Egyenlő bánásmód munkaerő-kölcsönzéskor
Egyenlő munkáért egyenlő bért - szól az egyenlő bánásmód elve, amit munkaerő-kölcsönzés esetén sem lehet megkerülni. Az atipikus jogviszonyból adódóan azonban csak a személyi alapbérre értendő ez, legalábbis eleinte, hat hónapot meghaladó kölcsönzés esetén ugyanis már a kölcsönzött munkavállaló számára is biztosítani kell azt a műszakpótlékot, a rendkívüli munkavégzésért, ügyeletért, készenlétért járó díjazást, amelyet a kölcsönvevő a vele munkaviszonyban álló munkavállalóinak fizet.
A munkaerő-kölcsönzés atipikus jogviszony, amikor a munkáltatói oldalon a kölcsönbeadó és kölcsönvevő munkáltató jelenik meg, a harmadik fél a kölcsönadott munkavállaló. A munkaviszony a kölcsönbeadóval létesül, a munkavállaló foglalkoztatása a kölcsönvevőnél valósul meg. Vannak európai országok, amelyek megengedik a munkaerő-kölcsönzést, melyre vonatkozóan enyhébb vagy szigorúbb szabályokat írnak elő. Ezek egy része az egyenlő bánásmód érvényesítésére irányul. Egyes országokban csak meghatározott körülmények, például helyettesítés és/vagy, idénymunka céljából kerülhet sor kölcsönzésre, melynek időtartamát korlátozzák, a kölcsönvevőnél állandó alkalmazásban állók létszámát kvótához kötik, a kölcsönzött munkavállalók bérét az állandó alkalmazottakat megillető bérszínvonalnak megfelelően állapítják meg. Van olyan ország, ahol tiltják a kölcsönzési tevékenység folytatását.
Hazai viszonyok között a Munka törvénykönyve a kölcsönzés időtartamát nem korlátozza, az elvégzendő munkák köre sincs behatárolva. A törvény többek között ugyanakkor előírja, hogy a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodásban nem lehet korlátozni, illetve kizárni a kölcsönbeadott munkavállalót megillető jogokat. A munkavállalóra a kölcsönvevőnél irányadó munkarendre, munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A kölcsönzés során a munkáltatót megillető jogokat és kötelezettségeket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorol(hat)ja.
a munkavállaló munkavédelmére,
a nők, a fiatal munkavállalók, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására,
az egyenlő bánásmód követelményére,
a munkavégzésre,
a munkakör átadás-átvételére,
a munkaidőre és pihenőidőre, illetve ezek nyilvántartására vonatkozó szabályok betartása,
a természetbeni munkabér, valamint a közvetlenül adott szociális juttatás biztosítása tekintetében.
Az egyenlő elbánás követelményének érvényesítése szempontjából az egyéb tényezők mellett relevanciával bír a kölcsönzött munkavállaló munkakörének és díjazásának megállapítása. A kölcsönzött munkavállaló munkakörét az elvégzendő munka jellegének, személyi alapbérét a kölcsönzött munkavállalót foglalkoztató, azonos munkakörben lévő munkavállaló(k) személyi alapbére alapulvételével kell a munkaszerződésben meghatározni. Előfordulhat, hogy a szervezeti egységen belüli összehasonlításra nincs lehetőség. Ebben az esetben a kölcsönvevő tevékenysége szerinti ágazatban fizetett, a kölcsönzött munkavállaló munkakörével azonos munkakörben dolgozó(k) személyi alapbérét kell figyelembe venni.
Az egyenlő bánásmód követelményének betartása érdekében hat hónapot meghaladó kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló számára is biztosítani kell azt a személyi alapbért, műszakpótlékot, rendkívüli munkavégzésért, ügyeletért, készenlétért járó díjazást, amelyet a kölcsönvevő a vele munkaviszonyban álló munkavállalóinak fizet. Amennyiben a kölcsönzés keretében végzett munkavégzés időtartama, határozatlan időre szóló folyamatos kölcsönzés esetén az egy évet, a határozott idejű kölcsönzéskor a két évet meghaladja, a munkaviszony alapjá közvetlenül, vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat is adni kell a kölcsönzött munkavállalóknak. Ilyen lehet a távolsági utazási költségek teljes körű megtérítése, üdülési hozzájárulás, étkezési hozzájárulás biztosítása. Ettől érvényesen a munkáltató csak a kölcsönzött munkavállaló javára térhet el, ami azt jelenti, hogy a béren felüli juttatásokat - pozitív elbírálás esetén - a kölcsönzött munkavállalók részére a törvényben meghatározott időtartamhoz képest a munkáltató korábban is biztosíthatja.
