Digitális analfabétákat segítenének munkához jutni
Nemzetközi érdeklődés is kíséri azt a hazai civil kezdeményezést, amely során hátrányos helyzetű és tartósan munka nélkül lévők is álláshoz juthatnak. Az IT-mentor programban eddig résztvevő negyven megváltozott munkaképességű közül 75 százalék már elhelyezkedett. Az uniós forrásokból finanszírozott informatikai képzést szeretnék kiterjeszteni, hiszen így nem csak maguk a mentorok kapnak könnyebben állást, hanem azok is, akiket ők képeznek tovább. Sokan ugyanis azért nem tudnak elhelyezkedni, mert hiányoznak a munkához szükséges alapvető informatikai ismereteik. Mfor.hu tudósítás.
A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű emberek esélyeit tovább rontja, hogy az informatika elterjedése miatt ma már megváltoztak a munkavégzéshez kapcsolódó elvárások, azaz szinte mindenhol alapkövetelmény a felhasználói szintű számítógépes ismeret. Azonban éppen ez a réteg nem rendelkezik ezzel a tudással, és legtöbbször hiányzik a motiváció is, hogy megszerezze azt - fejtette ki Kovács Zoltán, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Hatmillió digitális analfabéta
A felmérések szerint Magyarország felnőtt lakosságának közel hetven százaléka - azaz mintegy hatmillió ember - digitális írástudatlanságban szenved, azaz még alapvető számítógépes ismeretekkel sem rendelkezik. A digitális analfabéták legalább felét a 45-50 év felettiek teszik ki, akik legtöbbször egyáltalán nem használnak informatikai eszközöket.
Emellett a megváltozott munkaképességűek, a mozgás- és hallássérültek, valamint a tartósan munkanélküliek képezik azt a csoportot, akik nehezen tudják megszerezni a ma már nélkülözhetetlen számítógépes készségeket. Egyúttal ezekben a csoportokban a legmagasabb a munkanélküliek aránya is. Szakemberek szerint a központilag támogatott több milliárdos informatikai ráfordítások mellett messze elmarad a felhasználók, főleg az idősebb korosztályok képzésének finanszírozása.
Fontos a személyes példamutatás
A legfontosabb a személyes motiváció, amit legkönnyebben egyéni példamutatással lehet segíteni. Amennyiben egy mozgás- vagy hallássérült azt látja, hogy egyik társa munkához jut, ha megszerez bizonyos IT-ismereteket, akkor vélhetően neki is több kedve lesz megtanulni azokat - mondta Milinarics József, a Magyar Tartalomipari Szövetség elnöke.
Ezért dolgoztak ki és indítottak el több hazai civil szervezet összefogásával egy úgynevezett IT-mentor, azaz Információs Társadalom mentor programot. Az uniós forrásokból finanszírozott, két és fél évvel ezelőtt indult kezdeményezés révén eddig negyven mentort képeztek ki. A programban résztvettek háromnegyede már el is helyezkedett.
15-20 ezer IT-mentor kellene az országnak
A kezdeményezés lényege, hogy kiképeznek egy mentor csoportot az informatikai ismeretekre, amely nem csupán maga használja a tudást, hanem átadja másoknak is. Így emberről-emberre terjed tovább a tudás, ami nagyobb ösztönző erővel bír, mintha egy tanfolyamon kellene elsajátítani ugyanezt.
A program eddigi 309 millió forintos költségét EU-s forrásokból finanszírozták. De legalább 15-20 ezer IT-mentorra és négy-öt évre lenne szükség ahhoz, hogy hazánkban valóban visszaszoruljon az informatikai ismeretekkel egyáltalán nem rendelkezők aránya.
Ehhez azonban már kormányzati segítség is kell: a kezdeményezők reményei szerint a most már OKJ-s képzésbe is beillesztett foglalkoztatási projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében folytatódhat tovább.
A kidolgozók véleménye szerint ez a képzési modell a szomszédos országok számára is példaértékű lehet, mivel a digitális analfabétizmus regionális szinten is komoly probléma.
Az IT mentor program létrehozói:
A program az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ), az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum), a Napra Forgó Kht., valamint a Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdők Egyesülete (HARKE) összefogásával valósult meg. A két és fél éven át tartó programot eddig EU-s forrásokból finanszírozták, de a jövőben kormányzati segítségre is számítanak a kezdeményező szervezetek.
