kapubanner for mobile

Hogyan kapcsolódunk ki? Mik a motivációink a nyári szabadság során?

Melyik generáció a legaktívabb utazó? Kinek szabnak határt az anyagi lehetőségek? Hova megyünk nyaralni? Utazási irodával, saját magunk, vagy a mesterséges intelligencia segítségével szervezzük a szabadságunkat? Egyáltalán, miért akarunk elmenni nyaralni, mi motiválja az embereket? Ezekre ad választ a KPMG felmérése.

Az Y generáció a legaktívabb, és főleg egy konkrét esemény vonzza az utazókat

Igaz, hogy az eltérések nem nagyok, de azért szembetűnő, hogy melyik az a korosztály, amelyik számára a legfontosabb a nyaralás. 2025-ben az Y-ok 60%-a, míg az előttük lévő generációk (X-generáció és a baby boomerek) nagyjából 55%-a vett részt nyári kikapcsolódáson. Ahhoz képest, hogy a Z-generációnak okozza a legnagyobb anyagi terhet egy nyaralás, alig maradtak el tavaly az Y-tól: a generáció 59%-a volt nyaralni, így ők voltak a második legaktívabb korosztály.

És miért utazunk egyáltalán, mire vágyunk, amikor nyaralásra adjuk a fejünket? A KPMG Consumer Pulse Survey-e szerint - amelyben 1500 embert vett részt az Egyesült Államokban - a nyaralást tervező emberek 40%-a azért utazik, mert szeretne egy különleges élményt szerezni magának.

Jó példa erre a jelenségre a hazánkban nemrég megrendezett Bajnokok Ligája-döntő: a Budapest Airport tájékoztatása szerint több mint 71 ezer ember érkezett repülővel kimondottan a sportesemény miatt.

Gátat szab álmainknak a gazdasági helyzet

A Z-generációnak jelenti az egyik legnagyobb anyagi terhet egy komolyabb nyaralás, de a gazdasági kihívások nem kímélik a többi korosztályt sem. A felmérés szerint ugyan több ember tervez utazást, mint 1 évvel ezelőtt, de azoknak az embereknek, akik úgy nyilatkoztak, hogy nem utaznak sehova, a legfőbb indokként az anyagi kihívásokat jelölték meg.

A "nem utazók" több, mint fele – 54%-uk – a pénzügyi korlátok miatt nem tervez idénre nyaralást. Emellett jelentős részük nyilatkozott arról, hogy egyszerűen nem érdekli őket a nyaralás (28%), de akadtak olyanok is, akik nem pihenésként és kikapcsolódásként élik meg a nyaralást, hanem csak plusz terhet jelent: 10% azt mondta, hogy stresszes és kényelmetlen a nyaralás, ezért nem is akar elutazni sehová.

Magyarországon a középkorúak több mint fele nem tervez öt napnál hosszabb nyaralást, aminek hátterében többnyire anyagi okok állnak. Az érintettek 72 százaléka mondta azt, hogy nincs elég pénze hosszabb pihenésre, derül ki egy másik felmérésből. A hosszabb pihenésről lemondók körében a pénzhiány jóval fontosabb szempont, mint az időhiány, a munkahelyi kötöttség, vagy az, hogy valaki eleve nem szeretne utazni.

A nyaralásunk alatt is hódít az AI

A mesterséges intelligencia egyre inkább a mindennapi életünk részévé válik, sokak már inkább AI-eszközöket, például ChatGPT-t használnak az olyan klasszikus keresőmotorok helyett is, mint a Google. Nincs ez másképpen akkor sem, amikor a nyaralás, az utazás a téma. A felmérés szerint a válaszadók 27%-a nyilatkozott arról, hogy kikéri nagy nyelvi modellek, például a ChatGPT, a Copilot vagy a Gemini segítségét a nyaralás valamelyik fázisában. Ez az arány ugyan elmarad azoktól, akik a Google keresőjét használják (55%), de csaknem a duplájára nőtt a két évvel ezelőtti (14%) adatokhoz képest.

„Mára már nincsen semmi meglepő abban, hogy személyi asszisztensként használjuk a nagy nyelvi modelleket. Így az is egyre jobban elterjed és mindennapossá válik, hogy a mesterséges intelligencia egy adott ponton, vagy a nyaralás egész folyamata alatt a segítségünkre van. Onnan nézünk ajánlásokat, szálloda-javaslatokat, programötleteket. Nem mellesleg az információeléréshez való viszonyunkat is alakítja a technológia: a modell választásunk vagy azok elérhetősége befolyásolja, milyen tartalmak kerülnek be a kapott válaszba. Ez megjelenhet a források kiválasztásában, vagy a szöveg generálás során megjelenő termékreklámban. Önmagában ez nem tűnik nagy egyéni kockázatnak, mégis fontos észben tartani, hogy előszűrt választ látunk” – mondta a mesterséges intelligencia utazásokhoz való használatáról Ignácz Péter, a KPMG senior managere,adat- és mesterséges intelligencia-szakértője.

  • 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.info button Részletek ticket button Jegyek