Érdekek vezérlik a bevándorláspolitikát

Migráció

Szakemberek egyetértenek abban, hogy a határokon és régiókon átlépő migráció a XX. század második felétől tömeges és globális jelenséggé vált. A bevándorlás fő célterületei Nyugat-Európa és Észak-Amerika. A gazdasági határokkal a munkaerő-piaci határok is felpuhultak, az emberek gazdasági megfontolásból, életminőségük javítása céljából vándorolnak el országukból. Ez az előnyök mellett azonban kockázatokat is tartogathat a befogadó társadalmak számára, különösen, ha nagy tömegben érkeznek a bevándorlók. Szociológiai szempontból nézve a bevándorlók többsége fiatal, de mindenképpen aktív korú és rendelkezik valamilyen képzettséggel - írja le a jelenséget Dr. Örkény Antal, az ELTE tanszékvezető professzora.

Dr. Póczik Szilveszter

Dr. Póczik Szilveszter, az Országos Kriminológiai Intézet kutatásvezetője, a közelmúltban megjelent "Nemzetközi migráció - nemzetközi kockázatok" című könyv szerkesztője és szerzője elmondta: Nyugat-Európa és Magyarország között bevándorlási tekintetben lényeges különbségek mutatkoznak. A fejlett európai országokba a múlt század nyolcvanas éveinek végéig jobbára képzett bevándorlók érkeztek, akik fontos munkapiaci szegmenseket fedtek le. Egy részük végleg letelepedett, másik részük később hazatelepült, és odahaza kamatoztatja külföldön szerzett tudását vagy vagyonát. A kilencvenes években a helyzet alapvetően megváltozott. Miközben részben megszűnt az igény a külföldi munkaerő iránt, addig a Földközi-tenger délkeleti sávjában elhelyezkedő országokban máig tartó népességrobbanás kezdődött.

Ezt az exponenciálisan növekvő embertömeget ezek az országok nem képesek eltartani, számukra munkalehetőséget biztosítani. Az iszlám világ és a harmadik világ országaiból érkezők a jobb élet reményében igyekeznek a fejlett világba települni. Többségük képzetlen fiatal, nem beszéli a célország nyelvét, nincs felkészülve a kihívásokra, gyakran nem is tudja pontosan, melyik országba szeretne jutni az EU-n belül. Jelentős részük illegális bevándorlóként érkezik, biztosítás illetve jogvédelem nélküli illegális munkavállalóként talál megélhetést vagy a bűnözői szubkultúra részévé válik, és végül szükségképpen fennakad a bűnüldözés vagy a közigazgatás szűrőjén.

Ezzel szemben Magyarország az Európai Uniós taggá válásáig nem fogadott be Európán kívüli menekülteket. Így elmondható, hogy a hazánkba igyekvő bevándorlók döntő többsége elsősorban a határon túli magyarokból eredt. Ezt a hallatlan migrációs előnyt azonban hamarosan elveszítjük, hiszen a minket gazdaságilag leköröző környező országok, különösen Románia és Szlovákia ma már bérszínvonal, általános gazdasági és társadalmi környezet tekintetében is azonos vagy jobb feltételeket kínál, mint Magyarország. A nálunk korábban munkavállalási céllal megjelenő határon túli magyarok és más külföldiek közül sokan hazatérnek, vagy fejlett európai országok felé veszik az irányt.

Érdekek által vezérelt bevándorlás

Dr. Örkény Antal

Dr. Örkény Antal szerint a migrációban "push and pull", vagyis taszító és szívó hatások érvényesülnek: a kibocsátó országban munkaerő-felesleg jelenik meg, vagy az emberek a rossz életkörülmények, esetleg üldöztetés miatt kényszerülnek távozásra. A szívó hatás pedig két módon valósulhat meg. Az első, amikor képzett munkaerő iránti igény vonzza a fejlettebb világba a magyar orvosokat vagy az indiai informatikusokat. Míg a másik esetben: a befogadó országban a honos népesség által nem preferált vagy elutasított, alacsony státuszú, alacsony díjazású, képzést nem igénylő munkakörök is vonzóak lehetnek a képzetlen külföldiek számára. Az egykor Németországba érkező jugoszláv és más vendégmunkások egy része is képzetlen vagy alacsonyan képzett volt, de akkoriban még volt rájuk igény. Ha egyszer elindul a tömeges bevándorlás, nehéz megállítani. A külföldi munkavállalásra a kibocsátó országokban családi megélhetési stratégiák épülnek, a dolgozó bevándorlókat követik a családtagok, házastárs, gyerekek. Ebből pedig konfliktusok keletkezhetnek.

