Egyre több az elbocsátás, egyre kevesebb a munkaügyi per
A válság, a leépítési-elbocsátási hullám nem érzékelhető a munkaügyi bíróságokon. Nemhogy növekedett volna, bizonyos területeken - többek között a munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatos jogvitákban - csökkent az ügyek száma, áll a Világgazdaságban.
A visszaesés jelentős, országosan 18 százalékos, azaz csaknem ezerrel kevesebb keresetet regisztráltak az előző évinél - mondta Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke a Világgazdaságnak. Megítélése szerint ennek legvalószínűbb oka a bizonytalanság, hiszen a munkavállalók és a munkáltatók is bizonytalanok.
A csődközlei cégeknek a dolgozók elbocsátása, kifizetése óriási terhet jelentene számukra, ezért - kényszerből, esetenként rosszhiszeműségből -, ameddig csak lehet, nem csukják be a gyárkaput, kivárják, hogy a dolgozó szüntesse meg a munkaviszonyát. A munkavállalók azonban szintén tanácstalanok. Többnyire a kifizetésre várnak, sokan úgy vélik, ha valóban bezár a vállalat, nincs miért bíróságra menni. A per ugyanis nagy kockázat, különösen tavaly február óta, amikor megszűnt a munkavállaló költségmentessége a munkaügyi jogvitákban. Így, ha elveszti a pert, hatalmas összeget kell kifizetnie.
Handó Tünde szerint a munkavállalók a költségkedvezmények módosulása előtt is ezerszer is megfontolták, fellépjenek-e a munkaadóikkal szemben, különösen akkor, ha még munkaviszonyban álltak. Az elnök asszony ritkán találkozott olyan perrel, amelyet kifejezetten rosszhiszeműen indítottak a dolgozók, értesült a lap.
Bár az ügyek összességükben nem csökkentek olyan jelentős mértékben, mint ahogy arra az új költségszabályok alapján számítottak, a jogviszony-megszüntetéssel, továbbá a munkaszerződéssel és a leltárhiánnyal kapcsolatos perek visszaesése a módosításra vezethető vissza - vélekedett Handó Tünde.
Szakértők szerint nem a költségkedvezmények megvonásával, hanem az egyezségkötésre irányuló mediáció alkalmazásával lenne célszerű csökkenteni a jogviták számát. A fővárosi, a fővárosi munkaügyi, valamint a szegedi városi ítélkező fórumon kísérletképpen helyben igénybe vehetők a közvetítők, illetve az érdeklődők megismerkedhetnek a közvetítői eljárás menetével, előnyeivel, írja a Világgazdaság.
A mediációs tevékenységet a bírósági eljárásba a 2002. évi LV. törvény vezette be. Kezdetben polgári jogi, családjogi ügyekben, ma már a büntető igazságszolgáltatásban is alkalmazzák. A cégek egymás közötti jogvitáiban kötelező a per előtti egyeztetés.
Világgazdaság
A csődközlei cégeknek a dolgozók elbocsátása, kifizetése óriási terhet jelentene számukra, ezért - kényszerből, esetenként rosszhiszeműségből -, ameddig csak lehet, nem csukják be a gyárkaput, kivárják, hogy a dolgozó szüntesse meg a munkaviszonyát. A munkavállalók azonban szintén tanácstalanok. Többnyire a kifizetésre várnak, sokan úgy vélik, ha valóban bezár a vállalat, nincs miért bíróságra menni. A per ugyanis nagy kockázat, különösen tavaly február óta, amikor megszűnt a munkavállaló költségmentessége a munkaügyi jogvitákban. Így, ha elveszti a pert, hatalmas összeget kell kifizetnie.
Handó Tünde szerint a munkavállalók a költségkedvezmények módosulása előtt is ezerszer is megfontolták, fellépjenek-e a munkaadóikkal szemben, különösen akkor, ha még munkaviszonyban álltak. Az elnök asszony ritkán találkozott olyan perrel, amelyet kifejezetten rosszhiszeműen indítottak a dolgozók, értesült a lap.
Bár az ügyek összességükben nem csökkentek olyan jelentős mértékben, mint ahogy arra az új költségszabályok alapján számítottak, a jogviszony-megszüntetéssel, továbbá a munkaszerződéssel és a leltárhiánnyal kapcsolatos perek visszaesése a módosításra vezethető vissza - vélekedett Handó Tünde.
Szakértők szerint nem a költségkedvezmények megvonásával, hanem az egyezségkötésre irányuló mediáció alkalmazásával lenne célszerű csökkenteni a jogviták számát. A fővárosi, a fővárosi munkaügyi, valamint a szegedi városi ítélkező fórumon kísérletképpen helyben igénybe vehetők a közvetítők, illetve az érdeklődők megismerkedhetnek a közvetítői eljárás menetével, előnyeivel, írja a Világgazdaság.
A mediációs tevékenységet a bírósági eljárásba a 2002. évi LV. törvény vezette be. Kezdetben polgári jogi, családjogi ügyekben, ma már a büntető igazságszolgáltatásban is alkalmazzák. A cégek egymás közötti jogvitáiban kötelező a per előtti egyeztetés.
Világgazdaság
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?