Egy nyerő szakma, amelyet nem iskolapadban tanítanak: mit csinál az üzleti elemző?

Ön mióta üzleti elemző?

2002-ben lettem üzleti elemző, csak még egyrészt nem így hívták, másrészt nem tudtam róla, ahogy az vagyok. A MALÉV-nél voltam vezető és a feladataim, projektjeim kifejezetten folyamatok optimalizálásáról, problémák megoldásáról szóltak. Ott már találkozhattam azzal a jelenséggel, hogy egy szoftveres támogatás milyen módon tudja egy csapat hatékonyságát növelni.

Később több különböző nagyvállalatnál dolgoztam üzleti elemzőként, bárhogy is hívtak, hol közelebb a rendszerszervezéshez, a mélyebb IT tudáshoz, hol közelebb az üzleti gondolatokhoz, stratégiához.

Mit szeret a szakmában?

Egyrészt azt, változatos. Más-más témák, különböző megoldások, könnyebb-nehezebb emberekkel. Nos, ezek kombinációja színes projekteket eredményez.

Másrészt szeretek teremteni, ezt pedig üzleti elemzőként megtehetem. Mindig újabb és újabb megoldások jöhetnek létre, amelyek értékesek valaki más számára.

Harmadrészt kedvelt közeg számomra a másokkal való kapcsolódás, kommunikáció, facilitálás, fejlesztés. Az üzleti elemzésben munkám nagy része erről szól, nem beszélve a folyamatos edukációról, evangelizációról, amelyet nem csak én, hanem a szakmánk jeles képviselői ma rendre megtesznek környezetükben.

Negyedik pontként pedig minden business analyst feladat olyan, mint egy rejtvény. Van egy ismeretlen információhalmaz, amelyet ismertté, strukturálttá, teljessé kell tenni a lehető legrövidebb idő alatt. Ez az információhalmaz különböző helyeken, dokumentumokban, fejekben, szoftverekben van elrejtve. Nekem kell felgöngyölítenem és megoldanom a rejtvényt, összekötni információkat, elemeket, embereket, eseményeket. Imádom...

Tudna példát mondani, milyen problémákat old meg egy üzleti elemző?

Szervezeti, projektproblémák vagy célok  lehetnek például:

    • Az ügyfél a jövőben automatikusan kapjon digitális válaszlevelet és ne postán, papír alapon kommunikáljunk vele.
    • Építsünk ki az ügyfeleinkről olyan adatkört, amely alapján új termékeket tudunk számára ajánlani.
    • Az ügyfél a termékének az életciklusát 2 kattintással meg tudja hosszabbítani.
    • A kommunikációban résztvevő adatokat, dokumentumokat digitális aláírással tudjuk ellátni.
    • Az ügyviteli folyamatainkat egy fancy, felhasználóbarát felületen lehessen a jövőben elvégezni. (Ez még így nem elég konkrét, de a jó business analyst a célt is konkretizálja)
    • A jelenlegi folyamataink manuális elemeiből a lehető legtöbbet automatizáljunk.

Ilyen és ehhez hasonló projekteken dolgoznak az üzleti elemzők. Leegyszerűsítve szinte minden IT felülethez közünk van, amelyet például egy pénzintézet a felhasználói számára megjelenít, annak érdekében, hogy annak segítségével valamely tevékenységet tudjanak a felhasználók elvégezni. Mi tervezzük meg a folyamat, a működéssel szembeni elvárásokat, hogy aztán azt a kollégák meg tudják valósítani. És ez csak egy kicsiny része a munkánknak.

Milyen egy napja egy üzleti elemzőnek?

