Filmszerep és madárriasztás: munkában a mestersolymászok

Mestersolymásznak számít az USA-ban, aki több mint tíz éve vadászik ragadozó madarakkal. Érthető, hogy Gasztonyi Dániel mestersolymász elsősorban vadásznak tekinti magát. A ragadozó madarakkal űzött vadászathoz ugyanúgy vadász- és egyéb engedélyek szükségesek, mint a puskáshoz, azonban Gasztonyi ezzel nem keres pénzt. Ez az igazi szerelem, mondhatjuk, de azt azért nem utasítaná vissza, ha üzletemberek jelentkeznének, hogy kipróbálják a vadhús megszerzésének e különleges módját.

Madárriasztás

Kenyérkereső tevékenysége elsősorban nem az erdő-mező világához köti, gyakoribb a fellelhetősége bemutatókon, filmforgatásokon és csapatépítéseken. Ipari madárriasztásban alábbhagyott az aktivitása, erre a sok időt felemésztő melóra igyekszik fiatal kollégákat kiközvetíteni. A ragadozó madarakra egyre kevesebb a megrendelés a mezőgazdaságban, de ha van, jól lehet vele keresni, egy nap 15-30 ezer forint között van a profik bére. Gasztonyi szerint a halastavak üzemeltetőinek a halnevelési időszakban éri meg az alkalmazásuk, hiszen pl. a kárókatonák kisméretű halivadékokból nagy számban fogyasztanak, komoly kárt okozva ezzel.

A terített asztalt kínáló halastavaknál az első fagyokig akad dolga a sólymoknak, héjáknak. A seregélyek a legravaszabbak, van egy reggeli és esti húzásúk, és ha több tízezer jön, akkor 50-90-szer el kell engedni a ragadozókat. A seregélyek roppant tanulékonyak, kitapasztalják, milyen közel repülhetnek a puskás emberhez, ezért hatékonyabbak a betanított ragadozó madarak.
Riasztásra a sólyom mellett a héja és az ölyv a legalkalmasabb. Alkalmazásukat a feladat szabja meg, a sólymok "hatótávolsága" a leghosszabb, kilométerekre elmennek, míg pl. egy puskás ember 30 méteres hatótávolsággal dolgozik és ellő annyi sörétet, aminek árából madaras védelmet is lehet vásárolni.

Kaffka György ipari solymász 7 éve a Ferihegyi/Liszt Ferenc reptéri madárriasztás felelőse, másodmagával váltásban mentesíti a légi forgalmat a nem kívánatos résztvevőktől. Kaffka vándor sólyommal és héjával fegyverkezett fel. Madarai üldöznek, de nem foghatják meg a zsákmányállatot, mert bajos lenne, ha a betonon lakmározó madár miatt köröznének a gépek a pálya felett. Legalább egyszer mindegyik felrepül naponta, a több tízezres seregélyvonulás alatt 30-40 alkalommal madaranként. Ha sokat repül, sok jutalomfalatot kap a ragadozó, és 30 falat után már jól lakik, dolgozzon, aki nem evett - tehát pihenőt kap.

Kaffka szerint megéri a munka, ezért cserébe viszont reggeltől estig rendelkezésre kell állni. Idényjellegű munkái is vannak bortermő vidékeken, ahol augusztus közepe és november vége között tart a szezon. Egy tokaji aszútermelő a seregélyek által okozott várható kár - 5-6 millió forint 40 hektáron - ötödéért fogadta fel. Kaffka elmondta, hogy főként a seregélyek miatt kell résen lenni, 10-20 hektárt lerúg egy csapat: miközben egy madár 2-3 szemet lecsipeget, az egész fürtöt tönkreteszi a lábával.

Kaffka egész évre be van táblázva, amikor beszéltünk, bemutatót tartott. A reptéren éppen szünetel a munka, de ez nem ok az elszemtelenedésre, mert ahogy az ember nem képes megszokni egy felé rohanó medve látványát, a ragadozó madár láttán a zsákmányállat sem taktikázgat, hogy elmeneküljön-e. Kaffka filmes kiruccanásokat is tesz, a Borgiák című sorozatban sólyma a főszereplő kezére szállt, a Katedrálisban pedig egy a csatatéren elesett gumiember hasából tépte a műbelet.

Kell a show

A Gasztonyi-család fő bevételit bemutatókon gyűjti össze. A csapatépítésben is mind több tapasztalatot szereznek, úgy látják, egyre nagyobb élmény a hús-vér vadállatok közeli látványa, mert az emberek többsége ül a számítógépe előtt, erős inger számukra találkozni az igazi világgal. Kisvállalkozóként maga is beletörődik, hogy az üzletszerzés közben részesül a civilizáció hatásaiból, még ha számára megnyugtató, hogy felesége mellett munkavállalói sólymok, baglyok, héják, ölyvek és egy hatalmas szirti sas.