Bevándorlókra szorulva...

A lakosság korosodása miatt Magyarországnak nagyszámú bevándorlóra lesz szüksége a következő két évtizedben - jelentette ki még 2007 őszén az Európai Unió bel- és igazságpolitikai biztosa. Az Európai Bizottság becslései szerint az Unió - főként munkaképes korú - népességének fenntartásához mintegy 20 millió bevándorlóra lesz szükség a következő 20 évben. - Nem ismeretlenek azok a demográfiai jóslatok, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy Európában, így Magyarországon is komoly problémát fog okozni a népesség elöregedése, tehát lépéskényszerben vagyunk. A munkaerőpiacon egyensúlytalanságok keletkezhetek, a nyugellátások rendszere összeomolhat, ha az aktív korúak nem tudják majd eltartani a nyugdíjasok tömegeit - figyelmeztet Dr. Örkény Antal. Arra a kérdésre, hogy mennyi bevándorlóra van szüksége hazánknak, Dr. Póczik Szilveszter elmondta: ez nagyban függ az ország gazdasági teljesítőképességétől, munkaerő-piaci sajátosságaitól, és a demográfiai mutatók változásától.

Képzetlenek választják Európát

Európai Unió

Nem mindegy azonban, milyen szociális minőségekkel, végzettséggel rendelkeznek azok, akik Magyarországot választják új hazájuknak vagy ideiglenesen, munkavállalási területnek. A jelenlegi helyzetben kevés tanult migráns dönt Európa - és így Magyarország - mellett, ezért az uniós államok különféle módszerekkel próbálják a kontinensre csábítani a kiművelt emberfőket. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (International Organisation for Migration - IOM) által napokban publikált tanulmány szerint bár a jelenleg világszerte úton lévő 200 millió migráns legnagyobb része, mintegy 70 millió fő, Európába igyekezett 2005-ben, javarészük képzetlen volt, miközben az egyetemi végzettséggel rendelkező migránsok mindössze 5 százaléka törekedett az uniós államok felé.

Az ELTE professzora egy Budapesten készült - tehát Magyarország más területeit nem vizsgáló - kutatásra hivatkozva elmondta, hogy a fővárosban élő kínaiak, határon túli magyarok, arabok és más külföldiek átlagos iskolai végzettsége nem alacsonyabb, mint az ott élő honos lakosságé.

Bevándorlás

Dr. Örkény Antal szerint a bevándorlók optimális esetben oda mennek, ahol szükség van rájuk, ahol munkaerőhiány alakult ki. Azokban az országokban azonban, ahol főként idénymunkásokra mutatkozik igény, valószínűleg nagyszámú képzetlen bevándorlót találunk, akik szociális és közbiztonsági feszültségeket okozhatnak, ezért az idegenellenesség is sokkal inkább felütheti a fejét.

A szociológus szerint minél nagyobb mértékű a bevándorlás egy országban, annál nagyobb számban jelennek meg ebben a tömegben képzetlenek is. Míg a magasan képzettek növelik a térség versenyképességét és könnyen beilleszkednek az európai társadalmakba, a képzetlenek bevándorlása ellensúlyozza ugyan a népességcsökkenést, de társadalmi feszültségeket indukál.

Idegenkedünk a bevándorlóktól

Egyes országokban a nagyszámú bevándorlók jelenléte konfliktusokkal jár, ami idegenellenességet eredményez. Magyarországon azonban csak a rendszerváltás óta nyílik lehetőség szabadabb be- és kivándorlásra, ezért nálunk nem élnek tömegesen bevándorlók. Ennek ellenére erősnek látszik az idegenellenesség. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal közelmúltban nyilvánosságra hozott adatai szerint azonban 2008-ban nőtt a bevándorolók száma. Végh Zsuzsanna, a BÁH főigazgatója közölte, 2007-ben mintegy 21 ezer, tavaly pedig 35 ezer Európai Unión kívüli külföldi kért tartózkodási engedélyt a hivataltól, és 14 százalékkal több esetben kellett eljárást indítani migrációval kapcsolatos jogsértések miatt, mint az előző évben. A kérelmezők elsősorban ukrán, kínai és szerb állampolgárok voltak. A főigazgató asszony szerint Magyarország tranzitországból befogadó országgá válhat, de ehhez szükséges a megfelelő jogszabályi háttér kialakítása.

