Egy munkahely kétmillió forintból jön létre

Az elmúlt években jelentősen nőttek a munkahelyteremtő pályázatokon elnyerhető összegek, a HR Portálnak nyilatkozó szakértők szerint viszont kétséges a valódi hasznuk. Ugyan a munkahelyteremtés ösztönzését minden nyilatkozó üdvözölte, azonban elképzelhető, hogy a mostani gyakorlat módosításra szorulna.

A hazai vállalkozásokat segítő munkahelyteremtő támogatások filozófiája ugyanis arra épül, hogy az állam anyagilag ösztönzi a vállalkozásokat, hogy új munkahelyeket hozzanak létre. Ehhez bértámogatást vagy az eszközberuházási támogatást is adhatnak. A feltételezés tehát az, hogy a vállalkozásnak lenne elegendő piaca termékeinek és szolgáltatásainak értékesítésére, csak kapacitása, minőségi színvonala nem megfelelő. A cég pedig saját erőből nem képes olyan fejlesztéseket véghezvinni, amelyek révén az új munkahelyeket létrehoznák. Ekkor léphet be az állam, amelyik átvállalja ezt a terhet, és megadja a kezdőlökést általában vissza nem térítendő támogatás formájában.

„Alapvető dilemma ugyanakkor, hogy az adott beruházást, és ezáltal a munkahely létrejöttét a cég képes lenne-e saját erőből is megvalósítani vagy sem. Amennyiben igen, akkor nyilvánvalóan kidobott pénzről van szó” – véli Kiss Ambrus a Policy Agenda szakértője.

A támogatás mértéke ráadásul nem elenyésző: az NGM tájékoztatása szerint 2010 óta a pályázaton több mint 41 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást osztottak ki, ebből pedig 21700 új munkahely jött létre, további 45 ezer munkahelyet pedig megőriztek. Csak tavaly 16 milliárd forint támogatást adtak ilyen címen, amihez több mint 8 ezer munkahely létrehozása és 20 ezer megtartása kapcsolódik. Mindezt teljes mértékben hazai forrásokból finanszírozzák, a pénz a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból származik.

Kiss Ambrus kifejtette, hogy a vissza nem térítendő támogatás helyett lenne lehetőség a visszatérítendő, kamatmentes támogatások nyújtására is. Szerinte ezzel az opcióval azért nem él a hazai foglalkoztatáspolitika, mert ennek kisebb lenne a politikai hatásfoka, de az is elképzelhető, hogy a pályázók kedvét sem hozná meg annyira.

„Ez a támogatás tulajdonképpen arról szól, hogy a beruházás révén a cég növelni tudja a nyereségét. Amennyiben ez igaz, akkor ez a nyereségnövelést nem ingyen pénzzel kell elősegíteni, hanem átmeneti segítséggel, amit vissza kell adnia a támogatottnak. Ennek időtartama, mértéke természetesen igazítva lehet olyan szempontokhoz is, amelyek fontosak foglalkoztatáspolitikai szempontból (például hátrányos helyzetű térségben létrehozott új munkahelyek esetében hosszabb időtartam alatt kellene visszaadni a támogatást), de az alapelv akkor is az lenne, hogy átmeneti segítségről van szó, mivel a beruházásnak piaci alapon kell megállnia a helyét. Vannak most is ilyen jellegű támogatások, például a Jeremie-program és a Széchenyi-mikrohitel - fogalmazott.

A munkaadó még kereshet is a támogatással

Az új munkahelyenként adott átlag nagyjából 2 millió forintos támogatás nem elhanyagolható mértékű. Ez a kétéves foglalkoztatási kötelezettséggel számolva azt jelenti, mintha az új munkahely után minden hónapban 83.000 forintot adna az állam.

Ha az átlagbért nézzük, akkor a legfrissebb adatok szerint azután a versenyszférában 70 ezer forint közterhet fizet a cég. Azaz a vállalkozás két éven keresztül megspórolja a bruttó bérre rakódó közterhet, ráadásul még 13 ezer forintot is nyer rajta. Miután a munkahelyteremtő támogatások esetében nincsen elvárt bér, a vállalkozó akár minimálbérért is foglalkoztathatja az alkalmazottat. Ebben az esetben a kapott támogatás a minimálbéres foglalkoztatás 64 százalékát fedezi két éven keresztül.

Nincs utánkövetés?

Kiss Ambrus szerint problémát jelent, hogy nincsenek utókövetéses vizsgálatok, legalábbis a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a főbb aktív eszközök hatékonyságának a mérése során a munkahelyteremtő támogatásokat nem értékeli. A 2014-es pályázat kétéves foglalkoztatási kötelezettséget ír elő, azaz a létszámnak két éven keresztül el kell érnie azt a számot, amennyi embert korábban foglalkoztattak, valamint a beruházással létrehoztak. Azt, hogy ezt követően mi történik a munkahelyekkel, nem mérik – mondta.

Támogatás nélkül viszont alig nő a foglalkoztatottak száma
Érdemes megnézni a statisztikai adatok alapján, hogy milyen hatása van a munkahelyteremtő támogatásoknak. A 2012-2014-es támogatói döntések alapján nagyjából 3300 cég kapott támogatást, amelyek átlagosan 5-6 új munkahelyet hoztak létre. Ezek a vállalták átlagosan 12 fő megtartását is.

Kiss Ambrus arra is felhívta a figyelmet, hogy a foglalkoztatotti statisztikák szerint a versenyszférában az alkalmazottak száma (ebben a versenyszférából csak az 5 fő feletti foglalkoztatók számítanak bele) 2010-hez képest (január-szeptember közötti azonos időszakot nézve) 39 ezer fővel nőtt. Amennyiben rávetítjük erre az NGM adatait, amely szerint 21,7 ezer új munkahely állami támogatással jött létre, akkor azt kapjuk, hogy állami támogatással létrehozott új munkahelyek nélkül, az 5 főnél nagyobb cégeknél szinte egyáltalán nem változott a foglalkoztatotti létszám.

„Ezért egyértelmű, hogy politikai szempontból is szüksége volt ezekre a munkahelyekre a kormánynak, hogy látványosabbak legyenek a foglalkoztatási adatok. Ugyanakkor az elköltött pénz hatékonysága kérdéses, mivel érdemi vizsgálatokat nem végzett erről a kormány” – tette hozzá.