Itt inkább idézném szakmai közösségünk egyik tagját, aki munkanapját így jellemezte:
„Egyszer egy képen úgy ábrázoltak egy üzleti elemzőt, hogy 5 telefon lógott a fülén. Ez nagyon találó volt, mert ami nagy részét kiteszi a munkaidőnknek az a kommunikáció. Alapvetően kétféle napra osztanám a tevekénységeinket: az infógyűjtős nap és az infó megörökítő nap. Infógyűjtő napokon interjúkat, meetingeket és workshopokat tartunk, ahol facilitálunk, kérdezünk, megértünk, megértetünk, problémát, igényt, félelmet, folyamatot, rendszer működést. Mindezt meg is jegyezzük és összerakjuk a big picture-t. Addig kérdezünk, amíg minden világos lesz számunkra, mert mi vagyunk azok, akiknek mindent értenünk kell. Infómegörökítő napokon pedig az összegyűjtött információkat összefoglaljuk minél logikusabb, szemléletesebb, értelmezhetőbb módon, ami alapján minden interjún, meetingen, workshopon résztvevőnek meglesz a közös megértése, sőt, még azok is érteni fogják, akik ezeken az eseményeken nem vettek részt.

Az infógyűjtő és infó megörökítő napok váltakozva követik egymást, amíg el nem ér egy-egy döntési ponthoz a projekt, ahol előkészítjük döntésre az anyagokat a döntéshozók számára, hogy a döntésük alapján tovább tudjanak haladni az infó gyűjtő és infó megörökítő napok.”

Vannak-e ezen belül irányok, specializációk?

Iránynak nevezhetjük, hogy valaki a magasabb, stratégiai szintű tervezésben erősebb, van, aki a részletekbe menően tud nagyot alkotni, illetve van, akinek pedig erősebb IT vénája van. Ezek nem kimondott specializációk, inkább erősségek felismerése és mint tudjuk, az embereket abban érdemes mozgatni, amiben jók. Amely specializációkat ezen túl lehet olvasni, lehet hallani, azok valójában nem léteznek hivatalosan.

Hol lehet ezt tanulni?

A szakmánk kinőtte magát a szükség mentén. A módszerek és eszközök szájról szájra terjedtek, ösztönösen végezték a munkájukat a kollégák. Később tréningek szóltak arról, hogy hogyan legyél jobb üzleti elemző. Most pedig a tudatosítást követően az egységesség a cél. A különböző nemzetközi certifikációk kiemelik azokat a gondolatokat a hétköznapi működésből, amely mentén valaki üzleti elemző lesz. Bízunk benne, hogy néhány év múlva nem lesz ennyire különböző gondolkodás a vállalatoknál, a fejekben, hogy ki is az üzleti elemző. Ez mindannyiunknak fontos, hiszen ezzel a szakma is felértékelődik.

A nemzetközi business analyst módszertanok tudatosságot adnak saját munkánk tekintetében és közös nyelvet más vállalatok, projektek, projektszereplőkkel. Miért érdemes például egy projektmenedzsment módszertan certifikációját megszerezni? Nem csak azért, mert a beszerzés során kérik, hanem közös szóhasználatot biztosít más módszertant, certifikációt végzettekkel. Ugyanez történik az üzleti elemzésben. Jelenleg a legnépszerűbb certifikáció Magyarországon a PMI-PBA. Közel 50 certifikációval rendelkező üzleti elemző van hazánkban és a számuk exponenciálisan növekszik.

Egyetemeken kifejezetten ilyen szak vagy szakirány nem létezik, de a legtöbben kögazdaságtant, gazdaságinformatikát végeztek, akik üzleti elemzőként dolgoznak. Az elmúlt időszakban felerősödött az a kezdeményezés, hogy legalább tantárgyakban megjelenjen az üzleti elemzés gondolkodás az egyetemisták számára, hasonlóan a projektmenedzsment gondolkodáshoz. Ez kifejezetten új hullámnak, jó iránynak vélem.

Milyen skillek és szakmai tudás kell hozzá? Mennyire kell érteni egy iparághoz?

Az iparághoz való hozzáértés hasznos, de nem elégséges tudás üzleti elemzőként. A szenior business analyst tisztában van azokkal a tevékenységekkel, amelyeket neki el kell végeznie,  hogy ez egy hitelezési folyamat, vagy autóipar, vagy árambeszerzés, vagy dokumentumkezelés, kvázi teljesen mindegy, a lefutás merőben hasonlít. Természetesen előny, ha van némi rálátásunk az iparágra, viszont ennek hasznát kb 30%-ra tenném. A többi 70% -a a munkánknak business analyst kompetencia.