Az általunk megkérdezett két szakértő azonban egyetért abban, hogy egyelőre nem kell tartani a bevándorlók tömegeitől, hiszen Magyarország jelen gazdasági helyzete nem túlzottan kedvező, nem minősül áhított célországnak a bevándorlók számára.

Féltjük az állásunkat a bevándorlóktól

Azt a bevándorlókkal szembeni idegenkedést, amelyet Nyugat-Európában tapasztalunk, strukturális idegenellenességnek nevezzük, oka a társadalmon belül keresendő. Az emberek félnek, hogy a bevándorlók elveszik munkájukat.

A kutatások azonban arra engednek következtetni, hogy a magyarok is egyre inkább ellenségesek az idegenekkel szemben, tartanak tőlük, - mondta az ELTE professzora, - azonban nem biztos, hogy félelmeik megalapozottak vagy csupán munkaerő-piaci eredetűek. Leginkább azok mutatnak félelmet vagy elzárkózást, akik általában bizonytalannak érzékelik helyzetüket. A félelmek erőssége a veszélyeztetettség-érzés fokától függ. - Annál inkább fél valaki attól, hogy elveszik az állását a bevándorlók, minél inkább veszélyeztetve van. Tény ugyanakkor, hogy van relevanciája ezen félelemnek - szögezi le a szakember hozzátéve: a bevándorlók jelentős része azonban nem ingatag munkahelyek felé törekszik, hanem olyan munkaerő-piaci szegmensek felé áramlik, amelyeken munkaerőhiány mutatkozik, tehát biztosan szükség van rájuk.

- Nem arról van szó, hogy a befogadó ország lakossága, így például a magyarok gyűlölik az idegeneket. Azért idegenkednek tőlük, mert már hosszú évek óta azt érzik, hogy egzisztenciális helyzetük egyre ingatagabbá válik, anyagi biztonságuk megingott, munkahelyük bizonytalanná vált, és félelmeiket a bevándorlókra vetítik ki - fogalmaz Dr. Örkény Antal.

"Itt élned, halnod kell"

összetartás

Magyarországon az elvándorlási hajlandóság nagyon alacsony. Ebben a "bezárkózó" magatartásban az is közrejátszik, hogy a szociális ellátórendszer biztonságát, a biztos lakóhelyet a legtöbben nem akarják elhagyni, nem kockáztatnak, nem cserélik le a biztosnak vélt helyzetet a bizonytalanra. "Itt élned, halnod kell" - szól Vörösmarty Mihály Szózatának utolsó sora, amely oly jól jellemzi a magyarok gondolkodásmódját. Dr. Örkény Antal szerint nemzeti bezárkózás jellemzi hazánkat, így nem csoda a bevándorlók ellenséges fogadtatása.

Egy kutatás arra kereste a választ, hogyan fogadják az adott országban a bevándorlókat. A megkérdezettek két válasz közül választhattak: A - elutasítom, mert elveszik a munkát és a bűnözés növekszik; B - elfogadom, mert pozitívan hat a gazdaságra. Míg Nyugat-Európában a megkérdezettek a bevándorlás negatív hatásai mellett a pozitívumokat is elismerték, addig Magyarországon a legtöbben a migrációt annak negatív hatásai miatt elutasították, pozitív hatásait nem méltányolták. Örkény szerint az idegenellenesség mélyen gyökeredzik a magyarokban. Nem elsősorban a státuszféltéssel függ össze, hanem gyanakvó, konzervatív mentalitásunkkal, kulturális bezárkózásunkkal. Ez iskolai rendszerünkkel is összefügg, például azzal, hogy a magyarok nagy része még mindig nem tartja fontosnak a nyelvtanulást. A magyarságtudatunk kedvezőtlen szerkezete akadályoz meg minket a fejlődésben, továbblépésben - állítja a szakember.

