Egyre több az elbocsátás, egyre kevesebb a munkaügyi per
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA válság, a leépítési-elbocsátási hullám nem érzékelhető a munkaügyi bíróságokon. Nemhogy növekedett volna, bizonyos területeken - többek között a munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatos jogvitákban - csökkent az ügyek száma, áll a Világgazdaságban.
A visszaesés jelentős, országosan 18 százalékos, azaz csaknem ezerrel kevesebb keresetet regisztráltak az előző évinél - mondta Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke a Világgazdaságnak. Megítélése szerint ennek legvalószínűbb oka a bizonytalanság, hiszen a munkavállalók és a munkáltatók is bizonytalanok.
A csődközlei cégeknek a dolgozók elbocsátása, kifizetése óriási terhet jelentene számukra, ezért - kényszerből, esetenként rosszhiszeműségből -, ameddig csak lehet, nem csukják be a gyárkaput, kivárják, hogy a dolgozó szüntesse meg a munkaviszonyát. A munkavállalók azonban szintén tanácstalanok. Többnyire a kifizetésre várnak, sokan úgy vélik, ha valóban bezár a vállalat, nincs miért bíróságra menni. A per ugyanis nagy kockázat, különösen tavaly február óta, amikor megszűnt a munkavállaló költségmentessége a munkaügyi jogvitákban. Így, ha elveszti a pert, hatalmas összeget kell kifizetnie.
Handó Tünde szerint a munkavállalók a költségkedvezmények módosulása előtt is ezerszer is megfontolták, fellépjenek-e a munkaadóikkal szemben, különösen akkor, ha még munkaviszonyban álltak. Az elnök asszony ritkán találkozott olyan perrel, amelyet kifejezetten rosszhiszeműen indítottak a dolgozók, értesült a lap.
Bár az ügyek összességükben nem csökkentek olyan jelentős mértékben, mint ahogy arra az új költségszabályok alapján számítottak, a jogviszony-megszüntetéssel, továbbá a munkaszerződéssel és a leltárhiánnyal kapcsolatos perek visszaesése a módosításra vezethető vissza - vélekedett Handó Tünde.
Szakértők szerint nem a költségkedvezmények megvonásával, hanem az egyezségkötésre irányuló mediáció alkalmazásával lenne célszerű csökkenteni a jogviták számát. A fővárosi, a fővárosi munkaügyi, valamint a szegedi városi ítélkező fórumon kísérletképpen helyben igénybe vehetők a közvetítők, illetve az érdeklődők megismerkedhetnek a közvetítői eljárás menetével, előnyeivel, írja a Világgazdaság.
A mediációs tevékenységet a bírósági eljárásba a 2002. évi LV. törvény vezette be. Kezdetben polgári jogi, családjogi ügyekben, ma már a büntető igazságszolgáltatásban is alkalmazzák. A cégek egymás közötti jogvitáiban kötelező a per előtti egyeztetés.
Világgazdaság
A csődközlei cégeknek a dolgozók elbocsátása, kifizetése óriási terhet jelentene számukra, ezért - kényszerből, esetenként rosszhiszeműségből -, ameddig csak lehet, nem csukják be a gyárkaput, kivárják, hogy a dolgozó szüntesse meg a munkaviszonyát. A munkavállalók azonban szintén tanácstalanok. Többnyire a kifizetésre várnak, sokan úgy vélik, ha valóban bezár a vállalat, nincs miért bíróságra menni. A per ugyanis nagy kockázat, különösen tavaly február óta, amikor megszűnt a munkavállaló költségmentessége a munkaügyi jogvitákban. Így, ha elveszti a pert, hatalmas összeget kell kifizetnie.
Handó Tünde szerint a munkavállalók a költségkedvezmények módosulása előtt is ezerszer is megfontolták, fellépjenek-e a munkaadóikkal szemben, különösen akkor, ha még munkaviszonyban álltak. Az elnök asszony ritkán találkozott olyan perrel, amelyet kifejezetten rosszhiszeműen indítottak a dolgozók, értesült a lap.
Bár az ügyek összességükben nem csökkentek olyan jelentős mértékben, mint ahogy arra az új költségszabályok alapján számítottak, a jogviszony-megszüntetéssel, továbbá a munkaszerződéssel és a leltárhiánnyal kapcsolatos perek visszaesése a módosításra vezethető vissza - vélekedett Handó Tünde.
Szakértők szerint nem a költségkedvezmények megvonásával, hanem az egyezségkötésre irányuló mediáció alkalmazásával lenne célszerű csökkenteni a jogviták számát. A fővárosi, a fővárosi munkaügyi, valamint a szegedi városi ítélkező fórumon kísérletképpen helyben igénybe vehetők a közvetítők, illetve az érdeklődők megismerkedhetnek a közvetítői eljárás menetével, előnyeivel, írja a Világgazdaság.
A mediációs tevékenységet a bírósági eljárásba a 2002. évi LV. törvény vezette be. Kezdetben polgári jogi, családjogi ügyekben, ma már a büntető igazságszolgáltatásban is alkalmazzák. A cégek egymás közötti jogvitáiban kötelező a per előtti egyeztetés.
Világgazdaság
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?