Megjelent: 7 éve

Harmadik állambeli kiküldött munkavállaló társadalombiztosítási jogállása 2014.

Októberben már foglalkoztunk a Magyarország területén kiküldetésben, kirendelésben vagy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott harmadik állambeli munkavállalók társadalombiztosítási jogállásával. A 2014. január 1-től hatályba lépő törvénymódosítás következtében ezen munkavállalók járulékfizetési kötelezettség alóli mentessége meghosszabbodhat - olvasható a UCMS Group Hungary HR Blog bejegyzésében.

A társadalombiztosítási szabályaink alapján nem terjed ki a biztosítás a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg. Ez a rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző magyarországi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el.

A fenti jogszabály 2012. január 1-jétől hatályos, ezt megelőzően a harmadik állambeli kiküldöttek esetében nem volt időbeli korlátja a biztosítás alóli mentesülésnek, azaz a kiküldetés, kirendelés teljes időtartamára nem kerültek be a magyar társadalombiztosítási jog hatálya alá.

Jelenleg azonban úgy szól a rendelkezés, hogy a fent említett munkavállalók csak akkor nem válnak biztosítottá Magyarországon, ha a kiküldetésük, kirendelésük vagy a munkaerő-kölcsönzés időtartama nem haladja meg a kettő évet.

A 2014. január 1-től hatályos törvény kiegészítés alapján ezen munkavállalók mentesülnek kettő évet meghaladóan is a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha -a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés előre nem látható körülmények miatt válik kettő évnél hosszabb időtartamúvá, és -ez a körülmény a magyarországi munkavégzés kezdetét követő legalább egy év után következik be, s ezt a munkavállaló 8 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak.

A kiegészítő rendelkezés szerint a kettő évet követő egyéni járulékfizetési kötelezettség alóli mentesülés nem érinti a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget.

Újabb átmeneti szabályozás alapján a kétéves időtartamot már nem 2012. január 1-től, hanem 2013. január 1-jétől kell számítani azon harmadik állambeli munkavállalók esetében, akiknek a magyarországi kiküldetése, kirendelése vagy munkaerő-kölcsönzése 2013. január 1. előtt kezdődött.

A következőkben megvizsgáljuk, hogy az új szabályok értelmében mi történik abban az esetben, ha a magyarországi munkavégzés 2013. január 1-jét követően kezdődött, s eredetileg kettő évnél rövidebbre tervezett, s utólag előre nem látható körülmény miatt mégis hosszabb lesz, vagy ha a munkavállaló munkavégzése 2013. január 1. előtt megkezdődött, s folytatódik 2014. december 31-ét követően is.

Az első esetben a harmadik állambeli munkavállalót kettő éven belül nem kezelik biztosítottként, járulékfizetési kötelezettség nem kerül megállapításra. Amennyiben átlépi a munkavégzés időtartama a kettő évet, a kiegészítő szabály alapján, az előre nem látható körülmény miatt kettő évet követően meghosszabbított kiküldetés esetén, továbbra sem lesz a munkavállaló biztosított és egyéni járulékfizetési kötelezettség sem áll fenn. A szociális hozzájárulási adót ellenben meg kell fizetni a munkavégzés első napjától kezdve visszamenőlegesen.

A második esetben a kettő év számítása 2013. január 1-től kezdődik, s 2014. december 31-én jár le. A munkavállaló ezen időtartam alatt nem biztosított, egyéni járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn. Amennyiben a harmadik állambeli munkavállaló munkavégzése 2015. január 1. után is folytatódik Magyarország területén, a kiegészítő szabály alapján az előre nem látható körülmény miatt kettő évet követően meghosszabbított kiküldetés esetén továbbra sem lesz a munkavállaló biztosított, és egyéni járulékfizetési kötelezettség sem áll fenn. A szociális hozzájárulási adót ellenben meg kell fizetni 2013. január 1-ig visszamenőlegesen.

Tehát a jogszabály módosítása miatt ezek a harmadik állambeli kiküldött, kirendelt, illetve munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók kettő évet meghaladó munkavégzés esetén is mentesülhetnek a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól legalább 2014. december 31-ig, s a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség is 2015. január 1-jét követően folytatódó magyarországi munkavégzés esetén jelenik meg, akkor viszont figyelni kell arra, hogy a kötelezettség visszamenőleges. S ne felejtsük el, hogy a mentesség feltétele a magyarországi munkavégzés hosszabbodásának bejelentése az adóhatósághoz a munkavégzés kezdetét követő egy év után, tehát elsőként 2013. december 31-et követően.

UCMS Group Hungary HR Blog
  • 2020.09.24Adókonferencia Jöjjön el a SALDO Adókonferenciájára és ismerje meg az új TB törvény szabályait, valamint a külföldi partnereivel kötött szerződések ÁFA előírásait! Szerezzen biztos tudást, kreditpontokat, tájékozódjon szakértőinktől. Országosan 7 helyszínen várjuk. Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A koronavírus miatt nem jönnek a külföldi munkavállalók

A koronavírus az élet minden területére hatással van az elmúlt napokban, hetekben. Világszerte határokat zártak le, egész országrészek, sőt... Teljes cikk

Bonyolult TB és adózási szabályok külföldi munkavállalásnál

A kiküldetésének és munkavállalásának adózási és társadalombiztosítási szabályai önmagukban is nagyon bonyolultak, ráadásul ezek egymástól... Teljes cikk

Nincs olyan, hogy mesterterv relokáció esetén

Egy költözés komoly stresszt jelent. Ez fokozottan igaz abban az esetben, ha nem csak az ember lakhelye, hanem a munkahely, esetleg az ország, ahol él,... Teljes cikk