kapubanner for mobile

Végkielégítés és nyugdíj - ezt fontos tudni

Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokat

A végkielégítést a nyugdíj alapjául szolgáló nettó havi átlagkereset meghatározásánál figyelembe kell venni, mert a végkielégítés is járulékalapot képező jövedelem - magyarázza dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru News legfrissebb hírlevelében.

A szolgálati idő számítása szempontjából más a helyzet, mert a 2000. január 1-jétől hatályos társadalombiztosítási jogszabályok rendelkezései szerint az 1999. december 31-ét követően kifizetett végkielégítéssel biztosítási időt szerezni nem lehet.

Ez megelőzően viszont egy rövid, mindössze két végi tartó időszakban mégis lehetett szolgálati időt is szerezni a végkielégítés révén, ugyanis ha valaki 1998. január 1. és 1999. december 31. között a törvényben meghatározott végkielégítést kapott, akkor a biztosítási ideje annyiszor 30 nappal hosszabbodott meg, ahány havi átlagkeresetének (illetményének) a végkielégítése megfelelt - de legfeljebb tizenkétszer 30 nappal.
 
Az így szerzett biztosítási idő a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe is beszámít (mint keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött idővel szerzett szolgálati idő).

 Miután a végkielégítés a nyugdíjalapot képező jövedelembe beszámít, nem közömbös annak az elérhető maximális mértéke.

A végkielégítés mértéke a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint  alapesetben nem érheti el a 12 hónapot, legfeljebb 6 + 3  = 9 hónap lehet az olyan munkavállalók esetében is, akiknek a nyugdíjkorhatáruk betöltéséig kevesebb, mint öt év van hátra.  A törvényi rendelkezés szerint a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása alapján szűnik meg. A végkielégítés maximális mértéke legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege.

A végkielégítésnek ez az összege háromhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül (azaz a "védett korban") szűnik meg a munkáltató felmondása következtében. Természetesen a dolgozó javára a munkáltató a törvény által nem tiltott területeken eltérhet a törvényi rendelkezésektől, vagyis akár magasabb összegű végkielégítésről is megállapodhat a munkavállalójával.
 
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) szerint végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya felmentés következtében szűnik meg. Ilyen esetben a végkielégítés maximális mértéke a közalkalmazotti jogviszonyban töltött legalább 20 év idő után nyolc havi távolléti díjnak megfelelő összeg. A végkielégítés e maximális mértéke négyhavi távolléti díj összegével emelkedik - vagyis 12 havi távolláti díj összegét érheti el -, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül (vagyis a "védett korban") szűnik meg. Nem illeti meg azonban az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamilyen jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.
 
Hasonló szabályok vonatkoznak a kormányzati igazgatásról szóló törvény (Kit.) hatálya alá tartozó kormánytisztviselőkre, és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (Kttv.) hatálya alá tartozó közszolgálati jogviszonyokban álló személyekre.

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (Iasz.) hatálya alá tartozó  személyek esetében a végkielégítés maximális mértéke a szolgálati viszony legalább 25 éve után tízhavi illetménynek megfelelő összeg, amely négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül - azaz a "védett korban" - szűnik meg.
 
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (Hszt.) hatálya alá tartozó személyek végkielégítésének maximális mértéke a legalább 30 évi hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő után felmentés esetén járó 10 havi távolléti díjnak megfelelő összeg.

 Nem jogosult végkielégítésre semmilyen jogviszonyban sem az érintett személy, ha legkésőbb a jogviszonya megszűnésének időpontjában - a Munka Törvénykönyve vagy az adott jogviszonyra alkalmazandó törvény szerint nyugdíjasnak minősül, vagy - a nők kedvezményes nyugdíjának igénylése miatt kéri a jogviszonya megszüntetését.

dr. Farkas András nyugdíjszakértő 

NyugdíjGuru News

Számolja ki végkielégítését végkielégítés kalkulátorunkkal!

  • 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.info button Részletek ticket button Jegyek