Lindner Sándor
Humánpolitikai Szemle 2008/7-8.
Szigorú szabályok Magyarországon
Hazai viszonyok között a Munka törvénykönyve a kölcsönzés időtartamát nem korlátozza, az elvégzendő munkák köre sincs behatárolva. A törvény többek között ugyanakkor előírja, hogy a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodásban nem lehet korlátozni, illetve kizárni a kölcsönbeadott munkavállalót megillető jogokat. A munkavállalóra a kölcsönvevőnél irányadó munkarendre, munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A kölcsönzés során a munkáltatót megillető jogokat és kötelezettségeket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorol(hat)ja.
A munkavégzés időtartama alatt a kölcsönvevő minősül munkáltatónak:
Az egyenlő elbánás követelményének érvényesítése szempontjából az egyéb tényezők mellett relevanciával bír a kölcsönzött munkavállaló munkakörének és díjazásának megállapítása. A kölcsönzött munkavállaló munkakörét az elvégzendő munka jellegének, személyi alapbérét a kölcsönzött munkavállalót foglalkoztató, azonos munkakörben lévő munkavállaló(k) személyi alapbére alapulvételével kell a munkaszerződésben meghatározni. Előfordulhat, hogy a szervezeti egységen belüli összehasonlításra nincs lehetőség. Ebben az esetben a kölcsönvevő tevékenysége szerinti ágazatban fizetett, a kölcsönzött munkavállaló munkakörével azonos munkakörben dolgozó(k) személyi alapbérét kell figyelembe venni.
Nem mindegy a kölcsönzés hossza
Az egyenlő bánásmód követelményének betartása érdekében hat hónapot meghaladó kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló számára is biztosítani kell azt a személyi alapbért, műszakpótlékot, rendkívüli munkavégzésért, ügyeletért, készenlétért járó díjazást, amelyet a kölcsönvevő a vele munkaviszonyban álló munkavállalóinak fizet. Amennyiben a kölcsönzés keretében végzett munkavégzés időtartama, határozatlan időre szóló folyamatos kölcsönzés esetén az egy évet, a határozott idejű kölcsönzéskor a két évet meghaladja, a munkaviszony alapjá közvetlenül, vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat is adni kell a kölcsönzött munkavállalóknak. Ilyen lehet a távolsági utazási költségek teljes körű megtérítése, üdülési hozzájárulás, étkezési hozzájárulás biztosítása. Ettől érvényesen a munkáltató csak a kölcsönzött munkavállaló javára térhet el, ami azt jelenti, hogy a béren felüli juttatásokat - pozitív elbírálás esetén - a kölcsönzött munkavállalók részére a törvényben meghatározott időtartamhoz képest a munkáltató korábban is biztosíthatja.
Lindner Sándor
Humánpolitikai Szemle 2008/7-8.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Új kölcsönzési üzletágvezető a Prohumannál
Februártól munkaerőkölcsönzési üzletágvezetőként folytatja munkáját a Prohuman csapatában Izsó Balázs. Teljes cikk
2023-as trendek a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén
Várhatóan 2024 is mozgalmas év lesz a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén, de még mielőtt igazán beindulnának az új év folyamatai,... Teljes cikk
Mire számítanak a munkaerő-kölcsönzők 2024-ben?
A foglalkoztatás bővülésére számíthatunk – fogalmazott Csizmadia Gábor, a tagszervezetein keresztül 200.000 fő munkavállalót foglalkoztató... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Megtartott munkáltatói ígéretek 1 hete
- Stagnáló munkaerő-felvétel? - Erre számíthatunk idén a munkaerőpiacon 2 hete
- Rekordév után osztalékot fizethet a Pensum Group, 2024-ben további növekedés jöhet 2 hete
- 2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani 2 hete
- Rosszul jár, aki ilyen cégben dolgozik gazdasági válság idején 3 hete
- Az X generációsok tudják: ha nem tanulsz, véged - avagy miért jó megtartani a középkorú munkavállalót? 1 hónapja
- Égető dilemma: honnan lesz 300 ezer új munkavállaló Magyarországon? 2 hónapja
- Így lesz minőségi munkaerő: üzleti fórum német cégekkel Debrecenben 2 hónapja
- Egységben az erő: így enyhíti a munkaerőhiányt és csökkenti az agyelszívást három ország 2 hónapja
- Orbán Viktor: Minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az embereket meggyőzzék, van értelme dolgozni 2 hónapja
- Hol vannak tartalékok a magyar álláspiacon? Így látja az államtitkár 2 hónapja