Dolgoznának a rokkantak, de hiányzik belőlük az aktivitás
A Kelly Services kérdőíves felmérést végzett a megváltozott munkaképességű személyek álláskeresési szokásairól. A válaszadók 97 százaléka állást keresett, ez a szándék azonban nem mutatkozott meg a munkáltatók felé küldött közvetlen üzenetben. Férfiak és nők közel azonos arányban töltötték ki a kérdőívet (46 százalék - 54 százalék). A válaszadók 71 százaléka vidéki, 29 százaléka fővárosi lakhellyel rendelkezik. A többség szakmunkás és szakképző iskolát, illetve érettségivel, technikumi végzettséggel rendelkezik vagy 8. osztályt végzett.
Az országos helyzetet jól tükrözi, hogy a válaszadók életkorát tekintve a negyven és ötven év feletti korosztály dominál. Ez munkaerő-piaci szempontból megnehezíti helyzetüket, hiszen a tapasztalat az, hogy már a 45 év felettiek is nehezen tudnak elhelyezkedni, az 50 év felettiekre ez fokozottan érvényes.
A többség - 63 százalék - "önéletrajz-küldési" aktivitása alacsony: magas az inaktívak száma, akik az álláshoz vezető első lépést, az önéletrajz elküldését sem teszik meg (21 százalék), illetve a kevésbé aktívaké, akik 1-5 munkahelyre küldenek (42 százalék). Ebből következik, hogy a többség álláskereséséi aktivitása alacsony az interjún való megjelenés tekintetében is: a válaszadók többsége kétharmada 1-5 állásinterjún vett részt, míg 15 százalékuk nem vett részt állásinterjún eddig.
Jónás Anikó, a Kelly Services ügyvezető igazgatója szerint a válaszadók alacsony álláskeresési aktivitása azt jelzi, hogy szakmai felvilágosító munkára, ösztönzésre van szükség a magasabb arányú munkavállalás érdekében, hiszen esélyeik nőttek a rehabilitációs hozzájárulás emelésével, melynek hatására a munkáltatók érdekeltté váltak foglalkoztatásukban.
Hajas György, a 4M hálózati koordinátora gyakorinak tartja, hogy a nagyarányú túljelentkezés miatt el sem jutnak a személyes interjúig az álláskeresők: ebben a magasabb életkor és az alacsony iskolázottság is befolyásoló tényező.
Az "önéletrajz-küldési aktivitás" alacsony szintje is több kérdést felvet. Almásy Zsuzsa, a Motiváció Alapítvány Munkaerő-piaci Szolgáltatás vezetőjének tapasztalatai szerint a célcsoport nagy részének nincsenek informatikai ismeretei, nem tudnak eligazodni az informatika világában, eszközük sincs hozzá. Ezen túl az interneten megjelenő álláshirdetések általában nagyon kevés információt tartalmaznak a végzendő munkával kapcsolatban, ezért inkább meg sem próbálják, és egyre bizalmatlanabbá válnak. A másik ok, hogy önértékelésük, önbizalmuk erősen megkopott, és ha próbálkoznak is, a kudarcok miatt hamar feladják.
Jónás Anikó elmondása szerint az üzleti szféra vállalatai sem készültek még fel megfelelően megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására és főleg beilleszkedésük támogatására. A munkáltatók részéről is nagyfokú az információhiány, a bizonytalanság, a téves elképzelések és általában nem tudják hova fordulhatnak támogatásért. Nem tudják, hol keressék a munkát vállalni hajlandó megváltozott munkaképességűeket, hogyan, milyen módon, milyen munkakörben alkalmazzák őket, milyen feltételeket kell számukra biztosítani, illetve miként kell felkészíteni a meglévő munkaerő-állományt.
