Healthy organisation: egy új koncepció a versenyképesség javítására

A versenyképesség növelésére kiemelt figyelmet fordító vállalkozások már jó ideje tisztában vannak a munkavállalói jóllét (wellbeing) fontosságával. Az alkalmazottak fizikai és mentális egészségmegőrzésének továbbgondolása, az egészséges munkaszervezet (healthy organisation) koncepciója még csak most van terjedőben. De mitől lesz egy munkahelyi szervezet egészséges?

Az egészséget sokáig a betegség hiányával azonosították. Ma azonban úgy tartják, hogy több ennél: a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapota. Az egészséges ember jól reagál a különféle kihívásokra, életerős, proaktív, rugalmas, és eredményes. A szervezetek esetében hasonló a helyzet: a kizárólag a pénzügyi eredményességre koncentráló cég nem lesz egészséges szervezet, így nem is fogja tudni megtartani a legjobb munkaerőit, céges reputációját és hosszú távon az üzleti sikereit sem.

A szervezeti egészség két kulcsfontosságú összetevője a munkavállalók már említett jólléte és a szervezet teljesítménye. Az egészséges munkahelyeken ezek nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő fogalmak. Az ilyen munkahely úgy épül fel, hogy a munkavállaló és a cég céljait összehangolja, hogy azokért közösen dolgozhassanak. Vagyis stratégiailag integrálja az alkalmazottak jólétét üzleti céljaiba. És még valami: a modern társadalomban elvárás, hogy a cégek tágabb környezetük érdekeit is tartsák szem előtt, működésükkel hozzájáruljanak közösségük egészségéhez, biztonságához és jólétéhez.

-

De hogyan válhat egy szervezet egészségessé? A kulcs a cégvezetésben van: lényeges, hogy ők példamutatóan, összetartóan, hatékonyan dolgozzanak. Ha a szervezet működtetéséért felelős személyek diszfunkcionálisan viselkednek, akkor a működési zavar átszivárog az alsóbb szintekre. Ugyancsak fontos a támogató vezetési stílus, hogy az alkalmazottak és a vezetők felajánlják egymásnak segítségüket az üzleti célok elérése érdekében. Az alkalmazottak munkájának elismerése, az irántuk való tisztelet kimutatása, a velük való gyakori kommunikáció nem a gyengeség jele, hanem a hatékony vezető ismérve. Egy sikeres, innovatív, produktív és egészséges szervezet fejlődéséhez elengedhetetlen a kölcsönös bizalom a vezetés és az alsóbb szintek között, ez azonban autoriter eszközökkel nem érhető el.

Ugyancsak fontosak a tiszta elvárások. Az ésszerűen, világosan meghatározott szerepkörök, a rugalmas munkabeosztás, a rendszeres visszajelzés, és annak biztosítása, hogy a munkavállaló ne legyen túlterhelve kulcsfontosságú az alkalmazottak jólléte és a termelékenység szempontjából. Elsősorban a vezetők felelőssége, hogy a különböző szinteken dolgozók tisztában legyenek azzal, hogy mit kell tenniük a szervezet sikeréért, miben áll az ő szerepük, miért nem felcserélhetőek egyik napról a másikra. Egy egészséges szervezetben a munkavállalók nem állnak fel az első konkurens ajánlatot hallva, mert fontosnak, elismertnek, értékesnek érzik magukat a helyükön.

Egy egészséges szervezetnél helyén kezelik a kudarcokat. Nem hallgatják el, de nem is tulajdonítanak nekik túl nagy jelentősséget, ellenben igyekeznek tanulni belőlük. A krízisálló szervezeti kultúra kialakításának első lépése a vállalati pszichoszociális kockázatok feltérképezése, ami láthatóvá teszi azokat a tényezőket, melyek a munkavállalói jóllétre romboló hatást gyakorolnak. Ezek a vállalatok elég proaktívak ahhoz, hogy megvédjék magukat a folyton változó üzleti környezet hatásaitól, alkalmazkodjanak a technológiai, működési és piaci változásokhoz. Az ilyen szervezetekben a HR nem szükséges rossz, mert tisztában vannak azzal, hogy a tehetséges, lojális munkavállaló a legfőbb értékük, megtartásuk a cég versenyképességének egyik záloga.

Forduljon a Budai Egészségközpont tapasztalt szakértőihez vállalata pszichoszociális kockázatainak felmérését illetően, vegye fel velük a kapcsolatot

az [email protected] címen!