Hogy lehet egyszerre munkanélküliség és szakemberhiány?

A Hays, a világ vezető szakembertoborzó vállalata az Oxford Economics-szal együttműködve ezeket a megállapításokat tette közzé frissen megjelent jelentésében. A Hays Global Skills Index egyedülálló barométere 27 nemzetgazdaság piaci dinamikájának és a meglévő szakemberek elérhetőségének, munkába állíthatóságának.

A jelentés rámutat arra, hogy mindegyik vizsgált országnak sajátos problémái vannak a szakképzett munkaerő tekintetében. A 27 ország közül 16-ban a globális gazdasági lassulás ellenére hiány mutatkozik a munkaerőpiacon.

"Sok országban krónikus munkanélküliség mellett is komoly nehézségekkel szembesülnek a munkáltatók amiatt, hogy a megüresedett vagy meglévő állásokat nem tudják megfelelően képzett munkavállalókkal betölteni. Ironikus, hogy a világban pont azokból a képesítésekből és készségekből van hiány, amelyek előmozdíthatnák a gazdasági növekedést, javítva ezzel a jelenlegi munkanélküliségi mutatókat." - mondja Tammy Nagy-Stellini, a Hays Hungary ügyvezetője

Németországban mérnökállások százezrei betöltetlenek, a német egészségügyben pedig órákon belül el lehet helyezkedni - mondta Pataki Károly, a Trenkwalder International AG vezetőségi tagja.

Mindez a reálbérek csökkenését okozza és sok fontos pozíció betöltését késlelteti, ami negatív módon visszahat a gazdasági növekedésre. A tendencia Németországot és az Egyesült Államokat sújtja legjobban. Ezekben az országokban a magas munkanélküliség ellenére súlyos szakemberhiány van. A skála másik végén az eurózóna legtöbb országa található, ahol pang a munkaerőpiac. Közülük Olaszországban és Belgiumban tapasztalható a legkisebb eltérés és itt a legkisebb a gátja a magasan képzett munkaerő megtalálásának.

A felmérés tanúsága szerint a mindkét irányú nyomástól mentes munkaerőpiacok közé tartozik Szingapúr és Lengyelország, Csehország és Új-Zéland. A képzett munkaerő túlkínálatával Belgium és Olaszország mellett leginkább Hongkongban kell a legnagyobb rétegnek szembenéznie. De Hollandiában, Írországban, Dániában és Franciaországban is nagy a verseny a képzett dolgozók körében a pozíciókért. A felmérésből az is kiderül, hogy az ázsiai országok vezetnek, ha azt vesszük figyelembe, hogy az adott ország oktatási rendszerében mekkora a potenciál a teljesítmény növelésére.

Magyarország az oktatási rendszer rugalmatlansága terén is az élen jár, a svéd, orosz és cseh szisztémával együtt. Magyarország még egy faktort tekintve áll az élen, ez pedig a béreken jelentkező nyomás a magas képzettséget igénylő ágazatokban. Eszerint az alacsonyabb és a magasabb képzettséget igénylő ágazatok közti bérkülönbségek Magyarországon nőnek a leggyorsabban, Mexikóval, Új-Zélanddal és Svédországgal együtt.

A rugalmatlanság nem csak a munkaerő de a foglalkoztatás terén is hátrányt jelent az országoknak. "A munkaerő rugalmatlansága a termelékenység csökkenéséhez, végső soron a befektetések csökkenéséhez, akár a tőke meneküléséhez is vezethet. Ha egy ország törvényei csak kevés számú foglalkoztatási formát ismernek el, és nehéz elbocsátani a munkaerőt, egy vállalatnak többletköltséget jelent az is, ha alacsony létszámmal dolgozik, és az is, ha kisebb kereslet mellett is foglalkoztatni kénytelen a korábbi teljes létszámot" - emelte ki Pataki.

