Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 13 éve

Életével fizethet a munkáért, a tájékozatlanságért

Kétfajta munkavállaló létezik, a tájékozott, és a másik, aki azzal sincs tisztában, mit kellene követelnie. Ha a dolgozók részéről sem merül fel igény egy egészséges, biztonságos munkahely iránt, akkor munkavédelem ide, kockázatértékelés oda, továbbra is emberáldozatokat fog követelni ez a hozzáállás. Pedig számos esetben bebizonyosodott: a betegség a munkából ered. Sokan nem fogják fel, milyen sokat tehetnek már azzal is, ha tájékozódnak jogaikról. Vagy akár azzal, hogy elolvassák ezt a cikket.

Ismerek olyan embert, aki azzal henceg, nem követi az eseményeket, mert mindenhonnan csak negatív hírek áradnak felé. "A minden rendben van, semmi baj" - egy olyan álságos hozzáállás, amely átmeneti megnyugvást hoz csupán s csak látszatra teremt biztonságos helyzetet - mutatnak rá a szakemberek. A szociológus szerint a tagadás ezen formája azt jelzi, nem akar az illető sebezhetővé válni, felnőttként felelősséget vállalni. Ezek az emberek jól nevelt bábjai csupán a társadalomnak. Az állásféltés miatt azonban egyre több ember sepri akár a munkavédelmet érintő problémát, akár a munkahelyi konfliktusokat a szőnyeg alá, ahelyett hogy kiállna jogaiért, ember(munka)társaiért, csak így lehet megelőzni megbetegedéseket, munkabaleseteket, tragédiákat. A vörös iszap katasztrófa is jól példázza, hova vezet a nem megfelelő szintű karbantartás, az emberek "ne szólj szám, nem fáj fejem" hozzáállása. Ha kilenc emberi életet követelő, környezeti katasztrófa nem ébreszti rá az embereket, milyen fontos a tájékozottság, a munka védelme és az, hogy a sorsunk a kezünkben van, akkor semmi.


Nem jelentik be a foglalkozási megbetegedéseket



Dr. Nagy Imre
Az ember élete jelentős részét a munkahelyén, munkavégzéssel tölti. Természetes - lenne - az az igény, hogy ez az idő egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények között teljen el - vágott bele az igen összetett témába Dr. Nagy Imre, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) főigazgatója az OMMF által szervezett kerekasztal-megbeszélésen. A szakember elmondta: a munkavédelem célja a munkabalesetek és a foglalkozási eredetű egészségkárosodások (megbetegedések) megelőzése, annak tudatában, hogy károsító hatását tekintve a munkakörnyezet a legveszélyesebb emberi környezet, amelynek károsító kockázata 1-3 nagyságrenddel nagyobb más részkörnyezetekénél.
A foglalkoztatási megbetegedés: a munkavégzés a foglalkozás gyakorlása közben, vagy azt követően bekövetkezett olyan heveny és idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló (fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai) kóroki tényezőkre vezethető vissza. 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról.


A hatóság szakemberei egyöntetűleg kijelentették: bár 1981 óta kötelező az üzembaleseti jegyzőkönyv kitöltése, a bejelentett megbetegedések száma évek óta csökken, amely nem a munkahelyek javulását, hanem a bejelentési fegyelmezetlenséget és a felismerés hiányát mutatja - mutat rá Nagy Imre, amit a többi szakember is visszaigazolt. Kiemelték, ennek oka, hogy vagy a munkavállalónak, vagy a munkáltatónak, vagy mindkettőjüknek nem áll érdekében bejelenteni a betegséget. A munkaadók a jogkövetkezményektől tartanak, míg a munkavállalók munkahelyük elvesztésétől félnek - húzta alá Nagy Imre. Így azonban nem derül ki, s a hatóság sem tud beavatkozni, arról már nem is beszélve, hogy megelőzni sem lehet a munkabaleseteket. - Amit nem tudunk, azt nem is kérhetjük számon - világította meg a probléma gyökerét Groszmann Mária, az OMMF munkavédelmi elnökhelyettese.

Problémaként még azt látják, hogy a hazánkban igen sok embert foglalkoztató kkv szektort, mikrovállalkozásokat igen nehéz elérni s nekik van a legkevesebb eszközük ezek megakadályozására.