Megfelelés az elvárásoknak
Erős a munkaerőpiac elvárásainak való megfelelés szándéka: a válaszadók többsége (63 százalék) hajlandó váltott műszakban dolgozni, 66 százalékuk részt venne oktatásban, hogy állást találjon. A Kelly Services munkaerő-piaci tapasztalataihoz képest a válaszadók magasabb arányban állították, hogy vállalnának váltott műszakban munkát. Ebben a munkaerő-piaci elvárásoknak való megfelelés szándéka is szerepet játszhat. Több mint egyharmaduk azonban kizárta a munkavállalást váltott műszakban, amit általában a nagyobb létszámok felvételére kész munkáltatók (pl. gyári betanított munka) kínálnak. Az elutasítás oka lehet az egészségügyi állapot, mivel az egészségügyi alkalmassági vizsgálatokon a magukat váltott műszakra alkalmasnak tartók közül sokan nem felelnek meg.
Az álláskeresési passzivitást meghatározó okok közül ki lehet emelni az álláskereső megváltozott munkaképességű személyek - hiányos és negatív - munkaerő-piaci ismereteit. A felmérés szerint a munkaerő-piaci lehetőségekhez mérten magasabb azoknak az aránya, akik részmunkaidőben és a távmunkában szeretnének elhelyezkedni: 35, illetve 17 százalék. Tehát a válaszadók többsége, 52 százaléka kíván olyan időbeosztásban munkát végezni, ami a munkáltatók részéről kevésbé elfogadott, illetve kevésbé kínált foglalkoztatási forma a munkaerő-piacon. Természetesen az egészségügyi állapottól is függ az álláskeresők aktivitása, ami a részmunkaidő és a távmunka felé orientálja őket.
Kevés, de biztos
Az egészségi állapot döntően befolyásolja, hogy mennyire munkára kész állapotban van az álláskereső. Ha az egészségi állapota nem megfelelő, akkor álláskeresési aktivitása is jelentősen csökken (pl. várható kezelések esetén). Almásy Zsuzsa szerint gyakran "szándék" szinten megfogalmazódik, hogy kellene valamit dolgozni, de az ezzel járó nehézségektől sokszor megfutamodnak. Sok esetben a nyugdíj és a járadék elkényelmesíti az ügyfeleiket, és a megélhetési gondok enyhítésére egy kis kiegészítő keresetet szeretnének inkább. Tehát sokszor választják a kényelmesebb megoldást.
A törvényi szabályozás is szerepet játszik. A Motiváció Alapítvány ügyfelei ragaszkodnak a "kevés, de biztos" nyugdíjhoz vagy egyéb járadékhoz, és attól való félelmükben, hogy elveszíthetik, inkább az inaktivitást választják. Hajas György is úgy látja, hogy a nyugdíj és az egészségügyi ellátás melletti munkavégzés aktuális szabályai is erősen befolyásolják az egyén aktivitását: meg tudja-e tartani az ellátását vagy elveszíti munkavégzés mellett - e tekintetben nagy a bizonytalanság - összegezte a szakember.
A legtöbben a szolgáltató szektorban dolgoznának (36 százalék); részletezve ezt: adminisztrációs, irodai munkában (16 százalék), egyéb szolgáltatásban (20 százalék). Magas a szakértelmet igénylő könnyű fizikai munkában gondolkodók aránya (29 százalék), és azoké, akik betanított munkát vállalnának (22 százalék). A válaszadók 11 százalékának nincs konkrét elképzelése arról, hogy mit dolgozna, szellemi tevékenységet a válaszadók elenyésző, 2 százaléka végezne.
Jónás Anikó szerint szükség van olyan szervezetek hatékony munkájára, melyek közvetítik a munka-erőpiaci folyamatokat, elvárásokat, trendeket a megváltozott munkaképességű álláskeresők felé és támogatják őket az álláskeresés során. Ez a feladat elsősorban a munkaügyi központokra, civil szervezetekre és a személyzeti tanácsadó cégekre vár. Az álláskereső megváltozott munkaképességű személyek sok esetben a Kelly tanácsadóinak segítségével szereznek alapismereteket arról, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelniük az állásinterjúkon, és milyen reális célkitűzésekkel találhatnak tudásuknak, tapasztalatuknak megfelelő munkát - foglalta össze a Kelly Services ügyvezetője.
Az országos helyzetet jól tükrözi, hogy a válaszadók életkorát tekintve a negyven és ötven év feletti korosztály dominál. Ez munkaerő-piaci szempontból megnehezíti helyzetüket, hiszen a tapasztalat az, hogy már a 45 év felettiek is nehezen tudnak elhelyezkedni, az 50 év felettiekre ez fokozottan érvényes.
