapasztalta, hogy ez a gyakorlat ott is működik, hiszen lehagyott olyanokat, akik már 5-8 évvel korábban elkezdték a munkát.

A helyzet legnagyobb csapdája is pont a verseny szituációjának a félreértelmezése kapcsán alakulhat ki. „Ha a másikat akarom csupán legyőzni, akkor nem a saját erőforrásaim optimális felhasználását figyelem. Először magunkból kell kihozni a maximumot, és utána meglátjuk, hogy ez mire elegendő. Csapatként pedig látni kell, hogy melyek az erősségeink, és hol vannak azok a fejlődési pontok, amelyeken keresztül elérhető a cél. A csapat céljait is segíti az egyéni maximum elérése, ezért erre folyamatosan kell törekednünk, ez az, amire ráhatásunk lehet”- foglalta össze az üzleti élettel analóg sportsiker eléréséhez szükséges teendőket a szakember.

Ennek van azonban még egy összetevője. Ez pedig az önismeret. Csak a megfelelő mértékű önismerettel bírók képesek például arra, hogy a maximális teljesítmény eléréséhez másodlagosnak ítélt konkurenciafigyelést-, és - harcot, illetve a többi, „elterelő gondolatot” megfelelően kizárják a fejükből.

Újraépített szociális kapcsolatok

A válság sok tekintetben rombolt. Az egyre növekvő, számokban kifejezett elvárások fenyegetőek, és az ezáltal keltett érzetek gátolják a kreatív problémamegoldást. A produktív teljesítményhez pedig sok esetben nem kell más, mint az a jó érzés, amelyet akkor érezhetünk, ha például úgy végezzük a dolgunkat, hogy közben kihoztuk magunkból a legtöbbet.

Mizsér Attila éppen ezért a válság-felfogások közül a veszély helyett inkább a lehetőségre koncentrál. A bukás fontos tanulási állomás, hiszen „ha nyerni akarunk, akkor tudomásul kell venni azt, hogy a játék része a vereség is. Egy sportoló sem lesz olimpiai bajnok, és egy vezető sem lesz csúcsvezető bukások nélkül. Ezen keresztül tanulhatom meg ugyanis azt, hogy tudok talpra állni, mi húz ki a csávából”- állítja.

Még az értékesítési területen végzett munkája során tapasztalta meg azt a jelenséget Mizsér Attila, hogy azok az ügyfélkapcsolatok mélyültek el igazán, ahol valamilyen vitás kérdést is megoldottak a közös munka során. „Ezt kell elfogadni ahhoz, hogy egy olyan, új világ alakulhasson ki 5-10 év múlva, ahol a magyar gazdasági szféra is jobb hangulatú, eredményesebbé válik”- vázolta fel a jövőre vonatkozó terveit az olimpiai bajnok.
  • 2019.11.21Transzformatív Team Coaching Lab A Transzformatív Team Coaching Lab alkalmat ad arra, hogy konkrét eseteken keresztül ismerkedj a módszertan erejével. Egy ügyféleset, amelyben a team coaching folyamat során transzformáltuk valódi kapcsolattá a csapatban élő projekciókat. Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Lehetőség vagy probléma? - attól függ, minek tekintjük a változást

A HR, ahogy a gazdasági környezet és a munkaerőpiac, folyamatos változásban van. Azt már nagyjából tudjuk, hogy a változás üteme folyamatosan... Teljes cikk

Vállalati és HR kultúraváltás

A digitális átalakulás gyakran szervezeti átalakulással is párosul, hiszen a folyamatok jelentős mértékben változnak, valamint nem egyszer éppen a... Teljes cikk

900 ezer magyar munkahelyet érint a mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia (MI) felforgató hatása várhatóan a 2030-as évektől jelentkezik majd Magyarországon: a következő 15 évben 900 ezer... Teljes cikk