A hazánkban lévő infokommunikációs vállalatok eközben a képzett munkaerő hiányával küszködnek, sőt piacaikat is szívesen bővítenék, amennyiben az IT-eszközök használata szélesebb körben elterjedne. Molnár Szilárd, az Informatikai Társadalom- és Trendkutató Központ kutatási igazgatója szerint Magyarország a 27 uniós tagállam közül számítógép-használat tekintetében az utolsó előtti helyen áll.
Hatmillió digitális analfabéta
A felmérések szerint Magyarország felnőtt lakosságának közel hetven százaléka - azaz mintegy hatmillió ember - digitális írástudatlanságban szenved, azaz még alapvető számítógépes ismeretekkel sem rendelkezik. A digitális analfabéták legalább felét a 45-50 év felettiek teszik ki, akik legtöbbször egyáltalán nem használnak informatikai eszközöket.
Emellett a megváltozott munkaképességűek, a mozgás- és hallássérültek, valamint a tartósan munkanélküliek képezik azt a csoportot, akik nehezen tudják megszerezni a ma már nélkülözhetetlen számítógépes készségeket. Egyúttal ezekben a csoportokban a legmagasabb a munkanélküliek aránya is. Szakemberek szerint a központilag támogatott több milliárdos informatikai ráfordítások mellett messze elmarad a felhasználók, főleg az idősebb korosztályok képzésének finanszírozása.
Fontos a személyes példamutatás
A legfontosabb a személyes motiváció, amit legkönnyebben egyéni példamutatással lehet segíteni. Amennyiben egy mozgás- vagy hallássérült azt látja, hogy egyik társa munkához jut, ha megszerez bizonyos IT-ismereteket, akkor vélhetően neki is több kedve lesz megtanulni azokat - mondta Milinarics József, a Magyar Tartalomipari Szövetség elnöke.
Ezért dolgoztak ki és indítottak el több hazai civil szervezet összefogásával egy úgynevezett IT-mentor, azaz Információs Társadalom mentor programot. Az uniós forrásokból finanszírozott, két és fél évvel ezelőtt indult kezdeményezés révén eddig negyven mentort képeztek ki. A programban résztvettek háromnegyede már el is helyezkedett.
15-20 ezer IT-mentor kellene az országnak
A kezdeményezés lényege, hogy kiképeznek egy mentor csoportot az informatikai ismeretekre, amely nem csupán maga használja a tudást, hanem átadja másoknak is. Így emberről-emberre terjed tovább a tudás, ami nagyobb ösztönző erővel bír, mintha egy tanfolyamon kellene elsajátítani ugyanezt.
A program eddigi 309 millió forintos költségét EU-s forrásokból finanszírozták. De legalább 15-20 ezer IT-mentorra és négy-öt évre lenne szükség ahhoz, hogy hazánkban valóban visszaszoruljon az informatikai ismeretekkel egyáltalán nem rendelkezők aránya.
Ehhez azonban már kormányzati segítség is kell: a kezdeményezők reményei szerint a most már OKJ-s képzésbe is beillesztett foglalkoztatási projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében folytatódhat tovább.
A kidolgozók véleménye szerint ez a képzési modell a szomszédos országok számára is példaértékű lehet, mivel a digitális analfabétizmus regionális szinten is komoly probléma.
Az IT mentor program létrehozói:
A program az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ), az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum), a Napra Forgó Kht., valamint a Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdők Egyesülete (HARKE) összefogásával valósult meg. A két és fél éven át tartó programot eddig EU-s forrásokból finanszírozták, de a jövőben kormányzati segítségre is számítanak a kezdeményező szervezetek.
A hazánkban lévő infokommunikációs vállalatok eközben a képzett munkaerő hiányával küszködnek, sőt piacaikat is szívesen bővítenék, amennyiben az IT-eszközök használata szélesebb körben elterjedne. Molnár Szilárd, az Informatikai Társadalom- és Trendkutató Központ kutatási igazgatója szerint Magyarország a 27 uniós tagállam közül számítógép-használat tekintetében az utolsó előtti helyen áll.
Dienes Zoltán a XX. század matematikatanítási reformjainak világszerte egyik legismertebb, legnagyobb hatású alakja.
Aki kérdez: Deák Zsolt