Vegyünk egy példát. Valaki 10 évig dolgozik egy területen üzleti elemzőként. A szakmai domain tudása nagyon mély lesz, de már nem üzleti elemzőként, hanem az üzleti terület, folyamatszakértőjévé válik. Megírja a specifikációt egyedül, már nem a különböző területek összehangolt információja hozza létre a jövőt, hanem egy bizonyos emberé. Ez véleményem szerint kockázatos, mindamellett, hogy a business analyst tevékenységek helyett üzleti szakértővé vált a kolléga. A másik oldalon, ha valaki különböző témákon dolgozik, akkor maga az üzleti elemzői szerepe tud érvényesülni. Tudja hogyan kezdjen hozzá és vigyen végig bármilyen témát a probléma feltárásától az élesítésig.

A hard skillek gyorsan tanulhatóak, a soft skillek lassabban, de annál fontosabbak. Egyrészt szükséges a business analyst munkához a tervezési, döntési, stratégiai és problémamegoldó képesség, másrészt az információk megfelelő strukturálásához elengedhetetlen a strukturált gondolkodás, az analitikus képesség, a modellezés és dokumentálás képessége. Harmadrészt pedig, de nem utolsó sorban a társas kompetenciák nélkül nehéz üzleti elemzőkén menedzselni a tevékenységeinket, vagyis a kommunikáció, kérdezéstechnika, facilitálás, együttműködés, konfliktuskezelés mindennapos részei a munkánknak.

Hol dolgoznak a magyarországi business analystek?

Nagy a számosságuk nagyvállalati környezetben, azon belül is a pénzügyi szektorban. Itt viszont egy pillanatra átfordítom a nézőpontot projektre. Projekteket visznek a nagyvállalatok és a fejlesztő cégek egyaránt. Ugyanúgy IT projekteken dolgoznak, ezért mind a nagyvállalatok, mind a fejlesztő cégeknél jelen van ez a kompetencia, akár üzleti elemzőnek nevezik, akár más szerepkör név alatt fut, de végeznek üzleti elemzés tevékenységet.

Akit ne hagyjunk ki az a tanácsadó, illetve a munkaerő-ölcsönző cégek. Az látható, hogy a szenior business analystek karrierje az idő és a szenioritás előrehaladtával rendre egy tanácsadó céghez vezet. A tanácsadás lényege egy probléma megfelelő minőségű megoldása, ami nem más, mint üzleti elemzés mesterfokon. A másik jelenség pedig, hogy mivel saját üzleti elemzőből nem mindig van megfelelő mennyiség, a munkát pedig el kell végezni a projektben, sokan dolgoznak üzleti elemzőként vállalati környezetbe kihelyezett munkaerőként.

Ha tehát valaki azon gondolkodik, hogy hol keressen álláshirdetéseket üzleti elemzőként, a nagyvállalati környezet, elsősorban pénzügyi szektor, IT projekteteket leszállító fejlesztő cégek, munkaerő-közvetítéssel, -kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások és tanácsadó cégek mind szóba jöhetnek szenioritástól függően.

Mi kell ahhoz, hogy valaki sikeres legyen a munkában?

Proaktivitás, bátorság, gyors tanulási képesség és mindaz hasznos, amelyeket a skillek tekintetében elmondtam.

Milyen elvárásaik vannak a munkaadóknak, amikor üzleti elemzőket keresnek?

Legtöbbször a hard skillekre koncentrálnak, pedig legalább a fele soft a működésünknek. Amennyiben nagyvállalat keresi üzleti elemzőjét, ott jobban körülhatárolt, kisebb scope-ú a munkakör, még ha nem is csak üzleti elemzésről van szó. Már egyre több helyen látom, hogy előny a business analyst certifikáció, amely engem külön örömmel tölt el. Kis cégeknél sokszor mindenest keresnek, ezért még programozási nyelvet is beleírnak néha az álláshirdetésbe. Egyébként ezek jó lehetőségek junior kollégáknak, mert sok részfolyamatba belelátnak, esetleg részt is vesznek benne, így sokat tanulhatnak a projektekről. Vannak cégek, amelyek konkrét ügyviteli vagy ügyvitelt támogató rendszer üzleti elemzőjét keresi. Ilyenkor mély rendszerismeretet is elvárnak, amely már nem csak business analyst kompetencia, ettől még az IT vénájú kollégáknak remek lehetőség.