Nagy-Britannia

Dr. Póczik Szilveszter némi kétkedéssel kezeli a magyarok idegenellenességére, még inkább annak erősödésére vonatkozó kutatási eredményeket, hiszen a meghatározott időszakonként összehasonlítható reprezentatív mintán elvégzett nemzetközi panelkutatásokban mutatkozó néhány százalékos elmozdulások nem feltétlenül tanúskodnak valóságos változásokról. Az egyes országokban megkérdezett mintacsoportok és a társadalmi szerkezet különbségei is lényeges befolyásoló tényezők, de emellett számos más módszertani nehézség is adódhat. A kérdőíves felvételek csupán egy aspektust rögzítenek, de nem, vagy csak korlátozottan alapoznak meg az idegenekkel szembeni valós magatartása vonatkozó következtetéseket.

Az idegenellenesség önmagában is problematikus fogalmában bonyolult véleményalkotási és érdekszövedékek összegződnek, ezért a kutató óv a bonyolult problémákra adott leegyszerűsítő magyarázatoktól és a vészharangok kongatásától.

Ha a munkaerőpiacnak szakemberhiány következtében érdekében áll a nyitott bevándorlási politika, vagyis a migránsok - akár képzetlenek, akár képzettek - befogadása, akkor az idegenellenesség látszólag visszahúzódik. Amint viszont már nem fűződik érdeke ehhez a piacnak, akkor kerül felszínre a bevándorlók valós megítélése. Lásd Nagy-Britannia.

Nyitottabb, barátságosabb bevándorlási politika szükséges

- Magyarországnak nincs bevándorlási stratégiája. Amíg az Európai Unió megpróbál komplexen foglalkozni a bevándorlással, addig Magyarországon gyakorlatilag nemzetbiztonsági kérdésként kezelik azt, a hatóságok az illegális migrációra próbálják a figyelmet összpontosítani - mondta Dunavölgyi Szilveszter, a "Nemzetközi migráció - nemzetközi kockázatok" című tanulmánykötet másik szerkesztője a könyv novemberi bemutatóján.

A fejlett európai társadalmak nagyon komoly migrációs nyomás alatt állnak: belülről a népességcsökkentés, kívülről a fejletlen világból érkező migráció nyomasztja őket - mondta ugyanott Dr. Póczik Szilveszter, aki a könyv tartalmának mintegy harmadát jegyzi. Véleménye szerint tudomásul kell venni, hogy a következő évtizedek Európájában a munkaerőforrás és népességpótlás legfőbb forrása az iszlám világ lesz. Erre fel kell készülni, ezért Európának szüksége van átfogó, komplex népesedési politikára, amelynek három feladata lesz: az őshonos népesség fogyásának megállítása, a népességcsökkenés ellensúlyozása szabályozott bevándorlással, valamint a bevándorolt népesség szabályozott integrációja.

Ennek kapcsán Dr. Póczik Szilveszter hangot adott annak a véleményének, hogy Magyarországon általános és minden ágazatai területre kiterjedő társadalmi és szakpolitikai reorganizációra van szükség. Ennek keretében elengedhetetlen egy hosszú távú demográfiai, bevándorlási, foglalkoztatási stratégia megalkotása is. Ma már nincs szükség arra a nagy kapacitású menekültügyi rendszerre, amely a balkáni háborúk időszakában még nélkülözhetetlen volt, másrészt hazánkban is kreatívan kell alkalmazni a migrációpolitikának azt a rugalmas rendszerét, amely alapelemeit az EU már felvázolta. Ennek fókuszában a munkaerőpiac mindenkori szükségletei mellett a társadalmi egyensúlyzavarok elkerülése, bűnmegelőzési szempontok és a kibocsátó illetve célországok közötti tudás- és tőkeforgalom kölcsönös előnyei állnak, miközben a multikulturális társadalom eszméi és jelenkori gyakorlatai újragondolásra szorulnak.

Mások ezzel szemben úgy vélik, a multikulturális gondolkodásmód a jövő munkaerőpiacának alapvető eleme, ezért fontos a migráció megítélésének javítása. Dr. Örkény Antal szerint elengedhetetlenül szükséges egy átgondolt, nyitottabb, barátságosabb bevándorlási politika kimunkálása.