A többség - 63 százalék - "önéletrajz-küldési" aktivitása alacsony: magas az inaktívak száma, akik az álláshoz vezető első lépést, az önéletrajz elküldését sem teszik meg (21 százalék), illetve a kevésbé aktívaké, akik 1-5 munkahelyre küldenek (42 százalék). Ebből következik, hogy a többség álláskereséséi aktivitása alacsony az interjún való megjelenés tekintetében is: a válaszadók többsége kétharmada 1-5 állásinterjún vett részt, míg 15 százalékuk nem vett részt állásinterjún eddig.
Az iskolai végzettség tekintetében az országos tapasztalatok megegyeznek a felmérés eredményeivel. A legtöbb megváltozott munkaképességű álláskereső rendelkezik valamilyen szakképzettséggel, egy részük gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségivel. Ez önmagában jó lenne, de elhelyezkedés szempontjából sajnos nem sokat segít. A leggyakoribb eset, hogy egészségi állapotuk miatt eredeti szakképzettségük szerinti munkát nem tudnak végezni, egyéb képességek pedig hiányoznak. Az érettségizettekkel is ez a probléma. Szeretnének valamilyen irodai munkát végezni, de az ehhez szükséges informatikai ismeretek és az idegennyelv-tudás a legtöbb esetben hiányzik. A diplomások száma ebben a körben országosan néhány százalékkal alacsonyabb az átlagnál. Ennek két oka van: a fogyatékossággal élő személyek közül kevesen jutnak el egyetemre, főiskolára. A másik ok, hogy a jól képzett, nyelveket beszélő diplomás emberek önállóan is könnyebben tudnak elhelyezkedni, ezért kevesen jelennek meg álláskeresőként pl. a civil szolgáltatóknál.
Jónás Anikó, a Kelly Services ügyvezető igazgatója szerint a válaszadók alacsony álláskeresési aktivitása azt jelzi, hogy szakmai felvilágosító munkára, ösztönzésre van szükség a magasabb arányú munkavállalás érdekében, hiszen esélyeik nőttek a rehabilitációs hozzájárulás emelésével, melynek hatására a munkáltatók érdekeltté váltak foglalkoztatásukban.
Hajas György, a 4M hálózati koordinátora gyakorinak tartja, hogy a nagyarányú túljelentkezés miatt el sem jutnak a személyes interjúig az álláskeresők: ebben a magasabb életkor és az alacsony iskolázottság is befolyásoló tényező.
Az "önéletrajz-küldési aktivitás" alacsony szintje is több kérdést felvet. Almásy Zsuzsa, a Motiváció Alapítvány Munkaerő-piaci Szolgáltatás vezetőjének tapasztalatai szerint a célcsoport nagy részének nincsenek informatikai ismeretei, nem tudnak eligazodni az informatika világában, eszközük sincs hozzá. Ezen túl az interneten megjelenő álláshirdetések általában nagyon kevés információt tartalmaznak a végzendő munkával kapcsolatban, ezért inkább meg sem próbálják, és egyre bizalmatlanabbá válnak. A másik ok, hogy önértékelésük, önbizalmuk erősen megkopott, és ha próbálkoznak is, a kudarcok miatt hamar feladják.
Jónás Anikó elmondása szerint az üzleti szféra vállalatai sem készültek még fel megfelelően megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására és főleg beilleszkedésük támogatására. A munkáltatók részéről is nagyfokú az információhiány, a bizonytalanság, a téves elképzelések és általában nem tudják hova fordulhatnak támogatásért. Nem tudják, hol keressék a munkát vállalni hajlandó megváltozott munkaképességűeket, hogyan, milyen módon, milyen munkakörben alkalmazzák őket, milyen feltételeket kell számukra biztosítani, illetve miként kell felkészíteni a meglévő munkaerő-állományt.
