Házi karanténba kényszeríthet-e a főnököm, ha Spanyolországból jöttem haza?

A munkáltató „házi karantént” nem rendelhet el, hiszen ez olyan beavatkozás lenne a munkavállaló magánszférájába, amelyre a munkáltatónak nincs jogszabályi felhatalmazása. A munkáltató elsősorban a munkavégzéssel kapcsolatos magatartást határozhatja meg, a munkavégzésre nézve adhat utasításokat.

Az egyik jogszerű lehetőség, ha a munkáltató ún. home office keretében arra kötelezi a munkavállalót, hogy otthonról végezzen munkát, illetve álljon rendelkezésre. Ehhez természetesen a megfelelő munkavégzési eszközöket (pl. távelérés stb.) biztosítani köteles, illetve meg kell téríteni a munkavállalónak a munkavégzéssel összefüggésben felmerült indokolt költségeket is. Ilyen home office esetében a munkaidő tartamára elvárhatja a munkáltató, hogy a munkavállaló a munkáltató által meghatározott új, átmeneti munkavégzési helyen (otthon) tartózkodjon és munkaidőben onnan végezzen munkát vagy álljon rendelkezésre.

A másik lehetőség, amikor a munkáltató nem tudja a munkavállalót foglalkoztatni, mert a munka jellege miatt az otthonról történő munkavégzés nem kivitelezhető (pl. ügyfélfogadás, termék gyártás stb.). Ez esetben a munkáltató a munkavállaló részére állásidőt rendelhet el. Az állásidőre a munkavállalónak alapbér jár, kivéve, ha annak elháríthatatlan külső oka van. Önmagában a járvány vagy a fertőzés veszély még nem elháríthatatlan külső ok, azonban a munkáltatóra vonatkozó, hatóságilag elrendelt karantén már az lehet.

Az Ön által említett fizetés nélküli szabadság a felek közötti írásbeli megállapodással lehetséges, azonban ezzel azért érdemes vigyázni, mert annak idejére nem jár ellátás, és a társadalombiztosítás hatálya alól is kikerül a munkavállaló, így nem vehet igénybe ingyenes orvosi ellátást, hacsak nem fizeti maga után az egészégbiztosítás havi összegét.

A fentiek közül egyik esetben sincs joga a munkáltatónak arra, hogy a munkaidőn kívüli tevékenységre utasítást adjon. Következésképpen a munkáltató nem tilthatja meg, hogy a munkavállaló a lakását elhagyja stb.

Az elmúlt napokban bevezetett ún. hatósági házi karantén már érinti a külföldről hazatérő magyarokat, függetlenül attól, hogy milyen országból érkeznek és betegnek érzik-e magukat vagy sem. Mivel ezen személyeknek indokolt a járványügyi megfigyelése, 14 napot kell olyan helyen tartózkodniuk, amelyet a hatóság kijelöl számukra. A határátkelő helyeken kapnak erről egy arra vonatkozó kötelezést, hogy a hatósági házi karantént nem hagyhatják el. Tehát ez esetben nincs választási lehetőség, a hatósági házi karantén előírásait be kell tartani. Az érintett kijelölt tartózkodási helyén az ajtóra cédula kerül, hogy járványügyi megfigyelés alatt álló személy tartózkodik ott.

Ez esetben a munkavállaló kérelmezheti a háziorvosnál a keresőképtelen állományba vételt. A háziorvos a hatósággal egyeztetve nagy valószínűséggel keresőképtelen állományba veszi az érintett munkavállalót 7-es kóddal a hatósági házi karantén idejére. Ennek alapja a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § g.) pontja lehet, amely szerint keresőképtelen az is „…akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.”

Munkajogi problémája van? Munkavállalóként használja ügyvédkeresőnket!