Csöndben szorongunk a meetingeken

Robert Murphy San Francisco-i online marketing szakértőt egy üzleti találkozóra hívták meg, amelyen a főnökével és hat munkatársával vett részt. Korábban sok hasonló témájú meetingen vett részt, és most is, mint mindig, felkészülten érkezett. Vastag kötet jegyzettel jelent meg a konferenciateremben. És mivel járult hozzá a vitához? Az égvilágon semmivel.

A Virginia Tech Carilion Research kutatói magyarázatot adnak kutatásukban, hogy miért tűnik sok ember kevésbé intelligensnek, mint valójában, amikor csoportos megbeszélésen vesz részt. Ha úgy gondoljuk egy csoportban, hogy mások okosabbak, akkor hallgataggá válhatunk, átmenetileg elveszíthetjük a problémamegoldó képességünket, amit a kutatók úgy hívnak, hogy az IQ kifejezése - mondják a kutatók. A "begörcsölési" jelenség úgy tűnik, sokkal gyakoribb nőknél és a magasabb IQ-jú embereknél a kutatás szerint.

Túlélni a meetingeket

A kutatók funkcionális mágneses rezonancia képalkotót (fMRI) használtak, hogy tanulmányozzák, az agy hogyan dolgozza fel a társadalmi státusszal kapcsolatos információkat és hogy milyen az emberek elképzelése arról, hogy a státuszuk hogyan befolyásolja a kognitív teljesítményt. A felmérésben résztvevők standard intelligencia teszteket töltöttek ki, majd csoportokba osztották őket. Utána sorozat és térbeli problémákkal foglalkozó tesztkérdéseket kaptak. Közben fMRI vizsgálatokat végeztek rajtuk. Minden egyes kérdés után az alanyok láthatták, hogyan csoportosítják őket a csoporton belül és hogy ez jobb, rosszabb vagy ugyanolyan minősítést jelent a csoport többi tagjához képest. Ahogy meglátták, hogy a rangsorolás csökkent, pánikba estek és több kérdést helytelenül válaszoltak meg.

Olyan volt, mint a Survivor műsor - állította Read Montague, a kutatás vezetője. Hozzátette: voltak, akik végig stresszeltek és kikapcsoltak egész idő alatt, néhány ember viszont viszonylag gyorsan megszokta a helyzetet és elkezdte megoldani a kisebb problémákat. A kutatás szerint a 14 alacsonyan teljesítő közül 11 nő volt, és a 13 magasan teljesítő közül 10 férfi. Az alacsonyan teljesítők jobban rá voltak hangolva a csoport szociális dinamikájára, tudat alatt aggódtak a teljesítményük miatt és magukat úgy értékelték, hogy másokhoz viszonyították. A nők gyakran jobban figyelnek arra, hogy mások mit éreznek velük kapcsolatban vagy mit gondolnak róluk, és érzékenyebbek, ami valószínű evolúciós eredetű - hangsúlyozta Montague.

A magyarok szeretnek hallgatni

Magyarországon a munkavállalókra inkább jellemző a hallgatás -ami nem egyenlő az introvertáltsággal - mint az, hogy kiállnak a jogaikért - véli Szekeres Katalin, a Manpower marketing menedzsere. Hozzáteszi: ennek sok oka van, de nehéz azért általánosítani. Mint mondja, az, hogy valaki extro- vagy introvertált, személyiség jellemző, ami egy belső viszonyulás a világhoz. Szerinte ez inkább alkati kérdés, mint tanulás eredménye, de kétségtelen tény, hogy például az Egyesült Államokban az oktatási rendszer és a társadalom sajátosságai miatt az extrovertált viselkedést jobban elsajátítják az emberek. Ennek eredménye például az, hogy jobbak a kommunikációs képességek és jobbak az önérvényesítést igénylő helyzetekben. Ugyanakkor azok, akik szereztek tapasztalatot multinacionális környezetben, különösen fejlett szervezetekben, jobban kezelik az extrovertált viselkedést igénylő helyzeteket.

Villám Orsolya munka- és szervezetpszichológus szerint szintén nem lehet általánosítani, hiszen szakmacsoportonként, területenként eltérő, hogy intro- vagy inkább extrovertált személyekkel fogunk találkozni. De még a szakmacsoportok esetében is nehéz általánosítani, hogy például az informatikusok sokkal introvertáltabbak, az értékesítők viszont extrovertáltak, mert minden csoportban vannak ilyen és olyan emberek is.