Megfelelés az elvárásoknak
Erős a munkaerőpiac elvárásainak való megfelelés szándéka: a válaszadók többsége (63 százalék) hajlandó váltott műszakban dolgozni, 66 százalékuk részt venne oktatásban, hogy állást találjon. A Kelly Services munkaerő-piaci tapasztalataihoz képest a válaszadók magasabb arányban állították, hogy vállalnának váltott műszakban munkát. Ebben a munkaerő-piaci elvárásoknak való megfelelés szándéka is szerepet játszhat. Több mint egyharmaduk azonban kizárta a munkavállalást váltott műszakban, amit általában a nagyobb létszámok felvételére kész munkáltatók (pl. gyári betanított munka) kínálnak. Az elutasítás oka lehet az egészségügyi állapot, mivel az egészségügyi alkalmassági vizsgálatokon a magukat váltott műszakra alkalmasnak tartók közül sokan nem felelnek meg.
Az álláskeresési passzivitást meghatározó okok közül ki lehet emelni az álláskereső megváltozott munkaképességű személyek - hiányos és negatív - munkaerő-piaci ismereteit. A felmérés szerint a munkaerő-piaci lehetőségekhez mérten magasabb azoknak az aránya, akik részmunkaidőben és a távmunkában szeretnének elhelyezkedni: 35, illetve 17 százalék. Tehát a válaszadók többsége, 52 százaléka kíván olyan időbeosztásban munkát végezni, ami a munkáltatók részéről kevésbé elfogadott, illetve kevésbé kínált foglalkoztatási forma a munkaerő-piacon. Természetesen az egészségügyi állapottól is függ az álláskeresők aktivitása, ami a részmunkaidő és a távmunka felé orientálja őket.
Kevés, de biztos
Az egészségi állapot döntően befolyásolja, hogy mennyire munkára kész állapotban van az álláskereső. Ha az egészségi állapota nem megfelelő, akkor álláskeresési aktivitása is jelentősen csökken (pl. várható kezelések esetén). Almásy Zsuzsa szerint gyakran "szándék" szinten megfogalmazódik, hogy kellene valamit dolgozni, de az ezzel járó nehézségektől sokszor megfutamodnak. Sok esetben a nyugdíj és a járadék elkényelmesíti az ügyfeleiket, és a megélhetési gondok enyhítésére egy kis kiegészítő keresetet szeretnének inkább. Tehát sokszor választják a kényelmesebb megoldást.
A törvényi szabályozás is szerepet játszik. A Motiváció Alapítvány ügyfelei ragaszkodnak a "kevés, de biztos" nyugdíjhoz vagy egyéb járadékhoz, és attól való félelmükben, hogy elveszíthetik, inkább az inaktivitást választják. Hajas György is úgy látja, hogy a nyugdíj és az egészségügyi ellátás melletti munkavégzés aktuális szabályai is erősen befolyásolják az egyén aktivitását: meg tudja-e tartani az ellátását vagy elveszíti munkavégzés mellett - e tekintetben nagy a bizonytalanság - összegezte a szakember.
A legtöbben a szolgáltató szektorban dolgoznának (36 százalék); részletezve ezt: adminisztrációs, irodai munkában (16 százalék), egyéb szolgáltatásban (20 százalék). Magas a szakértelmet igénylő könnyű fizikai munkában gondolkodók aránya (29 százalék), és azoké, akik betanított munkát vállalnának (22 százalék). A válaszadók 11 százalékának nincs konkrét elképzelése arról, hogy mit dolgozna, szellemi tevékenységet a válaszadók elenyésző, 2 százaléka végezne.
Jónás Anikó szerint szükség van olyan szervezetek hatékony munkájára, melyek közvetítik a munka-erőpiaci folyamatokat, elvárásokat, trendeket a megváltozott munkaképességű álláskeresők felé és támogatják őket az álláskeresés során. Ez a feladat elsősorban a munkaügyi központokra, civil szervezetekre és a személyzeti tanácsadó cégekre vár. Az álláskereső megváltozott munkaképességű személyek sok esetben a Kelly tanácsadóinak segítségével szereznek alapismereteket arról, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelniük az állásinterjúkon, és milyen reális célkitűzésekkel találhatnak tudásuknak, tapasztalatuknak megfelelő munkát - foglalta össze a Kelly Services ügyvezetője.
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Hogyan változtak az elvárások a HR-rel szemben? - aki válaszol: Berzsenyi Márta
Kiváló dolgozók