Hogyan kell kiszámolni a felmentési időt?

Mikor szűnik meg a munkaviszony?

A nyugdíjkorhatár betöltése esetén - amely naptól a közalkalmazott a Munka törvénykönyve (Mt.) 294.§ (1) bekezdés g) pontja alapján nyugdíjasnak minősül - a munkáltató megszüntetheti felmentéssel a közalkalmazotti jogviszonyt, de erre a Kjt. alapján nem köteles. A költségvetési szerveknél dolgozó közalkalmazottak esetében viszont az idézett kormányhatározat alapján mégis köteles a munkáltató kezdeményezni a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését, amit felmentéssel tehet meg.

A megszüntetésre természetesen a közös megegyezés, illetve a közalkalmazotti lemondás is nyitva áll, a közalkalmazott számára azonban a legelőnyösebb a munkáltató felmentés.

A Kjt. 30.§ (1) bekezdés d) pontja szerint a közalkalmazotti jogviszony munkáltatói felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül.

Ebből következően a felmentési idő jellemzően a nyugdíjkorhatár betöltésének napján kezdődik.

A rendelkezés előnyei

Ez a rendelkezés kifejezetten előnyös a korhatárát betöltő közalkalmazott számára, miután

a) egyrészt havi 0,5%-kal nő a nyugdíja (hiszen a korhatára betöltését követően továbbra is aktív státuszban van a felmentési idő teljes tartama alatt, így a maximális 8 hónapos felmentési idő alatt 4%-kal magasabb nyugdíjra szerez jogosultságot, a jogszabályi alapot lásd alább),

b) másrészt a felmentési időre járó illetménye, illetve távolléti díja valószínűleg magasabb összeg, mint amennyi a nyugdíja lesz.

Ha mindenképpen ahhoz ragaszkodna a közalkalmazott, hogy már a korhatára betöltését követő naptól nyugdíjat kapjon, akkor a közalkalmazotti jogviszonyát közös megegyezéssel, vagy (2 hónapos lemondási idővel) lemondással kell megszüntetnie.

Hogyan részesülhet nyugdíjnövelésben?

A nyugdíjnövelésről a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 21. §-a rendelkezik:

(2) Aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghaladhatja.

És most lássuk a jogszabályokat!

Az alkalmazandó rendelkezéseket egyrészt a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), másrészt a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat tartalmazza.

Ez utóbbinak az ügyben releváns rendelkezései a következők:

A Kormány

1.1. felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon személyek jogviszonyának megszüntetése vagy a megszüntetés kezdeményezése érdekében, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték;

1.3. elrendeli, hogy abban az esetben, ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését követően dönthet az 1.1. pont szerinti közalkalmazott, illetve - törvényben meghatározottak szerint - kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő továbbfoglalkoztatásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában.

1.5. elrendeli, hogy az 1.1. pont alapján megszüntetett jogviszonyú közalkalmazottak, kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők álláshelyeinek betöltésére közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető, és a feladat ellátására megbízási vagy vállalkozási szerződés nem köthető;

1.6. felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne létesítsenek közalkalmazotti és - törvényben meghatározottak szerint - kormányzati szolgálati jogviszonyt olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte;

1.7. elrendeli, hogy abban az esetben, ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését követően dönthet az 1.6. pont szerint a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazott, kormánytisztviselõ vagy kormányzati ügykezelő foglalkoztatásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában; továbbá azzal, hogy a Kormány véleményének kikérésére irányuló eljárásra az 1.10-1.14. pontot kell alkalmazni oly módon, hogy továbbfoglalkoztatáson a foglalkoztatási jogviszony létesítését kell érteni, a kérelem megtételére pedig a közalkalmazotti, kormánytisztviselői vagy kormányzati ügykezelői jogviszonyt létesíteni kívánó személy jogosult;

1.8. felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne kössenek megbízási és vállalkozási szerződést olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte;

1.9. elrendeli, hogy abban az esetben, ha azt a költségvetési szerv különösen fontos érdeke vagy alaptevékenysége indokolja, a költségvetési szerv vezetője a Kormány véleményének kikérését követően dönthet az 1.8. pont szerinti megbízási és vállalkozási szerződés létrehozásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti a költségvetési szerv vezetőjét a döntésének meghozatalában; továbbá azzal, hogy a Kormány véleményének kikérésére irányuló eljárásra az 1.10-1.14. pontot kell alkalmazni oly módon, hogy továbbfoglalkoztatáson a szerződés létrehozását, munkáltatói jogok gyakorlóján a költségvetési szerv vezetőjét kell érteni, a kérelem megtételére pedig a költségvetési szervvel szerződő fél jogosult.

A határozat tehát a nyugdíjkorhatárt betöltött és a szükséges szolgálati idővel rendelkező közalkalmazott vonatkozásában továbbfoglalkoztatási és újrafoglalkoztatási tilalmat rendel el, amely alól csak a Kormány engedélyével lehet mentesítést szerezni.

Miután a Kormány határozata a költségvetési szervekre vonatkozóan állapít meg kötelezettségeket, a határozat hatálya alá tartozó közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltatónak kell felmentéssel megszüntetnie.

A felmentés jogcíme a Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja (a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül a Munka Törvénykönyve 294. § (1) bekezdés g) pontja alapján):

30. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt ... felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha ...

d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont].

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 294. § (1) bekezdés szerint e törvény alkalmazásában

g) nyugdíjas munkavállaló, aki

ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),

gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,

gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,

gd) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,

ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy

gg) rokkantsági ellátásban részesül.

A munkáltatói felmentés következtében a közalkalmazottnak jár

- a felmentési idő, amelynek legalább felére köteles a munkáltatója mentesíteni a munkavégzési kötelezettség alól (akár az egész felmentési időre is kiterjedhet ez a mentesítés),

- a jubileumi jutalom.

A Kjt. 33. §-a rendelkezik a felmentési időről:

(1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. ...

(2) Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal;

b) tíz év után két hónappal;

c) tizenöt év után három hónappal;

d) húsz év után négy hónappal;

e) huszonöt év után öt hónappal;

f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik. Kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg.

(3) A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.

A Kjt. 37/A. § (2) bekezdése szerint a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult.

A jubileumi jutalomról a Kjt. 78. §-a rendelkezik:

(1) A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.

(2) A jubileumi jutalom:

a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,

b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,

c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.

(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya ... megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont]..., továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.

Végkielégítés ilyen esetben nem jár, erről a Kjt. 37.§ (2) bekezdése rendelkezik:

(2) ... Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha

a) legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont],

b) felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor (ez a nők kedvezményes nyugdíjára vonatkozik).

dr. Farkas András
nyugdíj-szakértő
nyugdijguru.hu