Mennyire telített a szakma vagy inkább hiány van elemzőkből?

Abszolút hiány. Sokan keresnek meg, hogy nem tudok-e üzleti elemzőt ajánlani. Van, ahol akár 4-6 üzleti elemzőt simán felvennének most azonnal. Nehéz kitermelni a piacnak ekkora igényt, viszont jól látható, hogy egyrészt képzik át magukat a kollégák üzleti elemzővé, másrészt bízunk benne, hogy a szakma stabilizálódásával, szintetizálódásával az egyetemeken végzettek is egyre többen választják szakmájukkénk ezt.

Karrierváltással lehet-e ide váltani? Mennyire egyszerű, mi kell hozzá?

Lehet, természetesen. Nem mondom, hogy egyszerű, mert bizony nehéz bekerülni projektekbe nulla tapasztalattal. A tréningek rálátást adnak, de valljuk be, ez olyan, mint a 10 ujjas gépelés. Hiába tudom az eszemmel, hogy melyik ujjammal kell a j betűt használni, az ujjamnak kell megtanulnia és ez idő, tapasztalat. Érdemes itt is gyakorlati időt szerezni valahol.

Hogyan alakulnak a fizetések?

Különböző statisztikák jelennek meg a bérekkel kapcsolatban, ezeket sokan ismerhetik. Meg kell mondjam, hogy magyarországi viszonylatban ezt az összeget nem feltétlenül kapják meg a kollégák minden szektorban. Lehetnek kiemelt cégek, esetek, de az átlag a kiadott statisztikák alatt van. Számokkal nem szeretnék a szórás miatt dobálózni, de a szenior üzleti elemzőknek bőven tud 7 számjegyű lenni a bruttójuk, és itt a szenioritás alatt nem az üzleti elemzőként eltöltött évek számát értem.

Amit viszont lehet látni tendenciaként, hogy az üzleti elemzők bére egyre közelít a projektvezetők béréhez. Ez azt is üzeni nekünk, hogy a piac azonosította és kompenzálja a jó üzleti elemzés érétkét.

Mennyire lehet ezzel a tudással külföldre is dolgozni? Milyen példákat lát?

Abszolút. Linkedin kutatásom alapján egyértelműen azonosítható, hogy összehasonlítva Magyarországot néhány nagyobb európai országgal, hasonló arányban vannak üzleti elemzők a népességhez viszonyítva.

Ami a külföldi munkavállalást egyre jobban segíti, az az online munkavégzés. Üzleti elemzőként ugyan valamivel nehezebb a facilitálás online térben, de ha már anno 2 évig megoldottuk pandémia idején, nagyon jó megoldások vannak erre és azóta is használjuk az online teret, vagyis ennek így már csak a nyelvtudás szab határt. Egyre több kollégától hallom, hogy külföldre dolgoznak, de fizikailag maradtak, vagy egyelőre maradnak hazánkban.

Hozzá kell tenni, hogy vannak olyan cégek hazánkban is, amelyeknek a hazai mellett több lába külföldön van, ezért a külföldi kollégákkal való együttműködés már adott. Inen csak egy pici lépés a külföldi munkavállalás.

Többen azért is jönnek hozzám PMI-PBA vizsgafelkészítőre, hogy egyrészt a nemzetközi módszertannak, szakzsargonokkal tisztában legyenek, amely egy külföldi munkavállalás esetén közös platformot biztosít, másrészt a felkészülés során az üzleti angol szókincse is fejlődik. Így készül a váltásra.

Szakmabemutató sorozatunk korábbi cikkei az e-sport szakértőtől az UX fejlesztőn át a kávékóstolóig itt olvashatóak.

Friss és azonnal pályázható üzleti elemző álláshirdetések itt.

A nyitóképen Gintl-Reszegi Mária