Az extrovertáltakat is háttérbe szoríthatják

A két fő tényező, ami meghatározza, hogy miként viselkedünk egy csoportban: a személyiség és a pozíció - állítja Michael Woodward szervezeti pszichológus. Az, hogy csendben maradunk egy csoportban, nem jelenti feltétlenül azt, hogy szerények vagyunk, de az valószínű, hogy befelé fordulóak. Az introvertáltakra inkább az jellemző, hogy összefoglalják a gondolataikat, mielőtt beszélnek, és előadják azt egy csoportban, míg az extrovertáltak inkább hajlamosak rögtön kimondani, amit gondolnak és a beszéd közben dolgozzák fel az információkat. Ugyanakkor az extrovertáltakat is elnyomhatják egy csoportban. Murphy, az online marketing szakértő például általában magabiztos és beszédes egy csoport szituációban. "Ha kényelmesen érzem magam egy bizonyos szituációban, nem tudom befogni a szám" - mondta.

Ez változik, ha a főnök jelen van, vagy úgy érzi, hogy mások sikeresebbek nála. Visszaidézi, milyen zavart volt, amikor egyszer együtt vacsorázott a feleségével és a doktorátust szerzett volt iskolatársával. Ebben a helyzetben, mint állította, elkezdi túlgondolni a dolgokat, és az agya leblokkol, mint egy lefagyott számítógép. "Azon gondolkodom, mi az, amit nem szabad mondanom bizonyos helyzetekben, miközben azon is agyalok, hogy mégis mit mondjak."

Hogyan segíthetünk magunkon?

Sokan vannak, akik úgy érzik, hirtelen pánikba esnek, ha sok ember előtt kell megszólalniuk. Úgy érzik, a torkuk a szívükben dobog, kiszárad a szájuk. Ez természetes és önmagában még nem jelent rosszat - emelte ki Szekeres Katalin. Ha azonban valakinek a munkája olyan, hogy rendszeresen kell kiállnia emberek elé, és rendszeresen kell szerepelnie, akkor érdemes részt vennie prezentációs tréningeken, ezeket a helyzeteket ugyanis meg lehet tanulni kezelni. Ha valaki izgulós típus, akkor az is marad, ők viszont nem is igazán kerülnek olyan helyzetbe, hogy szerepelniük kelljen. Ilyen alkatból ritkán lesz vezető, mert nem is keresi és vállalja az ilyen helyzeteket. De ha valaki alkalmas például vezetőnek, és el is éri azt a szintet, de egy kicsit izgulós, azon lehet segíteni. A legtöbbször azzal győzhetjük le a félelmet, ha eljátsszuk magunk előtt azt a jelenetet, amit majd át kell élnünk.

Több szempontból is fontos, hogy valaki foglalkozzon képességei fejlesztésével, ha ilyen típus: egyrészt azért, hogy felkészültebbnek, magabiztosabbnak érezze magát és ne kerüljön bele kínos szituációkba. Másrészt azért, hogy megtanulja megfelelően, választékosan, érvekkel alátámasztva kifejteni a gondolatait, hogy azt a hallgatóság is úgy értelmezze, ahogyan azt ő szeretné. Igen gyakoriak a félrekommunikálások, az unalmas prezentációk, az ebből adódó nem figyelés, és elsiklás a fontos információk felett - hangsúlyozta Villám Orsolya. Ez a képesség rengeteg gyakorlással fejleszthető. Egy introvertáltabb, kevésbé dinamikus, szorongó típusú személy is megtanulhat jól prezentálni, de azt sosem fogja élvezni úgy, mint egy exhibicionista személy. Készségeket és kompetenciákat lehet fejleszteni, de az embert sosem cél megváltoztatni. A gyakorlás mellett a visszajelzések, szituációkba helyezés, tréningek jelentenek segítséget.

Aki fejlődést szeretne elérni ezen a területen, az kereshet mentort a cégen belül, fordulhat külső tanácsadóhoz, coach-hoz, tréningcégekhez, kereshet retorika trénert, aki kifejezetten a beszédtechnikát tanítja, illetve a lámpaláz kezelését, valamint a családot is be lehet vonni ebbe. Rengeteg jó szakirodalom is született a témában, de ezek inkább elméletben segítik azt, hogy valaki ne blokkoljon le egy meetingen vagy prezentáción, emellett elengedhetetlen a gyakorlás.