Ilyen környezetben a vállatok gazdálkodásának hatékonysága és versenyképességük is csökken, ezért befektetéseiket visszafogják, akár el is hagyhatják az adott országot - érvelt a munkaerő-piaci szakember. Jelezte: a nyugati országok a válságban ezt hamar felismerték, és gyorsan igyekeztek rugalmassá tenni munkajogi szabályozásaikat.

Nem hatékony a munkaerőpiac

Az Eurostat és a CIETT (International Confederation of Private Employment Agencies) adatai szerint a magyar munkaerőpiac versenyképességét jelentősen rontja az alacsony hatékonyság: ebben a tekintetben nem csak Görögország vagy Spanyolország előzi meg hazánkat, hanem többek között Chile is. A Randstad korábbi rendezvényén ismertetett adatok szerint a hatékonytalanság oka szintén a munkavállalók képzettsége és a munkaerő-piaci igények közötti eltérés, valamint az álláskeresést támogató rendszerek elmaradottsága.

Az előrejelzések szerint 2020-ra csaknem 150 000 fős hiány várható felsőfokú végzettségűekből Magyarországon akkor is, ha figyelembe veszik a frissdiplomások belépését és a nyugdíjasok egy részének visszatérését a munkaerőpiacra. Középfokú végzettségűekből ugyanakkor félmillióval több lesz annál, mint amennyien el tudnak helyezkedni.

"Nem csak a végzettség szintje jelent problémát, hanem az is, ha a leendő munkavállalók más ismereteket szereznek, mint amilyenre a vállalatoknál szükség van" - tette hozzá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. Jelenleg az uniós országokban átlagosan 77 százalék dolgozik a végzettségének megfelelő szakterületen, hazánkban viszont csak 71 százalék. Az előrejelzés alapján ráadásul további nehézségekre kell számítani: 8 év múlva a gyártás területén több mint 200 000 fős, a kereskedelemben pedig csaknem százezres túljelentkezés várható az elérhető állásokra (főleg alap- vagy középfokú végzettséggel rendelkezőkből). Eközben az építőiparban és az üzleti szolgáltatások területén hiány lesz jól képzett munkaerőből, például mérnökökből és IT szakemberekből.

3 pontos akcióterv

A képesítések és készségek iránti kereslet és kínálat kiegyensúlyozatlanságának ellensúlyozására a Hays egy hosszú távú, három pontos akciótervet ajánl a politikai döntéshozók figyelmébe.

Az első, hogy a kormányok figyeljenek oda azokra a szakmákra, amelyekben gazdaságuk hiányt szenved, és célzott bevándorláspolitikával tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy országuk a megfelelő munkavállalói csoportokat vonzza. Ez sok esetben megköveteli a meglévő munkavállalói vízumrendszer átalakítását.

A második, hogy a munkáltatók részesüljenek anyagi ösztönzésben egyes releváns képzések nagyobb volumenű megtartásáért.

Harmadszor, a kormányok működjenek együtt a munkáltatókkal és az oktatási intézményekkel olyan intézkedések és ösztönzők kidolgozásában, melyek arra serkentik a fiatalokat, hogy szerezzék meg a hazai és a nemzetközi munkaerőpiac által leginkább igényelt szakképzettségeket. "Ahol egy munkakört sikerül betölteni a megfelelő szakemberrel, az a vállalat egészét átalakíthatja, és e személy életét is - ez a Hays egyik alapvető meggyőződése. A riport és a benne megfogalmazott ajánlások bizonyára megbeszélések és viták sorozatát indítják el a kormányzatokban és a nemzetközi szervezetekben a szakember állomány globálisan észlelhető egyenlőtlen eloszlásáról. Időre van szükség a problémák megoldásához, de a kihívás mellett nem szabad elmenni. Javaslatainkkal célunk hozzájárulni több munkahely teremtéséhez, a gazdasági növekedés serkentéséhez, és hogy ezáltal potenciálisan milliók jussanak új munkalehetőségekhez" - teszi hozzá a szakember.