Fontosnak tartja, hogy az irodai közegben dolgozók is el tudjanak vonatkoztatni a mindennapi életüktől. Úgy tapasztalja, a többség bekövült a saját világába, álarcot visel, ezért a solymászok tudatosan oldják a hangulatot: pl. "bepirítanak" egy hölgyet vagy kicsit ráijesztenek a tipikus - mindig férfi - hangadóra, aki nem számít arra, hogy pár centire suhan el a fejétől egy hatalmas indiai uhu, aztán ha megnyugodott, általában együtt nevet a többiekkel. Ha tetszik, ha nem, show-t kell rendezniük a bemutatókon, csapatépítéseken, mert általános igény, hogy azonnal megkapjunk mindent és a műsor időre megy. Így az is előfordulhat, hogy a földön fekvő csapatépítők felett elrepül egy meglepetésszerűen kiválasztott madár. Az, hogy ki viszi a prímet, azon is múlik, ki van jó formában - szinte úgy, mint egy csapatjátékban. Van választék, mert Gasztonyi Dániel egyedülálló kavalkádja 61 madárból áll.

Keleti kényelem

A Közel-Keletre exportált "sztár" sólymok többet utaznak repülővel, mint egy átlag magyar üzletember. Az olajtermelő országokban dollár milliókat áldoznak erre a hobbira. A tenyésztés is ebbe a földrajzi irányba kifizetődő, de csak a népszerű madaraké éri meg. Az arab sejkek megbízottjai járják Nyugat-Európát elsősorban a borsos áru északi és vándor sólymokért illetve hibrid példányaikért. E legnagyobb és legkényesebb sólymokat tartó sejkeknél presztízskérdés, hogy a betanított madárral houbara túzokra vadásszanak Rolls-Royce-okkal a sivatagban, azt sem bánva, ha a madarak összepiszkítják a hátsó ülést. Az autót könnyedén kidobják, de egy betanított sólyommal sosem tennének ilyet, pedig 20 ezer eurós ára meg sem közelíti a gallyra tett luxusgépét. Napokon át pazar körülmények között sátoroznak és vadászgatnak, azonban a madarak betanításával nem bajlódnak, mivel pénzük engedi, kényelmességükön általában európai, köztük magyar solymászok keresnek: a tarifa 1 a 4-hez, vagyis egy ezer euróba kerülő madár esetében négyezer euró a betanítás ára. Gasztonyi is foglalkozik madarak betanításával, de a kontinentális nagy üzletben nem vesz részt; állatkerteknek ad el madarakat, részt vesz visszatelepítésekben és madárgyógyításban.

Madárral vadásznak

Magyarországon nagy károkat szenvedett a solymászat a lőfegyverek elterjedésének idején, Gasztonyi szerint a zsákmányszám harácsolásra alkalmasabb puskás vadászat térhódítása szívta el a levegőt. A "mikor volt a legjobb ezen a tájon solymásznak lenni" kérdésre meglepő választ ad: nem most, hanem Mátyás király idejében, amikor azok a kivételesen ügyes solymászok vagyonos emberekké lettek, akik ki tudták szolgálni az udvar igényeit. Ilyenek akkor se voltak sokan.

A Bugacpusztán élő solymászok élete nem szokványos. Egy fotón megörökítették, amint Presztízs, a hatalmas szirti sas üldöz egy őzbakot. A folytatást Gasztonyitól tudjuk: a 2 tonna súllyal is felérő szorításra képes madár az esélyek ellenére akkor nem járt sikerrel - ennek Gasztonyi Dániel örült a legjobban, mert a nagy trófeás vad túl sok pénzébe került volna.

Bárhol is engedi el Presztízst - bár azért nyomkövető van rajta -, sosem megy el, egyrészt mert jól érzi magát a solymász társaságában, másrészt mert falatozhat a zsákmányból, persze csak korlátozott mennyiségben. Az elejtett őzből teleeheti magát, de egy nyúl gyorsan eltűnne, és a vadhúst a Gasztonyi család is szereti. A szirti sas rókát is zsákmányol, de ez sem csábította eddig az üzletembereket, hogy fizessenek a különleges vadászélményért. Ha lenne kereslet erre, Gasztonyi szíve szerint csak az extrém vadászkalandokra éhezők kiszolgálására rendezkedne be.