A betegségek eredete: munkahely



Más országokban készült felmérésekből kiderül, az egyes betegségek kialakulását milyen mértékben idézhetik elő a munkahelyi körülmények; az Egyesült Államokban például a rosszindulatú daganatos megbetegedések 32, a szív- és érrendszeriek 26 százalékáért, a fertőző megbetegedések 16 százalékáért a munkahelyet terheli a felelősség. - Magyarországon 33 ezren halnak meg évente daganatos megbetegedésben, amiért ha csak a legkisebb becsléseket vesszük, 10 százalékáért felel a munkahely, akkor 3300 dolgozót jelent - következtetett Nagy Imre. Hazánkban a legtöbb munkahelyi eredetű megbetegedés légzőszervi, ami ugyancsak a valós adatok hiányára utal, hiszen a betegek döntően olyan bányászok, akiknek a munkahelye már két évtizede megszűnt. A mozgásszervi megbetegedéseknél sem azonnal láthatóak, ennél azonban előfordulhat, hogy egyéni betegség. Míg az előbbinél kizárólagos szerepe van, az utóbbinál döntő szerepe van a munkahelynek, de nem kizárólagos - mutat rá a különbségre az OMFI főigazgatója.

Sokszor azonban nem lehet egyértelműen megmondani, mely megbetegedések erednek a munkavégzésből. Ehhez azonban éppúgy ismernünk kell a dolgozó egészségügyi állapotát, mint az összes foglalkozási tényezőt - sorolta az OMFI főigazgatója. Az OMMF munkavédelmi elnökhelyettese hozzátette: nehéz megmondani, főként információk hiányában, vajon az adott betegség, daganat, a mérgező munkahelyi légkör miatt alakult-e ki. Abban az esetben lehet egyértelműen kijelenteni, hogy munka miatt alakult ki a betegség, ha az ok-okozati összefüggések egyértelműek. Ilyen a bányászok esetében a szilikózis. Más a helyzet lelki tényezők által kialakult, vagy éppen daganatos betegségekkel.

Bár ahol a fizikai épséggel nem foglalkoznak, ott a lelki tényezőkkel sem fognak. Nagy Imre kiemelte: addig, amíg a munkáltatók költségként kezelik a munkavédelmet, addig nem lehet egészségfejlesztésről beszélni.


Emberéletekbe kerül a tájékozatlanság, tudatlanság



Kerekasztal-beszélgetés
Az OMMF szakemberei és az OMFI főigazgatója egyetértettek, hogy a munkahelyi balesetek elkerülhetőek lennének, ha a felek rendelkeznének elegendő információval, milyen veszélyek "leselkednek" rájuk munkahelyükön, hogyan lehet ezeket a kockázati tényezőket minimálisra csökkenteni, megszűntetni. Dr. Groszmann Mária felhívta a figyelmet a társadalom tudatlanságára, alacsony egészségtudatára. - Azért is fájdalmas ez, mert így a munkavállaló is felel azért, ha balesetet szenved, vagy ha megbetegszik. Jó példa erre, hogy azért nem tagadja meg a munkavégzést, mert nincs tudatában, hogy milyen veszélynek van kitéve - húzta alá a szakember. A munkavédelmi elnökhelyettes elismeri, a munkavédelem sok helyen pénz kérdése, de van, ami nem az. Hiszen sokszor az az oka a tragédiának, hogy nem tudta a munkavállaló, veszélynek van kitéve. Úgy véli, a társadalmat érzékennyé kell tenni ezek iránt, csak akkor fog történni előmozdulás, ha felébred az igény a biztonságos munkahely iránt az emberekben.
Hegyesiné Orsós Éva, az mtd Tanácsadói Közösség egészségpolitikai szakértője, a HBLF "Egészségmegőrzés a munkahelyen" munkacsoport vezetője szerint összetett az a kérdés, hogy mi gátolja a munkahelyi egészségmegőrzés hatékonyságát. Kiemelte: a kulcsszereplők (így a foglalkozás egészségügyi szolgáltatást nyújtó, a HR, az egészségpénztárak, az egészségügyi és rekreációs intézmények vezetői, munkatársai) kommunikációját hatékonyabbá kell tenni. Bővebben az "Egészségmegőrzés a munkahelyen - hatékonyabb szerepvállalás" című képzésen.


