Elmaradnak a fizetések a termelékenység alapján indokolttól

Kordás László hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek nincs és nem is lehet pontos képük a gazdaság helyzetéről, hiszen 2015 óta a kormány korlátozza az alapvető adatok hozzáférhetőségét. Megszűnt a tárgyalások nyilvánossága és átláthatósága is. A szakszervezetek azonban azt tervezik, hogy határozottabban fognak küzdeni a közérdekű adatokért - fogalmazott.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke is úgy véli, hogy hiányoznak a munkaerőpiacra és állami foglalkoztatásra irányadó adatok. Magyarországon nincs munkaügyi kormányzás, ezért a szakszervezet konszenzusos fórumot szeretne a kormány, az ellenzék, a munkaadók, önkormányzati és munkavállalói érdekszövetségek részvételével - tette hozzá. Véleménye szerint 30 évvel a rendszerváltás után fontos kérdésekben nincs társadalmi megegyezés, a konszenzus fogalma szinte feledésbe merült, noha - mint mondta - épp az együttgondolkodás vihetné előre a munkavállalók helyzetét.

Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Kutatóintézet (European Trade Union Institute, ETUI) munkatársa úgy értékelte, hogy Közép- és Kelet-Európában a munkaerő képzettsége a nyugatinak felel meg, ám a térség a nemzetközi munkamegosztásban alacsony helyet foglal el, a bérek jelentősen elmaradnak a termelékenység szintjétől, a cégek termelékenysége között hatalmas különbség van az országon belül is, a munkakörülmények sok helyen rosszak.

A magyar mutatók a térségen belül is kedvezőtlenek, a 2009 és 2018 közötti időszak egészét tekintve a magyar reálbérek a legalacsonyabbak közé tartoznak - tette hozzá. Véleménye szerint Magyarország lassan már Romániával, és hamarosan Bulgáriával sem tud versenyezni, az elvándorlásban is csak papíron nem áll rosszul.

Fotó: Pixabay
MTI