Hiába van stresszkezelési program a cégeknél, nagyon soknak nincs hatása

A Stressz Barométert kitöltő vállalatok jellemzői a következők:

1. Ábra: A felmérésben részt vevő vállalatok iparág szerinti megoszlása

2. Ábra: Az alkalmazottak száma a felmérésben részt vevő vállalatoknál

3. Ábra: Az online kérdőívet kitöltők beosztása

A vizsgált témakörök

Milyennek ítéli meg a szervezet aktuális stressz szintjét?

4. Ábra: Az aktuális stressz szint a vállalatoknál

A kérdésre adott válaszok alapján a vállalatok 40 százalékának vannak kifejezett problémái a munkahelyi stresszel. Ezen belül a felmérésben részt vevő vállalatok nyolc százalékánál nagyon magas a munkahelyi stressz szintje.

A vállalatok 52,7 százalékának vannak eljárásai a munkahelyi stressz kezelésére, de csak az összes válaszoló 22 százalék-a gondolja úgy, hogy az általuk alkalmazott módszerek hatékonyak is.

Milyen támogatást nyújtanak a vállalatok alkalmazottaik egészségmegőrzéséhez?

A vállalatok által leggyakrabban alkalmazott, vagy támogatott egészségmegőrző módszereket az 5. ábra mutatja be:

5. Ábra: A vállalatok által alkalmazott egészségmegőrző módszerek

A grafikonból látható, hogy a vállalatok a felsorolt módszerek közül leggyakrabban a szűrővizsgálatokat, illetve az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére is felhasználható béren kívüli juttatásokat (cafeteria, pihenőkártya, egészségpénztár), valamint a tréningeket, képzéseket alkalmazzák a dolgozók egészségmegőrzése érdekében. Viszonylag gyakran támogatják a vállalaton kívüli, ritkábban a vállalaton belüli testmozgást. Nagyon ritka viszont a lelki egészséggel foglalkozó módszerek vállalati alkalmazása, támogatása, mint például a pszichológus foglalkoztatása, vagy Alkalmazottakat Segítő Program nyújtása a dolgozók számára. A vállalatok 17 százaléka semmilyen egészségmegőrző módszert nem nyújt/támogat a dolgozói számára.

Erre a kérdésre nagyon sok válaszadó (95,5 százalék) jelölte meg az Egyéb választ, de közülük csak kevesen (10 fő) pontosították, hogy mi ez a vállalatuk által használt módszer. Az egyéb módszerek a következők voltak: coach alkalmazása, dohányzásról leszokás támogatása, gyümölcs biztosítása, szupervízió.

2016-ban a vállalatok 36 százaléka tervez biztosan valamilyen egészségfejlesztő beavatkozást a kitöltő információi szerint, kevesebben tehát, mint ahányan jelenleg kínálnak ilyen programokat.

Pszichoszociális kockázatértékelés

A kérdőív a korábbi, illetve a jövőben tervezett pszichoszociális kockázatértékelésekkel kapcsolatban is tartalmazott kérdéseket. A vállalatok 21 százalékánál történt már pszichoszociális kockázatértékelés, a 6. ábra bemutatja, hogy mikor történt a legutóbbi felmérés.

6. Ábra: Mikor történt a legutóbbi pszichoszociális kockázatértékelés

A kérdőívet kitöltők 13,6 százaléka jelezte, hogy a felmérés nyomán vállalati intézkedések, beavatkozások is történtek. A válaszolóknak csak mindössze 16,4 százaléka tud arról, hogy vállalatuknál a következő időszakban terveznek pszichoszociális kockázatértékelést. Nagyon sokan (37,3 százalék) jelezték itt azt, hogy nincs információjuk ezzel kapcsolatban.

Összefüggések vizsgálata

Vizsgáltuk az egyes kérdésekre adott válaszok összefüggéseit is. Ezekkel az elemzésekkel az alábbi kérdésekre kerestük a választ:
Mi jellemzi az egészségmegőrző módszereket alkalmazó vállalatokat?
Az egészségmegőrző programot kínáló vállalatok nagyobb arányban rendelkeznek stresszkezelő eljárásokkal is, mint az egészségmegőrzést nem támogatók. Az egészségmegőrző programot kínáló vállalatok nagyobb arányban terveznek egészségfejlesztő programokat 2016-ban, mint az egészségmegőrzést nem támogatók.

Mi jellemzi a pszichoszociális kockázatértékelést végző vállalatokat?

A pszichoszociális kockázatértékelést végző vállalatok nagyobb arányban rendelkeznek stresszkezelő eljárásokkal, mint a kockázatelemzést nem végzők. Azok a vállalatok, ahol történt kockázatértékelés, sokkal nagyobb arányban terveznek 2016-ban egészségfejlesztő programot (63 százalék), mint azok, ahol nem volt kockázatértékelés (28 százalék). A pszichoszociális kockázatelemzést végző vállalatok szignifikánsan nagyobb arányban kínálják az egészségmegőrző programokat is dolgozóik számára. Azok a vállalatok, amelyek már végeztek pszichoszociális kockázatelemzést, sokkal nagyobb arányban tervezik, hogy a következő időszakban is végezni fognak ilyet (32 százalék), mint azok, akik eddig még nem tették (12 százalék). A szervezet aktuális stressz szintje nem függött össze a pszichoszociális kockázatértékelés meglétével, vagy hiányával.

Összefoglalás

A vállalatok jelentős részére (40,5 százalék) jellemző a legalább közepesen magas stressz, több, mint ötven százalékuk rendelkezik is a stresszt kezelendő eljárásokkal, de ezeknek csak körül-belül a feléről érzik úgy, hogy hatékonyak.

A vállalatok döntő többsége kínál ugyan valamilyen egészségmegőrző programot, de ezeknek a felkínált programoknak egy jó része, és ráadásul a leggyakrabban alkalmazott programok, nem közvetlenül egészségfejlesztő, inkább általános béren kívüli juttatásnak tekinthetők.

A stresszkezelő eljárások bevezetése, a pszicho-szociális kockázatértékelés és a vállalati egészségmegőrző programok támogatása egymással összefüggő folyamatok a vállalatoknál. Vagyis azok a vállalatok, amelyek egészségmegőrző programokat kínáltak nagyobb valószínűséggel végeztek pszicho-szociális kockázatfelmérést, valamint nagyobb valószínűséggel foglalkoznak célzottan a stresszkezeléssel, nagyobb arányban terveztek a jövőben is mind kockázatelemzést végezni, mind egészségfejlesztő programokat kínálni, mint az egészségmegőrzést nem támogató vállalatok.

Nem volt összefüggés ugyanakkor a vállalatnál átélt stressz szint és a stresszkezelő eljárások, valamint a pszichoszociális kockázatértékelés bevezetése között, ami azt jelzi, hogy egy vállalat nem azért kezd el célzottan a stressz felmérésével, csökkentésével foglalkozni, mert nagyon magas a dolgozókra és vezetőkre ható stressz, hanem, mert az adott vállalat fontos kérdésként kezeli a stresszel, egészséggel kapcsolatos tudatosságot, illetve a megfelelő fejlesztő programokat.

Juhász Ágnes Egészségfejlesztési szakértő, pszichológus