Borhidi Gábor, az OÉT Munkavédelmi Bizottsága munkavállalói oldalának elnöke kijelentette: a cél, hogy ne álljon senkinek érdekében eltitkolni, vagy megmásítani a munkabaleseteket, jegyzőkönyvet, megbetegedést. Hozzátette: sokszor ugyanis könnyű meggyőzni a munkavállalót, hogy ne töltse ki a baleseti jegyzőkönyvet, hiszen - érvel a munkáltató - nem éri hátrány. És valóban megkapja a kis kártérítését, fizet a TB. De ha legközelebb nem lesz valakinek ilyen szerencséje és később belehal, akkor hogyan érvényesítse a hozzátartozó családja a jogait, kérjen kártérítést, az igazság kiderítéséről és a felelősek megbűnhődéséről nem is beszélve, ha nem készült róla jegyzőkönyv, vagy hiányosan lett kitöltve. Így sem a balesetek okai, sem a megbetegedések nem derülnek ki, így azokat elkerülni, megelőzni sem lehet, amely emberek életébe kerülhet, a munkáltató pedig csak fizet és fizet.


Megoldás: kevesebb szankció és munkahelyi balaesetbiztosítás



Borhidi Gábor szerint a munkavédelmi törvény megfelelő, annak betartása azonban akadozik. Kérdéses, hogy biztosítottak-e védőfelszerelést, tájékoztatják-e a dolgozókat a veszélyforrásokról, készítettek-e kockázatértékelést, ha igen, megfelelő szolgáltatóval történt-e. Groszmann Mária kiemelte az iszap-katasztrófa nyomán: a hatóságnak semmi feladata és felelősségi köre nincs, ahogy ahhoz sincs jogosítványuk, hogy a hibás, hiányos, nem aktuális, nem teljes körű kockázatértékelést felülbírálják - húzta alá a hatóság munkavédelmi elnökhelyettese. Márpedig, ha rossz a kockázatértékelés, rossz lesz a megelőzési stratégia.

Éppen ezért javasolják a felek, hogy a munkáltatót ne érje hátrány ilyen esetekben, vagyis csökkenjen a szankció a munkáltatókkal szemben, így nem áll majd érdekükben ezeket eltitkolni, megmásítani és meg lehet majd előzni a baleseteket - ebben egyet értenek az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala is, ahogy abban is, mielőbb szükség lenne a munkahelyi balesetbiztosítás bevezetésére, így ugyanis a munkaadók nem lennének motiváltak abban, hogy eltitkolják vagy megmásítsák a munkahelyi baleseteket.


Nyisd ki a szemed!



Munkavédelmi szakemberek, pszichológusok, szociológusok tehát nem győzik hangsúlyozni, miért fontos tájékozottság, a tudatosság. Hiszen ahhoz, hogy jobbá váljon valami, először szembe kell nézni a problémával. Mindehhez tehát a munkavállaló is kell, nem lehet mindent csak a munkáltató nyakába varrni, bár tény, hogy sok munkahelyen a vezető bagatellizálja el a munkavédelmi előírásokat, a pszichoszociális és ergonómiai tényezőket. A változáshoz vezető úton azonban el kell indulni, nekünk, közösen.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
40 év óta először szigorítottak a dolgozókat a veszélyes anyagoktól védő szabályokon

Az európai parlamenti képviselők szerdán új szabályokat fogadtak el a munkahelyi káros anyagoknak való kitettség korlátozására, negyven év óta... Teljes cikk

Magánügy a dolgozó egészsége vagy éppen ellenkezőleg?

Miért komoly probléma az egészséges (munkában)megtartási HR-stratégia hiánya? - teszi fel a kérdést Papp Tamás István HR szakember. Decemberben az... Teljes cikk

A munkaköri alkalmassági vizsgálatról: a hiányának is hosszú lehet az árnyéka

Csak akkor vizsgálná orvos a munkakörre való alkalmasságot, ha ezt jogszabály írná elő, illetve, ha a munkáltató erről így döntene – erről... Teljes cikk