Folyamatos az álláskeresés
Az élethosszig tartó munkahely fogalma mára már a múlté, a digitalizáció térhódításával pedig az álláskeresés menete is teljesen átformálódott. Megdőlni látszik az a feltételezés is, hogy csak akkor nézelődünk a piacon, ha állást keresünk - derül ki a Workania felméréséből.
Hol kezdjük a keresést, ha betelt a pohár és mennyire használjuk az állásportálokat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ. A több mint 1000 kitöltő részvételével készült kutatásból izgalmas adatok derültek ki.
Megdöbbentő, de a válaszok tanulsága szerint téves a feltételezés, hogy már csak akkor nézelődünk az ajánlatok között, ha aktív álláskeresők vagyunk. A kutatásban részt vevők közel 52%-a ugyanis akkor is folyamatosan böngészi az állásajánlatokat, ha éppen nem gondolkodik a váltáson.
Mindez az egyre kényelmesebb online megoldásoknak, valamint a magyar munkaerőpiac sajátosságainak is köszönhető. Nagyot fordult a világ az elmúlt évtizedben, hiszen az élethosszig tartó állás fogalma a váltásra való hajlandóság növekedésével eltűnni látszik. Amennyiben egy munkavállalót bármilyen módon is foglalkoztatja a váltás gondolata, akkor nézelődni kezd. Sőt, sokan már akkor is, ha elégedettek a munkahelyükkel, méghozzá azért, mert tisztában szeretnének lenni a piaci értékükkel.
Talán annak is köszönhető, hogy sokan folyamatosan a piacon tartják szemüket, hogy rengeteg, akár személyre szabott lehetőség áll rendelkezésre az online felületeken. Ezzel párhuzamosan persze a munkaadók is folyamatosan pásztázzák a kínálatot és rendszeresen keresik meg az ígéretesnek tűnő munkavállalókat ajánlataikkal. Kereslet és kínálat talál egymásra tehát, hiszen a megkeresett munkavállalók tájékozottságuknak köszönhetően az esetek többségében tisztában vannak azzal, mennyit érnek, ebből kifolyólag pedig el tudják dönteni, hogy mérlegeljék-e az ajánlatot.
A felmérésből az is kiderül, hogy álláskereséskor a legnépszerűbb felületek az online állásportálok lettek. A kitöltők közel 96%-a az online állásportálokra szavaz, mindössze 2% az, aki fejvadász segítségét veszi igénybe. A válaszadók 69%-a feliratkozott valamelyik álláskereső portál hírlevelére, így azt is elmondható, hogy a kutatásban résztvevők nagy része napi szinten értesül lehetőségeiről.
Köztudott az is, hogy napjainkban már nem elég egy telegépelt fehér lapot benyújtanunk önéletrajzként. Egy jobb állásra a mai napig számtalan jelentkezés érkezik, és kutatások bizonyítják, hogy egy nagy volumenű kiválasztási folyamatban egy HR szakember átlagosan 20 másodperc alatt dönti el, esélyt ad-e a jelentkezőnek, vagy sem. Éppen ezért a jó CV kitűnik a tömegből, ha szépen szerkesztett, lényegre törő és olyan kvalitásokkal rendelkezik, melyeken azonnal megakad az azt olvasó HR-es szeme.
Természetesen nem kell azonnal grafikust fogadnunk, mert az interneten is számtalan szerkeszthető sablon áll rendelkezésre. Ezt választotta a kitöltők többsége is, 45%-uk online elérhető mintákat keres és közel 9%-uk veszi igénybe szakértő segítségét.
Kijelenthetjük tehát, hogy az állásportálok, melyek minden eddiginél könnyebbé teszik a munkaerőpiac saját szempontjaink szerinti radarozását, egyúttal a munkavállalói szokások megváltozásához is vezettek: eddig soha nem látott szintre emelték a munkaerőpiaci (ön)tudatosság szintjét.
Szemünk a pályán
Megdöbbentő, de a válaszok tanulsága szerint téves a feltételezés, hogy már csak akkor nézelődünk az ajánlatok között, ha aktív álláskeresők vagyunk. A kutatásban részt vevők közel 52%-a ugyanis akkor is folyamatosan böngészi az állásajánlatokat, ha éppen nem gondolkodik a váltáson.
Mindez az egyre kényelmesebb online megoldásoknak, valamint a magyar munkaerőpiac sajátosságainak is köszönhető. Nagyot fordult a világ az elmúlt évtizedben, hiszen az élethosszig tartó állás fogalma a váltásra való hajlandóság növekedésével eltűnni látszik. Amennyiben egy munkavállalót bármilyen módon is foglalkoztatja a váltás gondolata, akkor nézelődni kezd. Sőt, sokan már akkor is, ha elégedettek a munkahelyükkel, méghozzá azért, mert tisztában szeretnének lenni a piaci értékükkel.
Talán annak is köszönhető, hogy sokan folyamatosan a piacon tartják szemüket, hogy rengeteg, akár személyre szabott lehetőség áll rendelkezésre az online felületeken. Ezzel párhuzamosan persze a munkaadók is folyamatosan pásztázzák a kínálatot és rendszeresen keresik meg az ígéretesnek tűnő munkavállalókat ajánlataikkal. Kereslet és kínálat talál egymásra tehát, hiszen a megkeresett munkavállalók tájékozottságuknak köszönhetően az esetek többségében tisztában vannak azzal, mennyit érnek, ebből kifolyólag pedig el tudják dönteni, hogy mérlegeljék-e az ajánlatot.
Hódítanak az internetes állásportálok
A felmérésből az is kiderül, hogy álláskereséskor a legnépszerűbb felületek az online állásportálok lettek. A kitöltők közel 96%-a az online állásportálokra szavaz, mindössze 2% az, aki fejvadász segítségét veszi igénybe. A válaszadók 69%-a feliratkozott valamelyik álláskereső portál hírlevelére, így azt is elmondható, hogy a kutatásban résztvevők nagy része napi szinten értesül lehetőségeiről.
20 másodperc alatt dől el minden
Köztudott az is, hogy napjainkban már nem elég egy telegépelt fehér lapot benyújtanunk önéletrajzként. Egy jobb állásra a mai napig számtalan jelentkezés érkezik, és kutatások bizonyítják, hogy egy nagy volumenű kiválasztási folyamatban egy HR szakember átlagosan 20 másodperc alatt dönti el, esélyt ad-e a jelentkezőnek, vagy sem. Éppen ezért a jó CV kitűnik a tömegből, ha szépen szerkesztett, lényegre törő és olyan kvalitásokkal rendelkezik, melyeken azonnal megakad az azt olvasó HR-es szeme.
Természetesen nem kell azonnal grafikust fogadnunk, mert az interneten is számtalan szerkeszthető sablon áll rendelkezésre. Ezt választotta a kitöltők többsége is, 45%-uk online elérhető mintákat keres és közel 9%-uk veszi igénybe szakértő segítségét.
Kijelenthetjük tehát, hogy az állásportálok, melyek minden eddiginél könnyebbé teszik a munkaerőpiac saját szempontjaink szerinti radarozását, egyúttal a munkavállalói szokások megváltozásához is vezettek: eddig soha nem látott szintre emelték a munkaerőpiaci (ön)tudatosság szintjét.
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?